A túrázás illemtana

A helyes természetjárás alapja, hogy felelősségteljesen, egyre több tudással felvértezve járjuk az erdőket, mezőket, lehetőséget hagyva, hogy mások is élvezhessék annak háborítatlan szépségét. A túrázás nemcsak fizikai, hanem mentális feltöltődést is ad. Bár kétségkívül a tavaszi és az őszi időszak a legvonzóbb a kirándulók számára, de a túrázás alapvetően négyévszakos mozgásforma – mondta Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója.

Amit hoztál, vidd haza!

A természetjárás legfontosabb infrastruktúrája a turistautak hálózata, amelynek fenntartása, rendben tartása egyrészt feladatot ad az adott terület tulajdonosának vagy kezelőjének, valamint a Magyar Természetjáró Szövetségnek (MTSZ) és tagegyesületeinek is. Másrészt a túrázóknak is van benne szerepük, hiszen a turistautak esetében is igaz, hogy úgy kell azokat járni, használni, hogy lehetőleg csak a lábnyomunkat hagyjuk ott, semmi mást. A szakmai igazgató szerint a helyes mondat erre: Amit hoztál, vidd is haza! A rövid és frappáns megfogalmazás valójában összefoglalja a felelős természetjárás egyik alapelvét, vagyis semmilyen formában ne hagyjunk szemetet a természetben. Még a szervesnek ítélt zöldség és gyümölcs hulladékokat se dobjuk el, hagyjuk tisztán a talajt! Az erdőgazdák által az erdei pihenőknél kihelyezett hulladékgyűjtőket jóval ritkábban tudják üríteni, mint a településeken lévőket, hiszen a megközelítésük is nehezebb. A két hulladékszállítási alkalom közötti időszakban nemcsak a szél, hanem a vadállatok is széttúrhatják a szemetet, ez pedig a környezetre és rájuk is egyaránt veszélyes. Ráadásul a megnövekedett igény miatt a még kint lévő gyűjtőhelyek terhelése, használata is megnőtt. A hazai erdőkben is egyre kevesebb a kihelyezett hulladékgyűjtő eszköz, és ez egy tudatos, szemléletformálással is összekötött trend. Ha a szemetet hazavisszük, ráadásul szelektíven dobjuk ki, még az ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük.

Higiénia az erdőben

A magunkkal vitt étel és ital elfogyasztása után megmaradt hulladék nem jelent említésre méltó súlyt a hátizsákban, ha mindenki csak a saját, eldobásra ítélt szemetét otthonában dobja ki, már nyert ügyünk van – fűzte hozzá Gere Gergő, a Bakacskoptató blog szerzője. Felhívta a figyelmet egy intim témára is, hogy az emberi szükségletek elvégzésének is van kultúrája, a használt higiénés eszközöket is illik egy zacskóban hazavinni, és ha a „nagy dolog” nem tűr halasztást, temessük be magunk után, ahogy az állatok is teszik. Viselkedjünk állatok módjára a természetben, ők nem szemetelnek.

Az MTSZ céljai és feladatai között szerepel a kulturált természetjárásra nevelés is, ezért igyekszünk minden fórumon felhívni a figyelmet ennek írott és íratlan szabályainak a betartására. Nemcsak a környezetvédelem és kölcsönös odafigyelés miatt van szükség az etikus viselkedésre, hanem azért is, hogy jó példát mutassunk – tette hozzá Stramszky Judit. Gere Gergő a túrázótársakkal szervez szemétszedő túrákat is, hogy az erdészetek hatalmas területeit üzemeltető erdészeti szakemberek hulladékszállítási munkáját segítsék.

Jó modor mindenkor

Jó modorra az életünk minden területén szükség van, a kirándulások, túrázások idején is. A természetjárók köszönnek egymásnak, ezzel is megtisztelve a másikat, aki az ösvényeket rója. Elfogadott a tegeződés, de az idősebbeket itt is megilleti az udvarias megszólítás. Ahányan vagyunk, annyiféle tempóban közlekedünk, ne akadályozzuk és ne sürgessük a túratársakat! A túrázás közösségi élmény, nem vagyunk egyedül, ezért ne legyünk a terhére senkinek. A zenehallgatás, kiabálás, hangos beszéd, bármilyen zajkeltés nemcsak túratársaink, de az élővilág felé is tiszteletlenség. Dohányzáskor távolodjunk el a társaságtól minél messzebb, a csikket pedig mindig vigyük magunkkal! A fatörzsre vésett üzenetek a fa betegségét, későbbi pusztulását is előidézhetik, a turistajelzéseken ne hagyjunk üzeneteket, mert megzavarhatjuk a túratársakat és tönkre tesszük a jelzésfestő szakemberek munkáját. Óvjuk az erdő vadjait, ne nyúljunk hozzájuk, kíméljük a növényeket, a gyönyörű vadvirágokat semmiképpen ne szedjük le! Csak az arra kijelölt helyen gyújthatunk tüzet, és csak akkor, ha épp nincs tűzgyújtási tilalom érvényben! Tűzrakáshoz az elhullott ágakat és gallyakat használjuk fel, és soha ne hagyjunk tüzet őrizetlenül, távozáskor ne maradjon a helyszínen izzó parázs! Az erdei túrázás során kutyát kizárólag pórázon vezethetünk a túratársak és az erdei vadak védelme miatt. Ha természeti és védett természeti területen vesszük le a kutyáról a pórázt, akkor a 2012. évi II. törvény értelmében jogszabálysértést követünk el – sorolta a legfontosabb túrázási illemszabályokat Stramszky Judit. Gere Gergő pedig még arra hívta fel a figyelmet, hogy a pihenőhelyekre is vonatkozik az a szabály, úgy hagyjuk azokat magunk után, amilyen állapotban mi is szeretnénk találni.