Kék vagy piros - a színpadon meséli el egy órában saját történetét Barbara

Hat éve állt először színpadra a mezőörsi származású Nyári Barbara. Mint mondta, amikor a győri Krúdyba járt, ismerkedett meg a színészettel. Két éve került Tóth Szilviához, aki egy éven keresztül, az egy órás Kék vagy Piros című darab elkészültében is a lány segítségére volt.

„Mondtam Szilviának, szívesen kipróbálnám, milyen lehet a színpadon festeni" - emlékezett vissza a monodráma megszületésének ötletére Barbara. „Alapvetően ez egy vándorút. Amik történtek a családomban, azokból kezdtem elindulni. Szomorú, mély dolgokból, amelyeket próbáltam kompenzálni viccesebb történetekkel" – folytatta Barbara.

Barbara fest is a színpadon. Mentora szerint az előadás egy próza nagyon erős lírai vonulattal.

„Ez egy próza nagyon erős lírai vonulattal" – vetette közbe Tóth Szilvia, aki – mint ahogyan fogalmazott – összerendezte Barbara megírt darabját. „A döntési nehézség fogalmazódik meg a kék vagy piros dilemmájában, egy generációs probléma. Barbi saját identitása fontos eleme a darabnak, a magyar és a cigány élet párbeszédben van. Az összerendezés volt a feladatom, a megírt darab picit mozaikos volt, kellett a kontroll, a megerősítés a részek között, hiszen egy órán keresztül nehéz összerakni bármit, ami leköti a nézőket"" – tudtuk meg Szilviától.

„ A címe volt az első, amit kitaláltam. Kék vagy Piros" – mesélte Barbara. „A darab végén is elmondom, hogy egyszer megkérdezték tőlem egy próbán, hogy a kék, vagy a piros színt választanám ha kellene. Nem tudtam eldönteni. Megkérdezte tőlem az egyik lány, hogy mit nem tudok eldönteni. Mondtam neki, hogy nem megy a választás. Innen az egész cím. Mióta színpadra álltam az előadással, azóta nem csak, hogy jobban megértem magam, hanem jobban is érzem az egészem" – osztotta meg Barbara.

Barbara Szilviával az egyik előadás után.

A kisbéri Wass Albert Művelődési Házban harmadjára adta elő Barbara a darabot. Legelőször a mezőörsi házasságkötő teremben állt ki a közönség elé. Ez volt a próbatermük is, az önkormányzat a rendelkezésükre bocsátott ezt a helyiséget. Majd Győrben, a Generációk Házának padlás termében játszotta.

A monodráma egyik központi eleme a ceglédi kanna – amely a darab plakátján is látható volt. Mint megtudtuk Barbarától, felmenői között sok zenész volt, ezért is próbált visszanyúlni hozzájuk a muzsikán keresztül.

„A legelső bemutatónál eléggé megijedtem, olyan volt, mintha teljesen pucéran álltam volna a színpadra. Persze, aztán egyre jobban feloldódtam. A bemutató után pedig virágot kaptam a közönségtől. Ez volt az első ilyen" – tudtuk meg Barbarától, aki múlt héten volt felvételizni a Nemes Nagy Ágnes Színészképzőbe. Sajnos nem vették fel. Mint mondta, nem kenődött el, jövőre újra megpróbálja. „Édesanyám már elfogadta, hogy a művészi pályára szeretnék lépni. A vendéglátás, amit tanultam, nem keltette fel az érdeklődésem. A művészetek által tudok a legjobban kiteljesedni, így érzem jól magam".