Patakmedret alakítottak ki Tatán források vizének elvezetésére

Az önkormányzat két lépcsőben 477 millió forintos kormányzati támogatást kapott a karsztvízszint-emelkedés okozta sürgős feladatok végrehajtásához - mondta az átadón köszöntőjében a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára.

Dukai Miklós hozzátette, az újra fekadó források miatt "akut haváriahelyzet" alakult ki Tatán. A korábbi bányaművelés olyan mértékű vízkiemeléssel járt, hogy a Tapolcai-tavasbarlang forrásai is elapadtak, az utóbbi években viszont főleg Tatán fakadtak újra a források, mára már beépült területeket veszélyeztetve.

Az államtitkár hozzátette, a Belügyminisztérium és a Vízügyi Főigazgatóság 400 millió forint ráfordításával a teljes Dunántúli-középhegységben felméri a karsztvíz emelkedésével érintett területeket.

Michl József (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, 1885-ös térképek alapján találták meg a Kismosó-forrás kürtőjét. A feltörő víz egy kőből kirakott medencébe jut, majd egy háromszáz méteres nyílt, mesterségesen kialakított patakmederbe vezették. A partfal lehetővé teszi, hogy a meder a környéken található további források vizét is befogadja.

A megújult meder mellett tanösvényt alakítottak ki, ahol táblák adnak tájékoztatást a kivitelezésről, a Kismosó-patak és környezetének történelméről, valamint a helyi forrásokról.

A kormányzati támogatás további részéből a Malom-patak mederrekonstrukcióját, a Hajdú utca, valamint az Esterházy-kastély parkjának vízelvezetését és a Lo presti-forrás rendezését valósítják meg, mely egy óvoda mellett, egy magáningatlan műhelyében fakadt újra. Egykori hozamára jellemző, hogy a rómaiak innen látták el ivóvízzel a Komárom melletti Brigetiót.

Tatán naponta több mint harminc millió liter víz jut a felszínre a visszatérő forrásokból. A bányászati vízkivétel megszűnésével 20 év alatt 40 méterrel nőtt a karsztvízszint magassága. A fakadó vizeket az Által-éren keresztül a Dunába vezetik.

A hatvanas években a források területének egy részére négyemeletes panelházakat emeltek, amelyekben nyolcezer ember lakik. A térség vízháztartásának helyreállása 2050-ig is eltarthat, addig új források megjelenésére és a vízhozam növekedésére lehet számítani.

A 2-3 millió évvel ezelőtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén felszínre jutó vizek 16-22 fokosak. Az 1800-as évek végén Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből tervezték megoldani, majd az elképzelést elvetették, mert a víz Budapestig csak 17-18 fokosra hűlt volna le.