Az alvás testi-lelki regeneráló

Dr. Radics Judit pszichiáter főorvos, alvásterápiás gyógycentrum vezető szerint az alvászavarok esetében a kiváltó okok felderítése a legfontosabb lépés, hogy sikeres gyógykezelést követően nyugodtan hajtsuk álomra a fejünket, és részei lehessünk a pihentető, testi-lelki feltöltődést biztosító alvásnak.

Éjjel-nappali panaszok

A szervezetünk az alvás során regenerálódik. Álmatlanságról akkor beszélhetünk, ha nem tudunk elaludni, vagy az éjszaka folyamán rövid, néhány órás alvást követően felébredünk, és álmatlanul forgolódunk. Inszomniáról beszélünk abban az esetben is, ha a hajnali órákban túl korai az ébredésünk, és nem tudunk a kívánt időpontig nyugodtan aludni.

A tartós alváshiány, alvásmegvonás az élettel összeegyeztethetetlen. Amennyiben a tartós kialvatlanság nyomán a testi-lelki regenerálódás elmarad, úgy a testi betegségek gyakorisága megnő (kiemelhető a magas vérnyomás, szívritmuszavarok, illetve gyomor- és bélrendszeri betegségek), és másnapi lelki tünetek (ingerlékenység, nyomott hangulat, figyelmetlenség, rossz koncentráció) is jelentkeznek.

A kiváltó okot kell keresni

Miért baj az, ha nem tudunk aludni? Mert elmarad a regenerálódás, a szervezet erőgyűjtése. Klinikai, statisztikai adatok bizonyítják, hogy az éjszakai műszakban dolgozók több testi-lelki egészség-beli problémával küzdenek, mint azok, akik az éjszakát a pihentető alvásra tudják fordítani.

Álmatlanságot magas vérnyomás, tüdő- vagy szívbetegség, a gyomor savtúltengése, a hormonháztartás zavarai és a fájdalommal járó megbetegedések éppúgy eredményezhetnek, mint a krónikus stressz vagy a pánikbetegség, esetleg depresszió. Nem mindegy tehát, hogyan induljon el a gyógykezelés. A pszichiáter főorvos hozzátette, az álmatlanság leggyakrabban a stressz nyomán alakul ki. Hátterében 50-50 százalékban tehető azonban felelőssé testi vagy pszichés probléma.

Nyolc óra pihenés

Az alvásigény mindenkinél változó, életkor és nem szerint. Létezik egy általános adat, ez pedig felnőtteknél 8 óra. Egyéni eltérés természetesen előfordul, és teljes mértékben normális lehet. Általánosságban elmondható azonban, hogy 6 óránál kevesebbet aludni már általában egészségkárosító hatással bírhat. A túl hosszú - 10-12 órás - alvásidő pedig általában testi háttérbetegségre kelt gyanút.

Öngyógyítás helyett

Dr. Radics Judit felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyi betegség esetén - így az alvászavarok esetében is - első a teljes körű kivizsgálás, amely eredményének függvényében kezdődhet meg a terápia. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, akár testi, akár lelki eredetű az alvászavar, elsőként át kell gondolni, vajon milyen életmódbeli változtatást tud az érintett személy megvalósítani annak érdekében, hogy a tünetek, panaszok javuljanak. Nyilván vannak kiküszöbölhetetlen elváltozások (például vele született szívbetegség), sok esetben azonban olyan életmódbeli változás, mint például a napi séta vagy a testsúly optimalizálása már nagy lépés lehet az egészség helyrebillentésében. Kiemelte továbbá azt is, hogy a cukortartalmú ételek esti fogyasztása - cukorbetegségtől függetlenül is - élénkítő hatással bírhat, tehát kerülendő. A pszichiáter főorvos azt tanácsolta, ha tartósan alvászavar áll fenn, ne öngyógyítással próbálkozzanak az attól szenvedők, hanem legalább egy alkalommal forduljanak szakemberhez, alvási betegségekkel foglalkozó szakorvoshoz, hogy kiderüljön, mi is okozza valójában álmatlanságukat.

Súlytöbblet és diabétesz

Az utóbbi évek tudományos kutatásai azt is igazolták, hogy a tartós alváshiányban szenvedők gyakrabban szenvednek súlytöbblettől – ez átlagban 5,3 kilogrammal több, mint a jól alvók súlya -, és a 2. típusú diabetes is gyakoribb náluk. A tudományos vizsgálatok eredménye szerint az álmatlanság és a 2. típusú cukorbetegség között egyenes arányú kapcsolat van.