Ahol egy fa tövében térhetünk örök nyugalomra

– Itt minden az életről szól – kezdi a beszélgetést Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus, az agostyáni emlékerdő vezetője, miközben az ökofaluból az örökerdőbe és az Árpád-kori rotundához sétálunk.

Autóval érkeztem Agostyánra, Tata exklávéjára. A 11-es útról kellett lekanyarodnom, majd egy sorompót leemelnem, hogy autóval le tudjak parkolni egy murvás részen. Volt még egy kifeszített madzag beljebb, ami szintúgy sorompóként funkcionált, de Czumpf Attila arra kért inkább, gyalog tegyem meg a felfelé vezető mintegy 10 perces utat, hagyjam nyugodni az erdőt. Az autók zaja ide még behallatszódott, ám ahogyan átbújtam a kötél alatt, egyre inkább az erdő nesze, a fák leveleinek játéka, a madarak csicsergése kúszott a fülembe. Érzem, az örök nyugalom belengi a helyet.

Egy húszhektáros területet kezel itt Agostyánban a Természetes Életmód Alapítvány, ennek része az emlékerdő, az ökofalu és a húsz éve készülő rotunda, s található itt korhű Mátyás-kori fogadó is.

Az öregerdőben 300 éves fák tartják szimbolikusan az eget, ami hazánk egyik őserdeje, meséli Czupmf Attila. – Kis ország, kis őserdő – mondja viccesen. – Ezek a 300 éves böhöncök nem választhatók temetkezésre. 1733-ban, a német betelepítéstől számítva a terület a kiszolgálta fával a mestereket, s ezeket a nem szabványosan növő fákat meghagyták, amik mindenféle behatás, mint pl. vadrágás miatt váltak ilyenné, amilyenek – mondja, majd sorolja, milyen fafajokkal találkozhatunk az emlékerdőben: bükk, gyertyán, tölgy, cser, kőris, hárs, juhar, vadcseresznye, vadkörte, berkenye, vagyis az összes középhegységi erdőalkotó faj jelen van.

Az élet körforgása

Mintegy 280-an nyugszanak az emlékerdőben egy-egy fa tövében, méghozzá olyan környezetbarát, lebomló urnában, amelyből a növény gyökerei felszívják az értékes tápanyagokat, emléket állítva az egykoron élőknek, azaz metaforikusan, de fennmarad az élet örök körforgása. Mindenki olyan fajtát választ, amilyet szeretne, van lehetőség arra, hogy egyedül nyugodjunk egy fa tövében, ahogyan arra is, hogy egy közösségi fához, több ember hamvai mellé kerüljünk. – Az hogy egy fán több névtábla van, már az elhunytnak értelmezhetetlen, nem fontos, csak az itt az élőknek bír jelentéssel, hiszen ők gondolkodnak olyan megoldásokon, amivel jobban tudják ápolni a szerettük emlékét – mondja Attila. Egy fánál, egy vagy több urnahely bérelhető 10-99 évre. Több újság is cikkezett róla, hogy harmadannyiba kerül az emlékerdőben egy temetés, mint egy sírkertben, temetőben, de Attila azt mondja: ők nem figyelik más temetkezési helyek tarifáit, az árakat a Pax Natura határozta meg nyolc éve, azóta nem változtak, sőt, nem is hirdetik magukat, persze, aki akar, az interneten rájuk találhat.

Névtábla, oldható kötéssel

Katolikusok, reformátusok, evangélikusok, szabadkőművesek, ateisták névtáblái is megtalálhatók egy-egy fán, méghozzá oldható kötéssel rögzítve, hiszen a monasztikus egyszerűségen túl a legfontosabb az, hogy ne tegyünk kárt az erdőben, mondja Attila. Zsidók is nyugszanak az emlékerdőben, igaz ők nem fák tövében, hanem kőtömb vagy kavicshant alatt. A történelmi egyházak befogadták a helyszínt és saját rituáléjuk szerint végzik a temetéseket. – Az erdőnek nem jelent terhelést, ha ide kerülnek a hamvak. Annyi a plusz, hogy a fák között sétálnak azok, akik jönnek szerettükhöz, de ez nem okoz problémát, hiszen ők is tudják, mindennek az erdőről, az életről kell szólnia – folytatja Attila.

300 éve nem volt tarvágás

– Az emlékerdő ötlete nem saját, több, mint két évtizede Maximilian Mayr Melnhof báró, akinek Európa-szerte vannak nagy kiterjedésű erdei, találta ki. Látták, hogy van arra szándék, hogy többen ilyen szép helyeken helyezzék el a hamvakat. Megalkotott egy protokollt, a Pax Natura hálózatot, s Svájc, Olaszország, Franciaország, Ausztria után Magyarországon is keresett referenciát és nyolc évvel ezelőtt ránk talált. Persze, sok bürokratikus szempont van, aminek meg kell felelnie a helyszínnek, a legfontosabb, hogy a helyi önkormányzatnak temetkezési hellyé kell nyilvánítania. A történelmi egyházakkal is fel kell venni a kapcsolatot, ezután pedig mintegy 20 szakhatóság vizsgálja a erdőt. A báró úgy gondolta, hogy nálunk minden megtalálható, amire szükségük van, erre a legnagyobb garancia a rendezett tulajdoni viszonyok, valamint az erdőrészlet örökerdő rendeltetése és készletgondozói üzemmódban tartása. Amikor a rendszerváltás után kárpótlás útján a a területhez hozzájutottam, azokat a részeket, ahol 300 éve nem volt tarvágás, mintegy 2,5 hektáron, egy folyamatos erdőborításnak, egy horizontális örökerdőnek szántam, ami jól tükrözi az ökológiai viszonyokat és nagyon jó válaszokat ad majd a klímaváltozásra – idézte fel Attila, hozzátette: 2015-ben szentelték fel a helyet.

Haló porainkkal új életet táplálunk

Egy erdei tisztáson található ravatalozó is, ami az egyszerűségével hirdeti az örök életet. Fából készült, az egyetlen, hátsó fal előtt sorakoznak a mogyoróvessző székek, amelyeket egy 90 éves badacsonytomaji ezermester készített, aki még a nagyapjától tanulta a mesterséget, ezek úgy megtetszettek Attilának, hogy vásárolt belőle.

– Nálunk minden az életről szól. Nem csak az ökofalu, hanem az emlékerdő is, hiszen haló porainkkal új életet táplálunk, ám amit itt hagytunk, hitünk szerint jó helyre került. Egy itteni látogatásnak nem arról kell szólnia, hogy milyen temetői kellékekkel hordjuk tele az erdőt. Ez amúgy is tilos, hiszen az erdő rendeltetését nem lehet megváltoztatni, s kívánatos a monasztikus egyszerűség – meséli Attila. Ha valaki mégis visz szalagot, mécsest, vagy koszorút – mert sajnos előfordul – akkor azt összeszedik és visszaadják a hozzátartozónak a következő látogatáskor. Az emlékerdő bármikor látogatható, csak telefonos bejelentkezést kérnek az elhunyt hozzátartozó nevének bemondásával, egyszerű biztonsági okokból.

Körtemplom, amit húsz éve építenek

Az emlékerdő és az ökofalu határán áll az Árpád-kori körtemplom hiteles másolata, amit már húsz éve építenek korhű technikákkal. A fák ölelésében megbúvó rotunda már az 1200-as években is erősen kötődött a helyhez. Ha végeznek a munkákkal, kérni fogják a felszentelését Assisi Szent Ferenc tiszteletére. A tető, a külső és belső vakolás elkészült már, Czumpf Attila szerint kalandosnak mondható, hogyan tudtak Erdélyből zsindelyt venni, majd mestert találni az országban, aki fel is rakja. – Finta József szerkezeti rajzai alapján indult a rotunda építése, majd dr. Nemcsics Ákos építész, az Óbudai Egyetem professzora folytatta hallgatóival a munkát. Most pedig helyi mesterekkel sikerül befejeznünk az építkezést. Közben pedig dr. Bóna Istvánnal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docensével hozott össze minket a gondviselés, aki felajánlotta, hogy régészeti leletek alapján visszafesti az eredeti szekkókat – idézte fel Attila, aki szerint a munka a sok idő mellett nagyon sok anyagi áldozatot is kívánt, de mindenki szerint megérte.

A falu a város paródiája

– Ez az egyik első ökofalu Magyarországon és azért létesült, hogy bemutassuk a tájban élő embert, akiből egyre kevesebb van a világon – emeli ki Czumpf Attila a Természetes Életmód Alapítvány munkájáról. Mint mondja, egy idő után a falu a város a paródiájává vált, ők pedig próbáltak egy mintaként is alkalmazható alternatív életmód-életvezetési rendszert kialakítani. Például, hogyan lehet házat építeni a régi technikát újragondolva, hogyan lehet a hightechet beengedni ebbe a közegbe? Gondolok itt a vízhasználatra, az energiahasznosításra és olyan mai elvárásokra, követelményekre, amivel egy olyan gazdaságot tudunk kialakítani, ami ellát bennünket, de a piacra is tud termelni – folytatta Attila, aki elújságolta, hogy náluk épült hazánk második háza szalmabálából.

Czumpf Attila 34 éve dolgozik hivatásos természetvédőként a gerecsei tájegységben, az agostyáni ökofaluban lakik, hiszen, mint mondja, hogyan is beszélhetne hitelesen a tájban élő emberről, ha ő maga sem volna az?