Kora tavaszi növényvédelem a dísznövényeinken

Ma már téves az a felfogás, miszerint a díszkertben nem kell növényvédelmet folytatni. Nagyon sok dísznövényen (pl.: kecskerágófélék, gyöngyvessző, orgona) áttelelnek a kártevők, amelyek tavasszal az anyanövény és a környezetében élő más dísz- és haszonnövényeket is visszafertőzik. Ezt megelőzhetjük a fertőzött növényi részek metszésével, majd elégetésével. Ha gyengébb a fertőzés, növényvédő szerek használatával is megoldható, enyhe fagymentes időben lemosó permetezés (olajos szerrel) a legjobb és leghatásosabb. Tuja- és fenyőféléken kívül minden dísznövényre használhatjuk. Örökzöldeknél legjobb, ha specifikus szereket használunk, mert így elkerülhető az esetleges károsítás, perzselés.(Bordói lé+kén, Rézkénlé)
Lombhullató fáknál, cserjéknél érdemes a koronát, ágakat átnézni és a moníliával vagy hernyófészkekkel fertőzött részeket eltávolítani, majd itt is permetezést végezni.
A díszkert tápanyag utánpótlásáról se feledkezzünk meg. Lágyszárú évelőinknél csak tartós hatású műtrágyát vagy érett komposztföldet, egyéb fás és örökzöld növényeknél érett szerves trágyát és komposztot is használhatunk.
Fagymentes napokon megkezdhetjük a lombhullató sövények metszését. Ha hidegben metszünk, vigyázzunk, a vesszők ugyanis ilyenkor merevek és törékenyek. Egyébként is csak néhány díszcserjét- fagyalt, a gyertyánt, vagyis a sövénynek ültetett cserjéket alakítsuk, idomítsuk. Ha alulról kiritkultak, ifjítsunk. Ilyenkor általában a növény felső kétharmadát el kell távolítani. Korán tavasszal, virágzó díszcserjéket metszéssel ilyenkor ne háborgassuk, ezen munkát virágzás után tegyük meg.
Az erkélyre, pergolára futtatott növények közül a sűrű növésűeket ritkíthatjuk, különösen ha felkopaszodtak. Azokat a virágzó cserjéket, amelyek bimbóikat már az előző tenyészidőben kifejlesztették, például az orgonát, lilaakácot, aranyesőt, japán birset, ilyenkor ne metsszünk, mert sok virágzó részt is eltávolítanánk. Ha valamely okból mégis metszeni, ritkítani kellene közülük akármelyiket, csak virágzás után tegyük. Az egyéves vesszőkből fejlődő hajtásokon virágzókat, például a gyöngyvesszőt, labdarózsát, rozsaloncot egyébként is időnként azért kurtítjuk, nehogy felkopaszodjanak.
A rózsát, nyári orgonát, hortenziát viszont- tehát azokat, amelyek virágai majd az új hajtásokon nyílnak- erősebben vissza kell metszeni.
A ritkításból kikerülő vesszőket ne dobjuk el, vigyük be a lakásba, és vázában virágoztassuk ki. Sok örömünk lesz bennük. Ha melegvízzel töltött vázába tesszük hamarabb, és biztosabban kinyílnak a virágbimbók.

Nagykutasi Viktor