Kisalföld Press hírek

2022.05.17. 07:14

Ha békén hagynánk a Balatont, az lenne a tónak is a legjobb

Nincs katasztrofális probléma, de az emberi tevékenység rettenetesen nagy nyomás a Balatonnak. Ha békén hagynánk a tavat, az lenne a legjobb a tó számára. Pragmatikus ember vagyok, tisztában vagyok azzal, hogy az ide érkező emberek pihenni akarnak, ám valami kompromisszumot kell találni – fogalmazott Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.

Gecsei Ádám

A Balaton itt volt előttünk és itt lesz utánunk is.

Forrás: Tóth Viktor

A Balaton itt volt előttünk és itt lesz utánunk is.

Forrás: Tóth Viktor

– A 105 cm-es siófoki vízmérce szerinti vízszint messze van a kritikustól, az elmúlt 20 évben többször is alacsonyabb volt a Balaton vízszintje. Ez a csökkenés a régiónkban megfigyelhető aszály következtében lépett fel – mondta Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa, aki szerint száz éve volt ennyire alacsony a tó vízháztartása, mint most.

Optimista vs. pesszimista jövőkép

– Az interneten keringő, az általam mondottak igazak, ám kiragadottak a kontextusából – szögezte le Tóth Viktor. A regionális klímaváltozásnak több forgatókönyve is van, amelyek két szélsőséges között helyezkednek el. Az optimista szerint a globális felmelegedés hatását hamar legyűrjük és a század második felében a tó vízháztartása normalizálódik. A pesszimista elképzelés szerint 10-15 év alatt annyira elromolhat a tó vizének minősége, hogy nem lehet benne fürdeni. 2050-re elérhetünk oda, hogy fele akkora lehet a Balaton területe, ha nem lépünk fel a klímaváltozás ellen globális szinten. Például ha a század közepén még mindig inkább szénalapú energiahordozókat használunk, s elkerülünk minden alternatív forrást. Csekély az esélye annak, hogy ennyire rövidlátóak lennénk s ne foglalkoznánk majd a figyelmeztető jelekkel. Mert például a 2019-es algavirágzás után a kormány úgy gondolta, hogy érdemes lenne a Balaton monitoringját modernizálni, pont azért, hogy pontosabban lássuk a jövőképet – emelte ki Viktor. 

2050-re elérhetünk oda, hogy fele akkora lehet a Balaton területe, ha nem lépünk fel a klímaváltozás ellen globális szinten. 
Forrás: Tóth Viktor

Turisztikai célok, nem pedig ökológiai, limnológiai

– Lássuk be, hogy nincs katasztrofális probléma, de az emberi tevékenység, már pusztán a jelenlétük is rettenetesen nagy nyomás a Balatonnak. Ha békén hagynánk a tavat, az lenne a legjobb számára. Pragmatikus ember vagyok, tisztában vagyok azzal, hogy az emberek pihenni akarnak, ám valami kompromisszumot kell találni – folytatta Viktor, aki azt is megérti, miért stabilizálják túl a Balaton vízszintjét. – A vízügyi szakemberek próbálnak megoldást megtalálni arra, hogy ez a tó fenn maradjon az elkövetkezendő évszázadokra. A szakembereknek nincs hol tárolni a Balaton vízét, tehát ha figyelembe veszik a nyári melegebb időjárást, amikor csökkenni fog a víz a párolgás miatt, megemelik a szintjét, hogy ne legyen belőle probléma. Megértem, mert mást nem tehetnek, de ennek sem ökológiai, sem limnológiai oka nincs, és csak turisztikai célok miatt teljesül – emelte ki Tóth Viktor, s beszélt az előttünk álló hónapokról is. – Az a probléma a biológiai rendszerekkel, hogy nem lineárisak. Amennyiben először találkozunk egy folyamattal (pl. klímaváltozás), akkor számunkra nehéz megjósolni, hova jutunk el pár évtized múlva. A Balaton vízmérlegét a Vízügyi Igazgatóságok évtizedek óta vizsgálják, így az előző évek tapasztalatából sok mindenre van jóslatunk. Két hónapra előre könnyebben tudunk számolni, ezért is mondom, hogyha nem változik a víz mennyisége a Balatonban, akkor nyár végére egy 20-25 cm-rel alacsonyabb vízszint várható.

A pesszimista elképzelés szerint 10-15 év alatt annyira elromolhat a tó vizének minősége, hogy nem lehet benne fürdeni.
Forrás: Tóth Viktor

Tudatosabban pihenjünk!

Tóth Viktor a turizmussal  kapcsolatban azt mondta, hogy mivel erős a szezonális és területi jellege, így koncentráltabbá válik, a part menti területeken fejti ki hatását a nyári hónapokban. – Gondoljunk el egy száz méteres strandot, ahol háromszázan fürdenek. Laikusként mi jut eszünkre? Hogy összetaposnak mindent, belepisilnek, a víz lemossa róluk a napolajat. Ez rettentő nyomás a tóra, első sorban a part menti régióra nézve. De érthető az is, hogy egy ilyen értékes, szép helyre akarnak sokan jönni pihenni. Csinálják, csak picit tudatosabban, használjuk a mosdókat, mielőtt bemennek a vízbe, a naptejet fürdés után vigyék fel magukra, ne szemeteljenek, a szállásukon is takarékosan bánjanak a vízzel, árammal.
A szakember a vízpótlásokkal kapcsolatos kérdésünkre visszakérdezett, mégpedig azt, hogy „miért kellene megoldani?”. – Csak azért meg a fürdéshez egy picit tovább kell gyalogolni a partról? Egy 15 ezer éves természeti csodáról beszélünk. A Balaton itt volt előttünk és itt lesz utánunk is. A kérdés az, hogy az utánunk maradók, az unokáink mit tudnak vele kezdeni. A tó alkalmazkodni fog mindenhez, amit „hozzávágunk”. A kérdés az, hogy fogjuk e szeretni, ahogyan idomul.

Hangosbemondó kér udvariasan

Pandur Ferenc, az alsóörsi strand vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy az önkormányzat ’96 óta üzemeltetője a létesítménynek, azóta nagy hangsúlyt fektetnek a fejlesztésekre. – Stratégiai objektumként tekintünk a strandra, a településre érkezők ez alapján ítélik meg Alsóörsöt – fogalmazott. A vízparton megvalósult vizesblokk-felújítások többek között azt is szolgálják, hogy a fürdőzők ne naptejesen menjenek a tóba – emelte ki a strandvezető, s hozzátette, a hangosbemondón pedig időközönként udvariasan biztatnak mindenkit, hogy vegyék igénybe az ingyenes vizesblokkokat. Pandur Ferenc elmondta, található a strandon két négyállásos kültéri zuhanyzó, ahogyan több akadálymentesített mosdó is.

Nem magunkat korrigáltuk

– Érdekesség, hogy amikor kijelölték a Budapest-Fiume vasútvonalat, nagyon alacsony volt a Balaton vízállása. Megépítették, üzembe helyezték és amint megemelkedett a vízszint, az elmosta a vasúti síneket, aminek megint mi lett a következménye? Nem saját magunkat korrigáltuk, és picit délebbre helyeztük át a síneket, hanem mi korrigáltuk a Balatont. Itt ez a 15 ezer éves tó és mi úgy döntöttünk, hogy egy, csak két-három éve létező mérnöki képződmény miatt korrigáljuk az egész 600 négyzetkilométeres tavat és a Sió lefolyóra építettünk egy zsilipet, amelyikkel stabilizáltuk a vízszintet. Ezáltal elzártuk például a déli part mentén a berkeket, pedig ott esetleg lehetne vizet tárolni a nádasok között az aszályos időszakokra – emelte ki Viktor. Hozzátette: 1863 előtt, mielőtt megépült a zsilip, volt olyan év, hogy egy-két métert változott a vízszint, és pont ezért a Balaton környéki falvak is távolabb helyezkedtek el a parttól.

A Velencei-tó 100 évente 1,2-szer szárad ki

Tavaly több hír is szólt arról, hogy a Velencei-tó vízszintje rendkívül alacsony, majdnemhogy kiszáradt. Van, aki a Balaton esetében is ettől tart. – Különbség van Velencei-tó és a Balaton között. Előbbi úgynevezett szemisztatikus, vagyis időnként kiszáradó tó kategória. Ez azt jelenti, hogy 100 évente 1,2-szer szárad ki. Az hogy a Velencei tó néha kiszárad, ez a dolgok rendje a tó életében, hiszen a tó ökoszisztémája alkalmazkodott ehhez. A probléma az, hogy most a klímaváltozás miatt ez a szám elkezd kúszni fölfelé, s az extrém időjárási jelenségek következtében egyre gyakrabban száradhat majd ki a tó. Ezzel szemben a Balaton történelmében alig történt meg ez, de úgy tűnik, hogy a klímaváltozás erősödésével ezzel is számolhatunk. Jól tesszük, ha elkezdnünk előre gondolkodni, ám most nincs aktualitása annak, hogy a Balaton vízpótlását megoldjuk. – A környező nagyobb folyók lehetséges vízpótlásként szóba jöhetnek, azonban meg kell vizsgálni, hogy mit tehetünk, hogy sem a donor vízfolyást, sem a Balatont ne érje kár. A vízpótlást előkészítés nélkül nem lehet végrehajtani, mert rengeteg esettanulmányt kell végezni, társadalmi egyeztetésen és a végén törvénymódosításokon kell keresztülmennie a folyamatnak. 

Az egészséges part menti terület pedig nem csak az egész ökoszisztémának, a Balatonnak, de közvetve az ott pihenő embernek is előnyös.
Forrás: Tóth Viktor

A nádnak is jó a vízszintingadozás

– A pusztuló nádat miért vágjuk le? Hogy erősebben nőjön? Jóindulattal rontunk a helyzeten. Miért gondoljuk, hogy a természet ne tudná megoldani, ha akarná? A pusztuló nádas egy öreg nádas. A folyamatosan ivartalanul gyökértörzsről szaporodó nád el fog öregedni. Viszont ezt feloldja a vízszintingadozás. Mert ha ősz elejére, amikor a nád magzani kezd, alacsonyabb a vízszint, akkor szárazra kerülnek olyan területek, ahol magról tud megújulni genetikailag a növény. Ez azt jelenti, hogy fiatal gének jelennek meg a populációban, ami egy idő után átveszi a helyet és megerősíti az ott található állományt. De azért is jó, ha esetenként szárazra kerülnek vízzel borított területek, mert ekkor azok átlevegőznek, és új, életképes területek jelennek meg a tó körül. Az egészséges part menti terület pedig nem csak az egész ökoszisztémának, a Balatonnak, de közvetve az ott pihenő embernek is előnyös.

A háború miatt vesznek kevesebben balatoni ingatlant

Rajczi Erika, az Openhouse Balatonfüred Ingatlaniroda vezetője szerint a balatoni ingatlanpiacra nincs hatással az, hogy egy-egy cikk jelenik meg a térségről. A szakember felidézte, 2003-ban többen azt feltételezték, kiszárad a Balaton, pár évre rá pedig az volt a probléma, hogy túl magas a vízszint. Úgy fogalmazott, hogy ezeket a híradásokat nem veszik komolyan az érdeklődők, nem befolyásolja egy negatív híradás a balatoni ingatlanpiacot. Rajczi Erika kiemelte, most az orosz–ukrán háború miatt óvatosabbak csak a befektetők, ezért kisebb a kereslet a balatoni házakra, nyaralókra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában