Komárom és környéke

2019.02.24. 10:02

Grecsó Krisztián író tartott közönségtalálkozót Tatán

Grecsó Krisztián író, publicista volt a Könyves Szerda vendége nemrég a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban. Az Élet és Irodalom munkatársa visszatérő vendég Tatán, ezúttal a Vera című regényének apropóján érkezett a városba. Az írás március 4-én kerül a könyvesboltok polcaira.

Török Zsuzsa

Novemberben jött volna Tatára Grecsó Krisztián, de „kiesett az életéből", ahogy azt az Élet és Irodalomban nyilatkozta. „Azért nem szeretném, ha arról szólna az életem, hogy a betegséggel azonosítanak" – ezzel a gondolattal kezdődött a közönségtalálkozó, melynek mindjárt az elején elmondta az író, hogy Kulka János akkor szólalt meg először újra, mikor ő megbetegedett. „Azt láttam, hogy a nemzet egyik legnagyobb színésze ki mer állni és elgyötört hangján meg mer szólalni: meri vállalni magát. És nem szégyell betegnek lenni. Akkor megfogadtam, hogy én sem fogom szégyellni" – fogalmazott az író, aki szerint nem lehet a testet a lélek nélkül kezelni, ám az áldozathibáztatás ellen szót emel és mindenütt elmondja, hogy rossz a megközelítés: hogy büntetik az embert, hogy rosszul csinált valamit, és azért kell most szenvednie. „Nem te vagy hibás, hogy beteg lettél!" – üzeni a világnak. Grecsó meg is fogja írni életének ezt a szeletét is, de ahhoz – mint mondta – el kell távolodnia a történettől.

Grecsó Krisztián Tatára látogatott múlthéten.

Grecsó Krisztián Tatára látogatott múlthéten.

„Az elmúláshoz, a testhez való viszonyomhoz, az élethez való ragaszkodáshoz kerültem közelebb. Sok mindent elvesz, de ad is egy ilyen betegség. Jobban tudok örülni a körülöttem levő világnak" – foglalta össze a fájdalommal töltött hónapok tanulságait.


Mesélt a közönségnek Veráról, az új regényről, mely fiktív történet, de továbbra is alanyi szerzőnek gondolja magát, hiszen minden könyvben benne van ő maga, a saját vélemények, a személyes érzelmek. Vera egy kislány, akit örökbe akarnak fogadni 1988-ban. Vera sorsa titkok és elhallgatások sora, ami jellemezte Magyarországot, a családok működését különösen a rendszerváltás előtt.


És mesélt a családjáról, a műveiben sokat emlegetett Juszti mamáról, aki önéletírásokat, verseket vetett papírra, de ez csupán Grecsó felnőttkorában derült ki. Mesélt arról, hogy a zene jó médiuma a versnek és a Vera után verseskötetet ad ki. És hogy újra ír a Nők Lapjának is, a betegségből felépülve ismét működik a Rájátszás produkció a zenekarával, együtt fog dolgozni Dés Lászlóval és negyvenszer olvasta el A Pál utcai fiúkat, amiből forgatókönyvet írt.


közéletről kérdezve elmondta, hogy belső emigrációba vonult a betegsége miatt, no meg azért is, mert ha kulturális és szociális témában megszólalt – ömlött rá a gyűlölet. „Lelkileg nem vagyok alkalmas erre. Inkább nem mondok véleményt."


A nevelés témakörében mégiscsak mondott megszívlelendő véleményt Grecsó Krisztián lelkes tatai hallgatóságának. Megtudtuk, hogy tizenhat évesen írta az első színdarabját A szeretet apostolai címmel és grundolt hozzá színtársulatot is, hogy aztán Posta tanár úr segítségével kihozzanak mindent belőle, amit lehet. Állítólag óriási siker lett egy színjátszó fesztiválon, megdicsérték az előadást, ám magát a darabot borzalmasnak találták. „Posta tanár úr nem mondta el, hogy ki írta. Akkor jöttem rá arra, hogy én bizalmat kaptam tőle" – fogalmazott, és a Kisalföld kérdésére hozzátette: „Az oktatási rendszerünk legnagyobb problémája, hogy egyformára fazonírozza a tanulók gondolkodását, elveszi az ént, a kreativitást. A gyermekeinket a kreatív oldalukon keresztül kellene megközelíteni. A verslábat például úgy oktatni, hogy a diákok dalszövegeket írjanak. A kreativitásuk megélésével tanítani a klasszikusokat is" – fogalmazott. „A kivételes emberek megváltoztatják az országot" – summázta végezetül Grecsó Krisztán.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!