A facélia mentette meg a mézhozamot

– Ősszel véget ért a szezon, kiszámolható „mit hordtak össze a méhek”, kirajzolódott a tavalyi év hazai méztermése. Összességében gyenge terméshozammal zártunk, amelyben a nyugat-dunántúli méhészek egy kicsit kedvezőbb helyzetben voltak, náluk a facélia mentette meg a mézhozamot – fogalmazott Pánácz Tibor, a Fertőmenti Méhész Egyesület elnöke. A repce, mint első a virágzások sorában, tavaly közepesen mézelt, ami azért is meglepő, mivel a három-négyhetes virágzás alatt a hűvös időjárás miatt alig egy hét állt rendelkezésükre, hogy gyűjteni tudjanak róla a méhek. Átlagosan 12-15 kilogramm mézet adott egy-egy méhcsalád, ez azonban csak a fele a korábban megszokottnak.

Enyhe tél után télies tavasz

A tavalyi tavasz szinte télies időjárása, a hajnali fagyok és a hideg nappalok a gyümölcstermesztők körében is aggodalomra adott okot, és a magyar méhészeket is szinte elkeserítő helyzetbe hozta. Az éjszakai fagyok mellett a problémát az is okozta, hogy enyhe volt a tavalyi tél vége, és hamarabb megpattantak az akácrügyek. Az elnök 22 éve méhészkedik, de mint mondja, ilyen későn még nem volt akácvirágzás. Május végén kezdődött, kétszer is lefagyott, úgy készültek, hogy nem is lesz akácméz, a másodvirágzás során átlagosan 10-12 kg mézet tudtak pörgetni, ami nagyon kevés, tekintve, hogy Magyarországon a fő mézelő az akác. – Már három-öt éve ugyanez a jelenség sajnos, de így is örültünk még ennek a gyenge termésnek is – tette hozzá Pánácz Tibor. A környék jó repce- és akácadottságokkal bír, hatalmas akácerdők találhatók, ez is hozzájárult, hogy ugyan gyenge hozammal, de mégis számolhattak a virágokból nyert mézre. A szelídgesztenye volt a soron következő, ugyan kiszámíthatatlan méhlegelőnek számít, tavaly is csak közel öt kilogrammot adott egy méhcsalád. Mint ismeretes, hazánkban Sopron, Kőszeg, és a Dunakanyar a fő szelídgesztenye termő terület, ami a mézet biztosítja.

Facélia, a megmentő

A facélia tavaly ugyanakkor rendkívül jól mézelt a nyugat-dunántúli méhészek legnagyobb örömére Pánácz Tibor szerint, ugyanis emlékezete szerint még nem volt hasonló jó évük erről a növényről. Talán az is hozzájárult mindehhez, hogy fél országnyi méhész jár a környékre távolabbról is, az előző évben kevesebben jöttek, és emellett nagyobb mezőgazdasági területet vetettek be facéliával. 

A hárs virágjai a nyári kánikulában szinte lesültek, országosan nincs említésre méltó mézhozama. A napraforgó pedig több tényező miatt hektikus a méztermést tekintve. A napraforgó vetésterülete csökkent a térségben, és egyébként is kiszámíthatatlan méhlegelőként. Vannak évek, amikor kiadós, de előfordul, hogy szinte semmit nem sikerül begyűjteni a táblákról. 2021-ben is nagyon nehéz volt napraforgó-legelőt találni, és amit találtak, az sem mézelt megfelelően. Az elnök maga nem is pergetett belőle, ugyanakkor hazánkban vannak olyan megyék – Jász-Nagykun, Fejér – ahol jobb volt a mézelés, de a csapadékhiány mindenhol gondot okozott.

Az aranyvessző, a beteleltető

Az tavalyi szezon utolsó reménysége volt a szolidágó, vagy aranyvessző, amely megadta a telelő élelmet a méheknek. Négy hétig is virágzik, ha megfelel számára az időjárás, és a begyűjtött mennyiséggel már átvészelik a családok a telet, ami azért is fontos, mert így nem cukrot kell adni nekik. – Mivel azonban az aranyvessző invazív faj és kiszorítja az őshonos növényzetet, a természetvédők irtják, de méhészetileg nagyon jelentős növények a betelelésre, vagyis a méhcsaládok télre való felkészítése szempontjából – hívta fel a figyelmet a szakember.

Áremelkedés június óta

Az áremelkedés már megtörtént, július óta emelkedik a méz ára, előreláthatólag 30 százalékkal többet kell fizetni kilójáért a 2020-as évhez képest. Az elnök azt javasolja, ha magyar terméket szeretnénk fogyasztani, akkor a legjobb az, ha közvetlenül a termelőtől vásároljuk, vagy a boltban ellenőrizzük a méz származását. A hazai méhészeket szigorú szabályok szerint ellenőrzik, míg egyes boltok polcain megtalálhatók ázsiai és ukrán importmézek. Kínában a minőség rovására megy az ipari méretű mézgyártás, és sajnos az élelmiszer-hamisítás listáján dobogós, 3. helyen áll a méz hamisítása.

Klímaváltozás az ok

A méhészek sokszor 50 kilométernél is nagyobb távolságra vándorolnak a méhcsaládokkal tavasztól őszig jó méhlegelő reményében. Míg az Alföldön a napraforgó virágzása után elfogynak a lehetőségek, addig a Dunántúlon még lehetőség van a vándorlásra. Egész Európában rossz évről panaszkodtak a méhészek, Romániában kicsit jobb volt a méztermés, mint nálunk, de a francia méhészek szerint az elmúlt fél évszázad legrosszabb termése lesz a 2021-es, amelynek okaként a klímaváltozást nevezik meg, a virágzási időszak egész Európában korábban kezdődött és rövidebb ideig tartott.

Méhpusztulás

Pánácz Tibor megemlítette, hogy a méhészek közül vannak olyanok, akik az utóbbi években a klímaváltozás és a folyamatos rossz termés miatt felhagytak ezzel a tevékenységgel. Az utánpótlásban pedig az is közrejátszik, hogy hazai és nemzetközi szinten is felismerjék: támogatás kell az utóbbi évtized tömeges méhpusztulása miatt, mivel veszélybe kerül a növények beporzása, amely a tápláléklánc működését biztosítja. Védjük a méheket, ugyanis beporzók nélkül nem lesz működőképes bolygónk ökoszisztémája. Saját jövőnk függ tőlük, hiszen a mára veszélyeztetett faj pusztulásáért az ember a felelős, a mezőgazdaságban használt vegyszerek tizedelik méheket, sokkal levesebb a virágzó növény, így a méhek nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz és a betegségek ellen nem tudnak védekezni. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság javaslatára 2019-től az Európai Unióban, köztük hazánkban is a mezőgazdaságban, a méhek által látogatott kultúrában megszüntették a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását. E csávázószer olyan idegméreg a méhek számára, amelynek hatására az állatok nem azonnal pusztulnak el, hanem nehezebben találnak haza, és a behordott virágporban is megtalálható méreg miatt hosszútávon károsodik a méhcsalád.