Kirakós játék

2021.09.24. 14:48

A régészek szóra bírják az ősi tárgyakat, épületeket

A régészek képesek „szóra bírni” az ősi tárgyakat és épületeket, esetenként pedig rekonstruálni tudják azokat a kalandos eseményeket is, amelyek során egy-egy lelet vagy leletegyüttes a föld alá került. A régészet láthatóvá és adott esetben kézzel foghatóvá varázsolja a korábban rejtett kincsvilágot, ami puzzledarabként a hatalmas egész kicsiny, de felbecsülhetetlen értékű része.

Pankerné Szabó Csilla

Hazánk földjén megtelepedett emberi közösségek többezer éves, elveszettnek hitt tudása és tapasztalata is feltárható, és akár a mai ember számára is hasznosítható a modern régészet eszközeivel. Dr. Szabó Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnök, az ELTE Régészettudományi Intézetének docense elmondta, hogy az elmúlt 100-150 évben az ipari forradalom és az intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt sajnos világszerte egyre gyorsuló ütemben pusztul a régészeti örökség. Ellentétben az élővilág értékeivel, a régészeti örökség nem tud megújulni: ha egy ősi tárgyat egy régészeti képzettséggel nem rendelkező személy emel ki a földből, annak összefüggésrendszerét nem tudja feltárni és információk tömegét vesztegetheti el. Viszont, ha régészek tárják fel az ilyen együtteseket, ők képesek lehetnek „szóra bírni” az ősi tárgyakat és épületeket, esetenként pedig rekonstruálni tudják azokat a kalandos eseményeket is, amelyek során egy-egy lelet vagy leletegyüttes a föld alá került.

Hazai képzés és páratlan kincslelőhely

A régészeti munka a laikusok számára gyakran misztikusnak tűnik, hiszen a mocsarak mélyén, barlangokban, földvárakban rejlő kincsek feltárása izgalmas feladat, s a fantasztikus leleletek évezredes történetekről tudnak mesélni. Amíg az előző évszázadokban e kincsek után még nem régészek, inkább kíváncsi vagy esetleg gazdagságot remélő, többnyire más tudományterületen jártas emberek indultak, ma már csak képzett, egyetemi végzettségű szakemberek foglalkozhatnak az ásatásokkal, hazánkban közel ötszáz régész dolgozik.

Dr. Szabó Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország kedvező földrajzi adottságai miatt az őskőkortól az újkorig mindig is sűrűn lakott terület volt, ezért hihetetlenül gazdag régészeti lelőhelyekben. Az eurázsiai sztyeppe és a nyugati világ közti kapunak tekinthető Kárpát-medence rendívül színes ősi kultúráknak adott otthont, és nagyon sok innovációt közvetítettek keleti és nyugati irányba az itt élő különböző közösségek. A hazai régészeti lelőhelyek száma kb. 250-300 ezerre tehető, ám ezekből a mai napig is csak kb. 60 ezret sikerült a tudósoknak lokalizálni és védelem alá helyezni.

A rejtett információ ne vesszen el!

A régészek számára a legnagyobb siker, hogy az emberi közösségek többezer éves, elveszettnek hitt tudása és tapasztalata is feltárható, és akár a mai ember számára is hasznosítható a modern régészet eszközeivel, mindez pedig befolyásolni tudja a jövő történelmét. Czuppon Tamás, a Hansági Múzeum igazgatója és régésze hozzátette, a feladatuk nem csupán a lelőhelyek felderítése és az ásatás, hanem a leletek feldolgozása és értelmezése is, számtalan különálló területet összefogó tudományról beszélhetünk. A régész számára a föld mélye információt rejt a különböző korokból. Egy nagy kirakósjátékhoz hasonlítható, amelyben minden egyes lelet egy puzzle darabka, amely még teljesebbé teszi az egészet, de sajnos mindig lesznek hiányzó részek, amelyeket már soha nem fognak megtalálni. A régészek próbálják meg rekonstruálni a teljes egészet, hogy egyre részletesebben megismerhetővé váljon a múlt, a történelem.

Kis ecset és modern technika

A szakemberek a kis ecset, lapát és szita mellett ma már munkájukhoz a legmodernebb technikát is felhasználják, digitális archívumokkal, drónokkal, lézerszkenneléssel, talajradarokkal, műholdas felvételekkel előzetesen felmérhető a régészeti helyszín nagysága, helye. A tudományos feldolgozásban a kémia, a fizika és a földrajz 21. századi vívmányai segítenek a válaszadásban, legyen az izotópvizsgálat vagy acheogenetika.

Czuppon Tamás számára a meglelés öröme máshoz nem hasonlítható érzés, a lelőhelyet különálló történetként kezeli és dolgozza fel, majd azt adja hozzá a meglévő ismeretanyaghoz bővítésként. A régészettel foglalkozó szakemberek célja pedig „csupán annyi”, hogy a legszélesebb körhöz eljuttassák a felfedezett kincseket, múzeumokban, kiállításokon, kiadványokban, vagy a közösségi médiában is magyarázattal szolgálni a miértekre, segítve ezáltal, hogy mindenki közel érezhesse magát a történelemhez. Látható és adott esetben kézzel fogható legyen az a kincsvilág, amit a föld – amin járunk, amin élünk – rejtett, és ami puzzledarabként a hatalmas egész kicsiny, de felbecsülhetetlen értékű része.

A kincs az államé

A régészeti lelőhelyek rendkívül sérülékenyek és manapság sokféle veszély fenyegeti őket. Utak, hatalmas ipari létesítmények épülnek országszerte, amelyek gyakran egykori temetkezési helyek, települések maradványait veszélyeztetik. Magyarország törvényei minden földben rejlő leletet védenek, ezért új beruházást, építkezést mindig megelőző feltárások előznek meg, amelyet a beruházók finanszíroznak. Mezőgazdasági munkák során, gombaszedés közben, vagy éppen fémkeresőműszeres „kutatás” során is gyakran fordulnak ki a földből értékes kincsek, amelyek minden esetben az állam tulajdonát képezik. A régészeti lelet megtalálóját, legyen az magánember vagy szakember, büszkeséggel töltheti el a felfedezés, de azt köteles bejelenteni és leadni, ahogy ezt a nemzeti örökség értékeit védő jogszabály is megfogalmazza.

A Kárpát–medence gazdagsága

Az újkőkorban a Kárpát–medencéből indultak Európa északi és nyugati tájainak felfedezésére a földművelést meghonosító első emberek csoportjai, a vaskorban innen eredt hódító útjára a vasfelhasználásának technológiája és az itteni népek közvetítették nyugatra a sztyeppei lovásnomádok speciális lovaglási technológiáját, a kelták legendás népe pedig Duna-vidéki falvaiból indult Görögországig hatoló rablóhadjárataira. A legtöbb magyarországi településen évszázados mesék élnek ma is arról, hogy a határban milyen kincsek rejtőznek: van, ahol máig Attila sírját sejtik, van, ahol a kurucok titkos alagútjainak hálózatát kutatják, másutt a török elöl kutakba rejtett kincsekről mesélnek.

Betekintés a régészet világába

Csaknem egy évtizede annak, hogy a Magyar Régész Szövetség kezdeményezésére minden év egy tavaszi napján országszerte múzeumok, kutatóhelyek és régészettel foglakozó intézmények ünneplik együtt a régészet napját. Az immár évtizedes múltú rendezvény célja az, hogy betekintést engedjen a régészet világába, s hogy felhívja a figyelmet a hazánk földjében megőrzött régészeti örökség fontosságára, sérülékenységére és védelmének fontosságára.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában