Demencia: a családok életét is teljesen megváltoztatja a betegség

Az egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint az Alzheimer-kór és a demencia más formái bekerültek a világ tíz leggyakoribb halálokai közé. Az elmúlt tíz évben ezek a betegségek már a hatodik helyen álltak, az első helyen továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek vannak, amelyek 2019-ben kilenc millió ember halálát okozták világszerte. A listára újonnan felkerült a diabétesz is, az ebből adódó halálesetek száma 2000 óta 70 százalékkal emelkedett.

Dr. Feller Gábor pszichiáter a demencia rövid ismertetése során elmondta, nem önálló betegséget jelöl, hanem összefoglaló névként használható minden olyan állapotra, amikor az idegsejtek pusztulása vagy működési zavara miatt a szellemi képességek (gondolkodás, érzelmek, társas képességek) hanyatlani kezdenek, ezáltal korlátozzák a mindennapi életet, a teljesítőképességet. A demencia többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Vezető tünete az emlékezetzavar, amely kezdetben a rövid távú, a későbbiekben a hosszú távú memóriát is érinti, így a beteg egyre több készséget és képességet veszít el. Mindezek a betegség előrehaladtával egyre feltűnőbbé válnak, és ezáltal a hozzátartozókra, az egészségügyi és szociális intézményekre nagy feladatot ró a demenciával élő ember gondozása. Az első időszakban még csak a hozzátartozó felügyeletéről van szó, ám ahogy halad előre a betegség, úgy egyre nőnek a családtagok terhei, ami később 24 órás ápolást, gondozást vár el tőlük éppúgy, mint a kórházba, szociális intézménybe kerülés után az ott dolgozó munkatársaktól.

A szakember szerint sajnos erre a betegségre még nem találtak gyógyszert, így a folyamat lassítása az egyedüli, amit az orvosok tehetnek, legfőképpen akkor, ha időben kerül sor a betegség diagnosztizálásásra. A pszichiáterek szempontjából pedig azért megrendítő ez a helyzet, mert ők már többnyire a súlyos vagy legsúlyosabb fázisában találkoznak a betegségben szenvedővel és hozzátartozójával. Először a háziorvos, majd az esetek többségében a neurológus és a legutolsóként a pszichiáter szakorvos diagnosztizálja a demenciát, legfőképpen akkor, amikor már nem nagyon tudnak segíteni a beteg állapotán. Fontos lenne, hogy a hozzátartozók időben jelezzék az észlelt tüneteket, mivel csak nagyon ritka esetben képes a beteg önmaga segítséget kérni. A kezdeti rövid távú emlékezetkiesést követő hosszútávú memóriavesztés mellett, a beszéd- és mozgásképesség elvesztése nagyon szomorú és megdöbbentő a családok részére, és fel kell hívni az egészségügyi és szociális szakma figyelmét is folyamatosan, hogy a minél előbbi felismerés segítséget jelenthet, az eddig bevált kezelésekkel teljesen gyógyítani még nem lehet, de lassítható a leépülési folyamat.

Dr. Feller Gábor hozzátette, a demencia egyik fő kockázati tényezője a magas életkor. A demenciában szenvedő nők magasabb aránya a hosszabb várható élettartamukra is visszavezethető. Egyre tovább élünk és idővel kialakuló egyéb betegségeink több és jobb esetben gyógyíthatók, így a demenciát nevezhetik meg haláloknak, de ez meglehetősen összetett probléma. A szakember szerint a gyógyszerkutatások folyamatosak, de a megelőzés a mai tudomány állása szerint nagyon hatékony lehet. A demencia, mint súlyos tünetegyüttes kialakulásának elkerülésben fontos az is, hogy a fiatal generáció figyelmét is fel kell hívnunk arra, mennyire sokat számít ennél a betegség elkerülésénél a megfelelő életmód, a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, drog) elhagyása, az egészséges étkezés. A testünk, lelkünk jól létéhez a célratörő testedzés, mozgás elengedhetetlen, hiszen az a központi idegrendszer működését is segíti, agyunkban felgyorsul a keringés. Mindezeket már egyre fiatalabb korban tudatosítani kell, hiszen az utánunk érkező generációk időskori állapotában is ezek lesznek a meghatározók. A demencia az erek működésében való elváltozásból ered, amelyek párhuzamosan más betegségek kialakulásához is vezethetnek (pl. keringési problémák), de míg azokra jó esetben kínálkozik gyógymód, a demencia ma még nem gyógyítható.

A tíz leggyakoribb halálok

A WHO adatai szerint a szívbetegségek után sorban a leggyakoribb halálok az agyvérzés, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az alsólégúti fertőzések, az újszülötteknél jelentkező komplikációk, a légúti, hörgő- és tüdődaganatok, az Alzheimer-kór és más demenciabetegségek, a hasmenéses betegségek, a diabétesz és a vesebetegség.

Az első diagnózis

A 18. századig a demencia különféle értelmi zavarokat jelölt fiatal- és időskorban egyaránt, és gyengeelméjűséget jelentett. Jean-Étienne Esquirol 1827-ben különbséget tett a veleszületett és a felnőttkorban szerzett emlékezetzavar között, és a démence szót csak az utóbbira használta.

Családtagok

A demens betegek több mint 80%-át a családtagjaik gondozzák, azok között is nagyon magas arányban vannak a nők. A gondozó családtagok megváltoztatják addigi életüket a beteg megfelelő ellátásáért. Az ápolás családokra nehezedő valódi súlyát sajnos szerte a világban alábecsülik.