Érkeznek a gólyák

2022.03.24. 13:51

A vándorlás ősi ösztönétől hajtva indulnak útra a költőfészek biztonságáig

Minden évben a március 15-i nemzeti ünnepünkre érkeznek meg az első gólyák hosszú vándorútjukról, április elejéig „haza kell érniük”, mert nagyon szoros az idő, amit fészeképítésre, párválasztásra, tojásköltésre és fiókanevelésre fordíthatnak.

Szabó Csilla

Forrás: Kis István Péter

A magyarországi példányok itteni költőhelyükig a Boszporuszon át repülve teszik meg a 10-13 ezer kilométeres távot körülbelül másfél hónap alatt. Útjuk során rengeteg veszély leselkedik rájuk, a fiatal egyedek pedig nem is indulnak el, ivarérettségükig az afrikai telelőhelyen maradnak. 


A fehér gólya szinte egész Európában (kivéve Skandináviát, a Brit-szigeteket, Francia- és Olaszországot), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, hazai állománya az elmúlt száz évben sokszor ingadozott, jelenleg kissé csökkenő, hozzávetőlegesen 4000-4500 gólyapárt számoltak a szakemberek. Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Vándorló madarunk, a költöző gólyák vándorlása egybeesik a két legnagyobb magyar nemzeti ünnepünk időpontjával. A hazai költőhelyükre március 15. körül érkeznek meg, illetve a telelőhelyeikre augusztus 20. körül indulnak el nagy csoportokban Afrikába – mondta el Antoni Gyula, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi csoportjának elnöke.

 

Szoros az idő

 

A fehér gólya talán a legismertebb és legközkedveltebb madarunk, élete összefonódott az emberével, hiszen általában falvakban épít fészket. A megfigyelések szerint március közepére, a nemzeti ünnepünkre érkeznek meg az első példányok, április elejéig „haza kell érniük”, mert nagyon szoros az idő, amit fészeképítésre, párválasztásra tojásköltésre és fiókanevelésre fordíthatnak. Április közepén már költenek a gólyák, a madár a tojásokon 30-40 napot kotlik, és 50-60 nap alatt válnak költözővé a fiókák. Ha a költési időszak egy kicsit megcsúszik, esetleg amiatt, hogy nem tud párt találni magának időben, akkor pótköltés is előfordul, de sajnos az ilyen esetekben a fiókák a költözés során nagyszámban hullanak el, mert nem tudnak eléggé megerősödni a hosszú útra. A természetben sok minden szinte percre pontosan történik, ilyen a madarak költési ideje is - tette hozzá a madártani szakember. 

 

Nem szeretnek nyílt víz felett repülni 

 

Hogy jobban megismerjük a hazaérkező gólyákat, az őszi vonulással kezdi Antoni Gyula. Két útvonalon indulnak a nyárvégi nemzeti ünnepünk után, augusztus végén. Mivel a gólyák nem szeretnek nyílt víz felett repülni, mert rendkívüli energiát követel tőlük, két folyosót választanak maguknak, a Gibraltári-szorost és a Boszporuszt. A mieink Törökország felé tartanak, a Boszporuszon átkelnek, vonulásuk során kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat, ha tehetik, elkerülik a nagyobb zárt erdőségeket és a tengereket is. Ma már műholdas követések révén is megfigyelhetők, a hazai gólyáink többsége Afrika középső régiójában, Csádban és Szudánban telel, de néhány példány a Dél-Afrikai Köztársaságig is elrepül. Vannak csapatok, amelyek nem mennek messzebb a Közel-Keletnél és ott telelnek át. A fehér gólyák közül egyre többen töltik itthon a teleket, ez az éghajlatváltozással van összefüggésben, de azt is megfigyelték, hogy az itthon telelők között inkább fiatal egyedek vannak. Először a fiatalok indulnak útra néhány idősebb példány vezetésével, majd a többiek követik őket. A 10-13 ezer kilométeres távot odafelé 25-30 nap alatt teszik meg, hazafelé kicsit lassabban, 40-50 nap alatt érnek a költőhelyükre, ahol fészket keresnek. Érdekesség, hogy a fiatal gólyák ivarérettségükig a telelőhelyen maradnak és 3-5 éves korukban jönnek először „haza”.  

 

A fészek legyen biztonságban

 

Az MME Kisalföldi csoportjának elnöke ismertette, hogy monogám állatoknak tartják őket, a pár együtt építi a fészket. A gólyák fészekhűségét mutatja, hogy hazatérve a korábbi fészket keresik. Ha nem érkezik meg a pár egyik tagja, akkor a lehető legrövidebb idő alatt kell párt találniuk. Kajtárgólyáknak nevezik azokat az egyedeket, amelyek ivarérett fiatalokból állnak vagy olyanokból, akik elvesztették a párjukat, fészküket. Az idő sürget, új párt kell találni, a régi fészket kell rendbe tenni, vagy újat építeni, amit többnyire a fiatal párok tesznek. A fészket gallyakból építik, amit azután ha szerencséjük van, évekig használnak. A régi fészkeket minden évben „tatarozzák” és bővítik, ami évtizedek alatt hatalmas, akár több száz kiló is lehet. A gólyafészkekben más madarak, mint a veréb vagy seregély is talál magának „társbérletet”. Mivel a fészkeiket ma már többnyire villanyoszlopokra építik, a madarak, főleg a fiókák közel 20 százaléka szenved áramütést. Ezért a szakemberek az oszlopokon fészekemelőket helyeznek el, a madárvédelemhez tartozik az is, amikor a régi fészkeket, például lebontott kémény esetében új helyre állítják fel, ügyelve a korábbi közelségére. A tojó rendszerint négy, ritkán öt tojást rak, amelyek 33-34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat. A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A kölyökgólyák 58-64 napos korukban repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket. A gólyafiókák közül többen a növekedés során és a kirepülés után pusztulnak el, Antoni Gyula a kisalföldi felméréseket említi, átlagosan 2,6 fióka röpül délnek, ami közel sem számít megnyugtató adatnak, hiszen a fiókák fele sem éri el a telelőhelyet. 

 

Változatos étrend

 

A fehér gólya főleg emberi környezetben fészkel. Régen magas fákra, később kéményekre, templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat. Étrendje változatos, összetételét tekintve mintegy 40 százalékban rovarok és bogarak, 30 százalékban puhatestűek, 20 százalékban kisemlősök és 10 százalékban halak és kétéltűek alkotják. Sajnos az itthon telelő példányok elhullásában nem is a hideg, hanem a táplálékhiány jelent gondot, télen az étrendjüket főleg pockok, rágcsálók teszik ki, az egysíkú táplálék miatt bélrendszerük eldugul, és a pusztulásukhoz vezet - hívja fel a figyelmet Antoni Gyula.  

 

Leselkedő veszélyek 

 

A gólyák átlagosan tíz évig élnek, a legidősebb példány, amit hazánkban találtak 39 éves volt. Az áramütés veszélye speciális költési stratégiájának és méretének következtében fenyegeti a gólyákat, emiatt a vezetékek szigetelése stratégiai fontosságú a fajvédelemben. Mivel táplálékának jelentős részét mezőgazdasági területeken szerzi, ezért sok egyed pusztulását okozza mérgezés. A délre költöző hazai fehér gólyák útvonala Törökországon át vezet, ahol hatalmas szeméttelepeken keres élelmet magának, útjuk során tömegesen lövik le a sportvadászok, az afrikai telelőterületein még sok olyan szert is használnak, amit Európában veszélyessége miatt betiltottak, és az ottani éhinség miatt a gólyákat is levadásszák az emberek. 

 

Kommunikáció és fészekközelség

 

A gólyák nem énekelnek, hanem kelepelnek, így üdvözlik egymást a fészeknél. A kelepelést több társas helyzetben is használják. Ritkán távolodnak el öt kilométernél messzebb a fészektől, szeretik az alacsony növényzetet, mert úgy könnyebben megtalálják a zsákmányt.

 

Népi neve és kulturális hatása

 

Sokféle névvel illetik, népi elnevezései többek között gilice, cakó, koszta, gagó és eszterág. A madár költőhelyének területén számos irodalmi és művészeti alkotást ihletett, mesék, dalok, versek mellett közkeletű hiedelmek is fűződnek e madárhoz, népszerűsége révén pedig kiemelt szerepe van a környezeti nevelésben is. 

 

Többször is az év madara

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben is az év madarává választotta. Fekete István sorai pedig nagyon szépen mutatják be a vándorlás csodáját: „A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti az életnek, a földnek, a szívnek és gyomornak ezt a két helyét, s erről letérni éppen úgy nem lehet, mint a vonatnak a sínekről. Elpusztulhat az egész csapat, elpusztulhat minden gólya az utolsóig, de az utolsó, a legutolsó ugyanezt az utat keresi meg, mint ahogy egyik szobából a másikba átmenni csak az ajtón lehet.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában