Darnózseli gyilkosság - Másodszor is felmentették N. Jánost - fotók

Nem kaptam választ miért darabolta fel a sértettet és miért szórta szét a maradványait? 

Bíró: Én annyit mondtam, hogy a megsemmisítésben valamilyen módon közreműködött. S hogy miért? Akár pánikba is eshetett. Bármilyen körülmény felmerülhetett, hogy szabaduljon a tehertől. 

Az ügyész fellebbez. 

A vádlott és ügyvédje az ítéletet tudomásul veszi. 

A Győri Ítélőtáblán folytatódik az ügy. 

Mindenki csendben ül a teremben. 

Mehetnek, mondja a bíró. N. János szabadon távozik. 

N. János rezzenéstelenül hallgatja. 

Judit családja másodszor hallgatja, nem sír már senki, néznek maguk elé. 

Azt kell megállapítani, hogy a törvényszék nagyrészt egyetért a vádirattal. De a lényegi kérdések nem támaszthatók alá bizonyítékokkal.

A sértett és áldozat viszonyáról és az előzményekről ugyanazt állapítja meg a bíróság is. A nevezett 20.04 percig azt lehet megállapítani, amit az ügyész állít. A bíróság azonban azt mondja, hogy N. János 20.04 és 21.00 között behajtott a sértett rendelőjéhez. Találkozott is a feleségével. Mindketten Darnózselire tartottak. A vádlott és a sértett hívása is megtörtént útközben. A két telefon közös lefedettségi területen volt. N. János bement, vacsorát készített a fiának. A sértett 20.04 percet követően ismeretlen helyen, ismeretlen módon meghalt. A vádlott betolatott az udvarba. Az autóból ismeretlen tárgyat vett ki, s vitt a füstölőbe. Ismeretlen helyen és módon megsemmisítette a holttestet. A vádlott ismeretlen módon sérült meg.

A sértett testvére eltűnéséről bejelentést tett. A vádlott értesült a bejelentésről,  kiment a rétre, a sértett maradványait szétszórta.

Mi vezette a bíróságot ezen tényállás megállapítására? A kezdő és végpont: azt a részt elfogadta az ügyésszel együtt, hogy nem lehetett a testvérénél a vádlott, amikor ezt mondta. A mobilcella-információk ezt alátámasztják. A végpont pedig az, hogy a különösen védett tanúk meghallgatásának az volt az oka, hogy nemcsak a szavahihetőségüket ellenőrizze, hanem meggyőződjön arról, hogyan adták elő a történteket. Az 1-es védett tanú, aki a vádlottat a Zseli réten látta, abszolút szavahihető: a vádlottat látta. A vádlottnak valóban joga van hallgatni. Nem értett teljesen egyet a bíróság az ügyésszel abban, hogy a hallgatás önmagában bizonyíték lehet. A vádlott egy száz százalékban elfogadott tényt tagadott: nem volt ott, nem szórt ki semmit. Hibát követett el. Mert ő anyagmaradványokat szórt ki. Más nem tehette. A vádlottnak a cellainformációk szerint is találkoznia kellett a sértettel.  S valamilyen módon együtt is mozogtak.

Még folytatja a bíró. 

N. Jánost másodszor is felmentették.

A védői perbeszéd tehát: 

- Közvetett bizonyítékok vannak, a közvetett bizonyításnak pedig szigorú szabályai vannak. Ha a folyamatban bármiféle gyenge pont van, a bűnösség megállapítására nem kerülhet sor. A kétséget kizáró kategória az elítéléséhez kell, a felmentéshez nem. A darálóról azt gondoltam, nem kerül még elő. Elektromos darálója nem volt a védencemnek. Pont. 

Ennek az ügynek a tárgya emberölés. Szerettem volna tényeket hallani, hogy a haláleset idegenkezűséggel vagy nem idegenkezűséggel valósult meg. Mert ha a halál oka nem tisztázott, akkor azt követően nem érdemes a többi kérdéssel foglalkozni. Én nem azt vitatom, hogy a cselekmény hogyan történt, hanem azt, hogy mi történt. 

Hogy ölési cselekmény történt-e? 

Semmilyen bizonyíték nincs erről. Nem volt rá bizonyíték, s nem is lesz, ha sokszor mondja a vád, akkor sem. 

A hallgatás joga a bíróságot nem zavarta. Élt a védencem ezzel a jogával. Ebből levonni, hogy bűnös... nem tűrhető el. A bizonyítási teher nem a vádlotton és a védelmen van, hanem az ügyészségen.

Hallgat a vád arról, mi az oka annak, hogy a vádbeli cselekményt követően miért változott meg a sértett autója? Ki volt az, aki elmozdította az autót? Eleget tett a nyomozóhatóság annak a kötelezettségének, hogy minden kétséget kizár? Nem. 

DNS profilt találtak a csomagtartóban. Az autó vásárlási időpontját kell megnézni. N-né N. Judit használta.Semmi jelentősége nincs tehát. S volt egy 3. DNS is, de annak a tulajdonosát nem is tudjuk. 

Nem látok ebben az ügyben kétséget kizáró bizonyítékot, ami az emberölést bizonyítaná. Az indítványom ezért az, hogy a védencemet bizonyítottság hiányában mentsék fel.

Az ügyész válasza:

Eldől, hogy a védelmi taktika, a hallgatás bejön vagy sem. 

Védelem: 

Sarokpont ebben az ügyben, hogy a hallgatás az ügyészség szerint a bűnösség bizonyítéka. 

N. János az utolsó szó jogán:

Köszönöm a lehetőséget. A védő beszédével egyet értek, minden mondatával. Szeretném kiemelni, hogy távol álljon tőlem, tiszteletben tartom az ügyészség munkáját, de azt gondolom, hogy ebben a büntetőeljárásban a rendőrség megállapította, hogy N. János ellen nem keletkezett olyan bizonyíték, ami a bűnösségét igazolná. Ennek ellenére tökéletes vádiratot állított össze a tisztelt ügyészség. Egy magyar népmesének tartom, amit 18-as karikával jelölnék. Hogy nem védekeztem úgy, ahogy az ügyészség elvárná? Ha nincs miért magyarázkodnom, miért tegyem. Minden mondatra tudtam volna reagálni. De akkor hétfő reggel mennék el innen. A vádiratot nem én állítottam össze, amit az ügyész olyan szépen mondott el, hogy el is hiszi. Ha a vádirat tartalmát valaki lemásolta, arról nem tehetek. Köszönöm a lehetőséget. Nem érzem magam bűnösnek, nem követtem el bűncselekményt.

Ítélethirdetés fél tizenkettőrkor.

Miért nem válaszolt a kérdésekre? Mert bűnös. 

A rendőrség végzett vizsgálatokat, hogy a darabolós gyilkosságok felgöngyölítése hatékony legyen. A mi ügyünk ebbe beleilleszkedik. Két típus van: a gyűlöletből fakadó motiváció, illetve ha eltüntetni akarja csak az áldozatot és a nyomokat. Itt mindkettő igaz. 

Mindig éjjel csinálja a gyilkos. Mindig zárt helyen. Soha nem amatőr csinálja. Mindig van motívum: a családi viszály, válóper. 

A bizonyítékok összeálltak. 

Nem tudjuk, milyen módon ölte meg a sértettet. De nem is kell. Az eredményt tudjuk. A sértett meghalt, erőszakos módon. 

Egy okból mehetett csak oda a vádlott rendelőhöz, hogy megölje. Emberölést történt.

Az első elsőfokú eljárás után, amikor a vádlottat felmentették, három hónappal később a bűncselekményt egy másik hentes lemásolta. Az illető azt látta, hogy nem lehet bizonyítani az elkövetést. Megtette ő is. 

A vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kérek, olyat, ami  igazságot szolgáltat Juditnak, a sértettnek, a családtagoknak. S megakadályozza, hogy N. János vagy bárki más hasonlót kövessen el.

A korábbi perbeszédet teljes egészében nem ismétlem meg, de a sarokpontokra kitérnék. Az első első fokú ítélet alapvetése az volt, hogy bizonyítottság hiányában menti fel a vádlottat. Az első első fok azt sem tudta megállapítani, hogy N-né Judit erőszakos módon halt meg. Kilép a munkahelye ajtaján, aztán megtalálják a feldarabolt testrészeit. Az orvosszakértők nem tudták megállapítani, hogy természetes halált halt-e vagy erőszakos módon hunyt el. Találnak feldarabolt holtestet a mezőn: mi az első ésszerű, logikus következtetés? Hogy a halálát okozták. Erőszakos módon. Innen kell a bizonyítékokat értékelni. Az első első fokú ítélet itt futott téves útra. A bizonyítási eljárás eredménye alapján lehet helyes következtetésre jutni.

A vádirati tényállásból megismerjük a család helyzetét, miért kellett N-n Juditnak elköltöznie. Férje bántalmazta is. Az indíték? Kinek állt érdekében? A vádirat szerint a vádlott egy dolgot nem akart, hogy a sértett visszaköltözzön a lakóhelyére. Ezt nem bírta volna elviselni, s maga N. János mondta ezt. A jegyzőt is megkereste korábban ezzel. De azt válaszolta neki, nincs jogi lehetősége erre. 

Eltűnik a sértett, megtalálják a maradványait, ott a válóper, ami során vissza akarna költözni Judit. De már nem történik meg. Ez az indíték.

Bizonyítékok: szerencsénk volt, mert a sértett és a vádlott telefonjára is érkeztek hívások. Tudjuk, mikor ment el az utolsó betege Juditnak. Négy perc híján este nyolc volt. 20.04 perckor a sértett még életben volt. Hol volt N. János ekkor? Aznap sok mindent másképp csinált, mint szokott. Nem vette fel a fia hívásait sem. Betolatott úgy, hogy soha nem szokott. A pedáns életéhez képest aznap másképp csinált. Pedig nála a ruhák is pedánsan sorakoznak a szekrényben. Furcsa tehát minden. Este fél héttől 20.39-ig nem fogad egyetlen hívást sem.  Amikor a fia hívását  végre felveszi,  ott tartózkodik, ahol a sértett munkahelye van. S akkor hívás érkezik a sértett telefonjára is, így tudjuk, hogy az is ott volt. A hívásforgalmi cellainformációk alátámasztják a vádat.

A szemtanú, aki látta N. János autóját, annyit mondott, ami szemüveg nélkül megtehetett. Ez is bizonyíték. Ráadásul a csomagtartóban megtalálják a vádlott és a sértett DNS-ét keverve. Majd látják, hogy betolat vele a füstölőhöz, s onnan valami nehezet cipel. Így állnak össze a bizonyítékok. Külön-külön nincs értelme, de a mozaikok összeállnak. Az összefésülés a lényeg. 

Az biztos, hogy az ölési cselekményre 20.04 és 21 óra között történt. De honnan tudjuk, hogy 21 órakor indult el? A mobilinformációkból. 

Miért Judit munkahelyén történt ez? Mert ismerte a helyszínt. Rendelkezett egy olyan autóval, amivel el tudta rejteni az ölési cselekményt. Ott bármi megtörténhetett. Senki nem láthatott semmit. 

Az autó tehát elérkezik Darnózselire, s ekkor csörren a sértett telefonja. Közös lefedettségű cellában van tehát a két telefon. 

Mi következik ezután? A fiát lefekteti aludni. N. János rááll a fűre, amit pedig soha nem csinál. Pedáns ember ilyet nem tesz. Furcsa volt, megjegyezték maguknak a szemtanúk. Begyújtott a füstölőbe. Éjjel fél kettőkor. 

A bizonyítékok lépésről lépésre összeállnak, hogy a csomagtartóban van a sértett, s őt veszi ki a csomagtartóból. 

A sértett testvére bejelentést tesz Judit eltűnése miatt. N. János is megtudja, s az 1. számú védett tanú ezt követően látja a Zseli réten. Tehát utána, hogy tudomást szerez a rendőrségi nyomozásról. Nem vállalhatta azt a kockázatot, hogy a rendőrök a házához jönnek. Az éjszaka alatt végezte el a vádlott feldarabolását, elégetését, de nem végzett mindennel. Megvolt az eszközparkja, tudása, hozzá. A nyomokat eltüntette. Egy hajszálat sem találtak, mondták később a rendőrök. Olyan rend volt nála. 

Látja tehát az 1-es számú védett tanú, amit az utolsó darabokat még szétszórja. De miért nem látta a gipszet a kezén? Mert bárki le tudja vágni. Nincs jelentősége, hogy látta vagy sem. A legfontosabb bizonyítékot az 1-es tanú állatja. Mert pontosan meg tudta mondani a helyet, hogy hol. Az első alkalommal azért nem találták a rendőrök, mert lekaszálták a füvet. De másodikra pontosan megmutatta.  A vádlott most azt mondja, nem engem látott. De a telefoninformációk ezt is cáfolják. Darnózselin volt. 

A bizonyítékok ismét csak egymást erősítik. 

Megtörténik a kézműtétje, a rendőrök este megjelennek nála, de addig ő - kockázatot vállalva - eltüntette a maradványokat. Nem volt szerencséje, de ideje sem, hogy olyan helyet találjon, ahol senki nem találja meg a darabokat. 

A vádlott vallomásai, illetve hallgatása a legfontosabb bizonyítékai. Három-négy-öt oldalas vallomásokat tesz. Beszél mindenről. Aztán amikor a bizonyítékokat elé teszi, minden visszavon, mást mond. De nincsen alibije. Azt mondja, abban a boltban volt. Nem volt ott. A mosonmagyaróvári tevékenységére vonatkozó minden kijelentése megcáfolható. Aztán amikor kiderül, hogy a sértett és a ő mobilja egy helyen mozog, többé nem beszél. Mondja egy tanú, hogy sósavat vett. Ő hallgat. Nem mondja azt sem, hogy miért ne venne, mindig vesz? Tagadja az elektromos húsdarálót. Pedig a válóperben még szerepel, hogy van ilyen tulajdon. De aztán eltűnik a daráló...

A hallgatás joga persze mindenkit megillet. De van egy kockázata. Hogy lehet a vádlott terhére róni. Mint bizonyíték. Mert miért hallgat a vádlott?

Folytatja még az ügyész.

Láttam, hogy Jani felhajtott a füves része. Furcsálltam, mert ő pedáns ember. Kivett valamit a csomagtartóból. Nem foglalkoztam vele, míg nem hallottam, hogy eltűnt  a Judit. Korábban veszekedéseket hallottam, de nem a Jani és Judit között, hanem Jani apja és Judit között. Azt mondta, "megdöglesz, mert elveszed a fiam pénzét". Nem tudom megmondani, hogy ember volt-e, amit a csomagtartóból kivesz és a füstölő felé megy. Nem láttam, mi történt ott. Szokott otthon dolgozni, ezért nem volt szokatlan. Éjjel hallottam, hogy dolgozik N. János. Ez fél kettő körül volt. Ilyen sokáig nem szokott, maximum este 10-11-ig. De most fél kettő volt. Olvastam az újságban, hogy az ügyvéd kérdezte, be volt-e kötve a keze. Akkor biztosan nem volt bekötve. Jött-ment utána is, s azon a héten nem volt bekötve a keze.

- Én rendszeresen dolgoztam éjjel, s hajnalban is. A rendőrségen is elmondtam. Az iratismertetésen tudtam csak meg, hogy vannak védett tanúk, s mit állítanak. A mostani ki van színezve, az eredetihez képest vannak ellenmondások - teszi hozzá N. János.

A bizonyítási eljárásnak ezzel vége. Jönnek a perbeszédek.

Ezzel a párbeszéddel indul a tárgyalás a bíró és N. János vádlott között. Mint ismert, a darnózseli férfit felesége megölésével vádolják.

A különösen védett tanúk vallomásán a sor, az elsőt papírból a bíró ismertet.

Ismerem N. Jánost - vallotta a védett tanú. - A mellékúton jártam, láttam N. Jánost. Rázott egy zsákot. Figyelt arra, hogy ugyanoda lépjen mindig. Ez furcsa volt. Elkezdett forgolódni, az is furcsa volt. Elindultam utána. De idő után nem láttam. Ha szedett füvet a nyulaknak, miért szórta ki? Ez is furcsa volt. Mindkét kezét láttam, amikor szórta a zsákot. N. János 99 százalék, hogy nem látott engem. A keze nem volt bekötve, ha jól emlékszem. De régen volt. Az viszont 101 százalék, hogy ő volt. Amikor szórta azt a szegény nőt. Az elején még nem gondoltam bűncselekményre. Azt gondoltam, ide jött fűért a nyulaknak, aztán visszaszórta. Aztán olvastam az újságban, hogy eltűnt egy nő. Én nem ismertem őt. De elkezdtem filózni, mi is történt ott a zsákkal. Nem én jelentkeztem a rendőrségnél, ők jöttek. Egy ismerős srác látta N. János autóját az erdő szélén. Eljött hozzám, mert tudta, hogy én már bent voltam a dologban. A rendőrökkel arra a helyre ment a srác. Ő is csak feltételezte, mi történhetett.

Nem engem láthatott, mert nem én jártam ott

A 2016 decemberében született felmentő ítéletet tavaly ősszel hatályon kívül helyezte a Győri Ítélőtábla. Arról, hogy újrakezdődött a felesége feldarabolásával vádolt darnózseli hentes pere ide kattintva talál részleteket >>

Az elsőfokú bíróságként eljáró Tatabányai Törvényszék a gyanúsítottat 2016 decemberében bizonyítottság hiányában felmentette az emberölés vádja alól. N. János 29 hónapi előzetes letartóztatás után szabadlábra került. A 13 millió forintos bűnügyi költség az állam terhe maradt.

A Győri Ítélőtábla a felmentő ítéletet megalapozatlanság és az indoklás hiánya miatt hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Tatabányai Törvényszéket. A határozat szerint az elsőfokú bíróság például azt sem derítette fel teljeskörűen, mikor hol volt a vádlott.

N. János az első tárgyalási napon a bíró kérdésére kijelentette, nem érzi magát bűnösnek, nem kíván vallomást tenni és kérdésekre sem válaszol. A tárgyalás további részében tanúként hallgatták meg a gyanúsított és az áldozat hozzátartozóit.

Korábbi felvétel

Korábban, a felmentő ítélet indoklásakor a bíró elmondta, a halál okát a szakértők nem tudták megjelölni, emiatt az emberölést nem lehetett megállapítani. A darnózseli réten talált emberi maradványok DNS-azonosításához a mintákat az áldozat testvérétől szerezték be, így az azonosság nem bizonyítható kétséget kizáróan.

A vád szerint N. János még 2011-ben rajtakapta feleségét a szeretőjével. Ezt követően az asszony válópert kezdeményezett és elköltözött otthonról, viszont annyira hiányoztak a gyermekei, hogy bejelentette hazaköltözését.

N. János minden lehetséges alkalommal tagadta az emberölés elkövetését. A felmentő ítélet előtt az utolsó szó jogán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, a gyerekei és a családja végig mellette álltak.