Kék hírek

2017.03.30. 09:00

Az Isztambuli Egyezmény gátat szab a nők ellen elkövetett az erőszaknak?

Alapjaiban változtatná meg a fennálló társadalmi rendet, ha ténylegesen felvennénk a harcot a nőkkel szembeni erőszak ellen, vélik a szakértők. Segíthetné ezt az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatása, ám a folyamat késik.

Trogmayer Éva

– Tízéves voltam, amikor az akkori legjobb barátnőm apukája az ölébe ültetett, úgy, hogy a fenekem alá rakta a kezét, és mozgatta azt. Kényelmetlenül éreztem magam, többet nem mentem a közelébe, de csak felnőttként értettem meg, mi történt. Tulajdonképpen szerencsém volt. Amikor huszonévesen egy új baráti társaságban beszélgettünk erről a témáról, kiderült, rajtam kívül két másik lánynak is volt ilyen élménye, csak épp durvábbak – mondja nevét nem vállaló olvasónk, és hozzáteszi, úgy tudja, egykori barátnője családjában nem volt ritka az sem, hogy a férfi kezet emeljen a női rokonokra. De erre, ahogy sok más családban is, magánügyként tekintettek. Ennek lassan huszonöt éve.


Titokban készül


Hat évvel ezelőtt azonban az Európa Tanács végre kimondta, hogy a nők bántalmazása nem magán- és nem is családi ügy: megfelelő jogi környezetet és valódi védelmet kell biztosítani a bántalmazottaknak. Így született meg az Isztambuli Egyezmény, amelynek törvénybe iktatását a magyar kormány három éve ígéri. A folyamat egyes civil szervezetek szerint rendkívül lassú, mások szerint pedig diszkriminatív: bántalmazóként bélyegzi meg a férfiakat, pedig ők is lehetnek áldozatok.


A PATENT Egyesület a nők elleni erőszakkal foglalkozó segítő szakemberekből áll. Szóvivőjük, Spronz Júlia mesél arról, hol tart most a harc. – Három éve írta alá a kormány az egyezményt, és kezdett előkészületi munkálatokba a törvénybe iktatása érdekében. De úgy érezzük, inkább – nagyon trükkösen – elkerülni szeretnék azt. Munkacsoportot alapítottak, ami olyan titkos, hogy senki nem tud semmit róla, de még csak azt sem, ki van benne. A témával több évtizede foglalkozó civil szervezetek például biztos nem – avat be. Kerestük az Apák az Igazságért Egyesületet, akik eljuttatták hozzánk közleményüket. E szerint akkor tudnák támogatni az egyezményt, ha az mindenkire vonatkozna. Szerintük a családon belüli erőszakot magába foglaló hazai jogszabály megfelelő mértékben védi a nőket, az Isztambuli Egyezmény nemi alapú áldozat megkülönböztetése viszont Alaptörvény ellenes.


Elmosott határok


Spronz Júlia szerint három éve tart a "háború", és idén februárban újfent előkerült a téma. – Mivel továbbra sem hagytuk annyiban, legnagyobb meglepetésünkre egyik napról a másikra előkerült egy előterjesztés az egyezmény törvénybe iktatásáról, amit véleményezni is lehetett. Itt tartunk most – mondja, és hozzáteszi, egyáltalán nem elégedettek.


– Számos probléma akad a kormány előterjesztésében. Az egyik leglényegesebb, hogy próbálja elmosni a nemi meghatározottságot. De nem véletlenül a nők elleni erőszakról szól az Isztambuli Egyezmény. Bántalmazásuk egy létező társadalmi jelenség, amit orvosolni kell – szögezi le a szakértő.


Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) öt éve végzett a teljes unióra kiterjedő felmérést a nők elleni erőszakról. Eszerint Magyarországon minden héten legalább egy nőt meggyilkol férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja. Európában a nők elleni erőszakos bűncselekmények 22 százalékát partnerük vagy volt partnerük követte el. A férfiakra vonatkozó hasonló adat 3 százalék volt. A partnerük által megölt férfiak bírósági aktáiból az esetek 80 százalékában tudható, hogy a nő elkövetővé válását hosszan tartó súlyos feleségbántalmazás előzte meg a férfi részéről. 2010-ben az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint a családon belüli erőszak áldozatainak 80 százaléka nő volt, a bántalmazóik 86,7 százaléka pedig férfi.


Eszköz is, nemcsak cél


Bántalmazott olvasónk, aki megosztotta velünk történetét, ironikusan úgy fogalmaz, át lehet esni a vak komondoron, és szemet hunyhatunk felette, ha azt mondják, "faluhelyen ez így szokás", hiszen személyesen nincs közünk hozzá. De megfeledkezünk valami nagyon fontosról. – Ha nekünk mindegy is, a lányainknak nem az. Ezért sem értem a férfiszervezeteket, amelyek diszkriminációt kiáltanak. Szeretném, ha a lányom egy olyan világban nőne fel, ahol ténylegesen védik a törvények, és ahol nem számít alsóbbrendűnek, mert nő – fejti ki, és nyomatékosítja: a mi társadalmunkban nőnek lenni még mindig nehezebb, mint férfinak.


Spronz Júlia egyetért: – A férfiközpontú társadalmi berendezkedést és a fennálló politikai rendet alapjaiban rengetné meg az egyezmény törvénybe iktatása. Ha hatékonyan fellépnének a családon belüli erőszak ellen, akkor a nők nem lennének többé elnyomottak, hatalomhoz, új szerepkörökhöz jutnának. De ne felejtsük el, az erőszak nemcsak cél, eszköz is! Tévesen gondoljuk, hogy a bántalmazás csak a verésről vagy a szexuális erőszakról szól. Jóval összetettebb jelenség. Hierarchiát hoz létre a felek között, elnyomáshoz vezet – mondja a PATENT Egyesület szóvivője, és kiemeli, a társadalmi elnyomás minden egyes nő életében tetten érhető. – Gondoljunk csak arra, mennyi házimunkát végez egy nő, és mennyivel kevesebbet ér a munkaerőpiacon, ha már van gyereke. Az Isztambuli Egyezmény elfogadása egy éles szemléletmódváltás első lépése lenne. Ha komolyan fellépnének az erőszakkal szemben, akkor alapvető társadalmi földmozgás indulna meg. Azt is jelentené, hogy nem lehet tovább élősködni a nőkön, megszűnne a férfiak kedvezőbb társadalmi helyzete a világban – fejezi be.


Bántalmazott sztárok


Demcsák Zsuzsa műsorvezető öt éve pereskedik volt férjével. Múlt héten a bíróság másodfokon testi sértés és rongálás miatt elítélte a férfit. Horgas Esztert első férje bántalmazta, miután számon kérte rajta a hűtlenségét. "Iszonyatos erővel kell menekülni ilyenkor" – mondta a fuvolaművész egy műsorban. Vajna Tímea még Palácsik Tímeaként állt a nyilvánosság elé azzal, hogy akkori párja, a színész Damu Roland bántalmazta és megerőszakolta őt. A férfi azóta letöltötte börtönbüntetését.


Diszkriminatív és feminista a törvény?


Az Emberi Méltóság Központ szerint az Isztambuli Egyezmény diszkriminálja a fiúkat és férfiakat. Maga az egyezmény nemcsak a nők elleni erőszakról, hanem a kapcsolati erőszakról is szól, amely egyaránt érintheti a férfiakat is, mondják, ráadásul potenciális erőszak-elkövetőknek állítja be őket. Nem hisznek a nemi alapú megkülönböztetésben, és nem akarnak költséges, az egyezmény betartását ellenőrző szerveket sem létrehozni. Az Isztambuli Egyezmény ellen internetes aláírásgyűjtésbe kezdtek, február vége óta hat és fél ezren írták alá a petíciót.


Van támasz


Ha segítségre van szüksége, forduljon a NANE-segélyvonalhoz: 06-80-505-101, a KERET-segélyvonalhoz: 06-40/630-006, vagy a PATENT Egyesület jogsegélyszolgálatához: 06-70/252-5254. 

Kríziselhelyezést az OKIT-tól kérhet: 06-80-20-55-20.


Cikkünket a Kisalföld hetente csütörtökön megjelenő Bizalmasan mellékletében olvashatják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában