Kék hírek

2015.11.16. 07:21

Orbán: Mi is veszélyben vagyunk

Megtámadták az Európai Uniót és mi is veszélyben vagyunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben, ahol a pénteki párizsi merényletekről beszélt.

1. rész - A párizsi terrortámadások áldozataira emlékezett hétfőn az Országgyűlés napirend előtt. Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában azt mondta: megtámadták az Európai Uniót.  

 

Kövér László: az európai civilizációt érte barbár támadás 


Párizsban az európai civilizációt érte barbár, semmivel sem indokolható támadás - mondta az Országgyűlés elnöke a péntek esti, több mint 120 áldozatot követelő terrortámadásokról. 


Kövér László úgy fogalmazott: "nem hagyhatjuk, hogy bármilyen erőszak megfélemlítsen bennünket". 


Hangsúlyozta: Magyarország egy olyan Európát akar, amely minden körülmények között képes megvédeni az európai polgárok életét, értékeit és érdekeit. 


Kövér László azt mondta, a magyar emberek együttéreznek az áldozatok hozzátartozóival és az egész francia néppel. 


Az Országgyűlés néma felállással adózott az áldozatok emlékének. 


Orbán: megtámadták az EU-t 


Megtámadták az Európai Uniót, és mi is veszélyben vagyunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben, ahol a pénteki párizsi merényletekről beszélt. 


A kormányfő először ismét kifejezte Magyarország részvétét Franciaországnak, majd idézte Francois Hollande francia államfőt, aki szerint ami történt, az háborús tett. 


Orbán Viktor szerint azonban nemcsak Franciaország és a francia nép áll háborúban. Franciaország az EU tagja, innen nézve Párizsban az EU-t támadták meg, így "ez a mi ügyünk is" - hangsúlyozta a miniszterelnök. 


Szerinte bebizonyosodott: a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel a népvándorlást, hogy elvegyüljenek az otthonukat a jobb élet reményében elhagyó emberek tömegében. 


Azt is mondta, hogy a népvándorlás növeli a terror és a bűnözés veszélyét, továbbá a más földrészekről ide érkező tömegek veszélyt jelentenek a kultúránkra, az életformánkra, a szokásainkra, a hagyományainkra. 


A kötelező betelepítési kvótát bírálva azt mondta, e kvóta szétterítené a terrorizmust Európában. 


A miniszterelnök szerint "négy parancsolat" alapján újra kell gondolni az európai politikát: meg kell védeni az EU külső határait, a kultúránkat, a gazdasági érdekeinket, és meg kell adni a jogot az embereknek, hogy befolyásolhassák az európai döntéseket. 


LMP: globális krízisről van szó 


Az LMP szerint meg kell védeni Európát és az Európai Uniót, és ehhez közös megoldásokra van szükség. 


Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a kormányfő hétfői napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlésben kiemelte: meg kell védeni Európát, ez azonban nem sikerült. Ha nincs hatékony terrorellenes együttműködés az unión belül, nincs az európai titkosszolgálatok között közös parancsnokság alatt működő információmegosztás, akkor Magyarország is védtelen lesz - mondta.  


Szerinte azt a munkát, amit el kellett volna végezni, Magyarország sem végezte el a kritikus hónapokban. Pont az nem történt meg, hogy az unió képes legyen megkülönböztetni a tényleges menekülteket, a gazdasági bevándorlókat és a terroristákat - mutatott rá, hozzátéve: ebben a helyzetben az az elsődleges, hogy az unió még véletlenül se menjen bele egy gyűlöletspirálba, amely erőszakspirált szül. Úgy látta, nincs meg a politikai akarat, hogy az unió eldöntse, akik már beléptek a területére, azokkal mi történjen. Magyarországnak is van felelőssége abban, hogy a schengeni rendszer ne essen szét, illetve Schengenen belül legyen fokozott idegenrendészeti ellenőrzés - mondta. 


Schiffer András kijelentette, együttéreznek Franciaországgal, de egy globális krízisről van szó, aminek elszenvedői az unió mellett azok az országok, amelyek menekülteket is bocsátanak ki. 


Jobbik: mind a kvótát, mind a visszatoloncolást meg kell akadályozni  


A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint mind a kvóták rendszerét, mind a bevándorlók visszatoloncolását meg kell akadályozni, ha Magyarországot meg akarjuk védeni a terrorizmustól.  


Vona Gábor kijelentette: az idő túllépett a Fidesz aláírásgyűjtésén, így csak egy ügydöntő népszavazás lehet valódi üzenet Brüsszel felé migránsügyben.  


Vitát szorgalmazott, amelyhez szerinte kiindulópont lehet az a két mondat, hogy a bevándorlók nem terroristák, illetve hogy a terroristák viszont bevándorlók. 


A politikus nemzeti ügynek tekintette a kérdést, hangsúlyozva: megoldását keresve félre kell tenni a pártpolitikai ellentéteket. Leszögezte azt is: a Brüsszel és Berlin által vezényelt "ostoba, a józan észt háttérbe szorító" bevándorláspolitika megbukott, és azzal együtt a balliberális pártok azt támogató politikája is.  


Szerinte a párizsi merényletekkel új időszámítás kezdődött, amelyben választ kell adni például arra: lehet-e egyszerre Európában demokráciát, jóléti államot, versenyképességet és keresztény kultúrát építeni?  


KDNP: a tét az európai civilizáció  


A KDNP szerint a valódi üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák és terroristák is vannak a migránsok között, a kérdés rendezésének tétje pedig az európai civilizáció és kultúra megmaradása. 


Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes arra kérte a kormányfőt: tegye, amit eddig is tett és védje meg Magyarországot.  


A politikus a párizsi terrormerényleteket az egész emberiség békéje ellen elkövetett cselekményként értékelte. "Mindannyiunkat feldúlt az erőszak és a gyűlölet tomboló megnyilvánulása" - fűzte hozzá.  


Kijelentette: a világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása és Európa szervezett megszállása zajlik, a kontinens biztonságát pedig olyan veszély fenyegeti, ami veszedelmesebb szinte minden eddigi erőnél - tette hozzá.  


Hogy kiből lesz hős és ki marad gyáva az dönti el, hogy ki veszi vállára a keresztet - mondta, hozzátéve: a kormány és az Országgyűlés a magyarok millióival együtt vette fel a keresztet. 


2. rész - Az MSZP erős, arányos választ sürgetett a párizsi merényletek nyomán hétfőn a parlamentben, míg a Fidesz az unió vezetőinek felelősségét vetette fel, rögzítve: nem lehet tovább mellébeszélni.


MSZP: erős, arányos és hatásos válaszra van szükség


Az MSZP szerint erős, arányos és hatásos válaszra van szükség a Párizsban történt merényletek után. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője a kormányfő felszólalására reagálva kiemelte: a józan többség ma tudja Európában, hogy a párizsi terroristákat semmilyen kerítés sem állíthatta volna meg.


Szerinte akik ilyen helyzetben a közéletet hiszterizálni, a politikai tőkéjüket kovácsolni igyekeznek, azok mind a terroristák céljait segítik. A józan többség Európában pontosan tudja, hogy a terrorizmusért a terroristák felelnek - jelentette ki, és megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy - mint mondta - a kormányfő felszólalásával feszültséget igyekezett kelteni, miközben éppen ezzel szemben kellene "meghatároznunk magukat".


Kitért arra is: a közös Európa sem kulturális, sem gazdasági, sem társadalmi, sem demokratikus értelemben nem engedheti meg, hogy bezárkózzon, hogy az emberek ne mehessenek el egy sportmérkőzésre, mert a félelem uralkodott el. Ha félelem van, akkor kapaszkodni kell egymásba, közös erőt kell mutatni - közölte, hozzátéve: ez az elmúlt nyolc hónapban rendelkezésre állt. Ha közös megoldást akarnak, legyen közös határrendészet, és fogadják el, vagy kezdeményezze a magyar kormány, hogy legyen egy közös európai hírszerzési ügynökség, amely összehangolja a nemzetállamok titkosszolgálatainak munkáját. Fontos lenne kiállni a Dublin3 egyezmény felfüggesztéséért is.


Fidesz: nem lehet tovább mellébeszélni


Az EU vezetőinek felelősségét hangsúlyozta a kormányfő felszólalására reagálva Kósa Lajos, aki felháborítónak nevezte a Párizsban történteket. Most nem lehet köntörfalazni, az egész válság, az a csőd, amit az EU a bevándorláspolitikájával és nyomában a terrorizmussal okozott, nem oldható meg, ha mellébeszélnek - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.


Szerinte ma az EU vezetőinek - élén Juncker elnökkel - felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett. Az elnök képtelen arra, hogy az unióval betartassa azokat a szabályokat és törvényeket, amelyek betartatása kötelessége lenne. Ha olyan vezetői vannak az uniónak, akik nem tudják betartatni a törvényeket, és nem tesznek javaslatot sem erre, akkor mondjanak le - mondta. Görögország évek óta megsérti a schengeni egyezményt, ki kell zárni belőle - jelentette ki. Szerinte ha az unióban van olyan, hogy jogállamiság, akkor be kell tartatni a dublini egyezményeket, és nem csak Magyarország ellen kell kötelezettségszegési eljárást indítani, ha idegenrendészeti őrizetbe veszi az illegális bevándorlókat. Következetesen mindenkit eljárás alá kell vonni - hangoztatta.


Azt mondta: a mostani szabályok egyértelműek, azt kell beengedni, akinek politikai menedékjogra van jogosultságra, ők nem terroristák. Szerinte ha ezt tovább csinálja az EU a további áldozatok vére is "a lelkünkön fog száradni". Kitért arra is, a kvóta semmire sem jó, és ezt ők is tudják, a terrorizmust exportálja a közösségbe. Azt a kérdést kell megválaszolnia az európai vezetésnek, hány száz embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy ezen változtasson.


Orbán: a kormány fellép a kvóta és a visszatoloncolás ellen


A kabinet a leghatározottabban fellép a "kényszerletelepítés" és visszatoloncolás ellen, "amíg ez a kormány levegőt tud venni, sem kvóta, sem visszatoloncolás nem lesz" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Jobbik frakcióvezetőjének szavaira reagálva.


Az MSZP azon felvetésére pedig, hogy a terrorizmusért a terroristák a felelősek, azt mondta, a kérdés egymagában nem áll meg, mert az elkövetésért valóban ők a felelősek, de "magunk megvédéséért mi vagyunk". Higgadtan, mértéktartással, de föl kell tenni azt a kérdést, hogy Európa vezetői megtettek-e mindent annak érdekében, hogy az európai emberek biztonságát megvédjék, akkor is, ha egyébként nem ők felelősek a terrorcselekményekért - fogalmazott.


Egyfajta öngyilkos hajlamként jellemezte, hogy miközben Európa háborúban áll Szíriával, katonai akciókat hajt végre Irakban és Afganisztánban, az onnan érkező embereket azonosítás nélkül behozzák "saját békés hátországunkba".


Szerinte Európának tudnia kell, nem először követ el hibát, s ha az európai politika nem elég erős, akkor "bizonyos ideológiai hajlamok, őrült ötletek elhatalmasodnak". Példaként hozta, hogy volt, amikor az európai értelmiségiek azt gondolták, hogy fajta szerint lehet sorrendet felállítani európai emberek között, aztán ebből lett a nemzetiszocializmius és fajelmélet. Aztán azt gondolták Európában - folytatta -, hogy az a jó, ha mindannyian egyenlők vagyunk, amiből aztán lett "homo szovjetikusz" meg sztálinizmus.


Most vannak, akik azt gondolják, hogy akkor lesz "szép az élet Európában", ha a nemzetállamokat megszüntetjük - mutatott rá, ezt legalább olyan őrült ötletnek nevezve, mint a sorolt példákat. Határozottan ki kell állni a nemzetek Európája mellett - hangoztatta.


A miniszterelnök az LMP felhívását rossz reflexnek minősítette, kifejtve, a dolgok globális természetére való hivatkozás ne jelentse azt, hogy különösebb tennivaló nincs, várni kell a közös megoldásra. Európa ezt csinálta az első párizsi terrortámadástól - mondta, hozzátéve, Magyarország végül saját megoldásokat alkalmazott. A Magyarország felelősségét érintő felvetésre pedig azt kérdezte Schiffer Andrástól: miféle öngyűlöleti reflex ez? Mint mondta, Magyarország az egyetlen ország volt, amely időben azt tette, amit tenni kell.


A kormányfő a KDNP felszólalására válaszolva azt mondta, a bevándorlással összefüggésben fel kell vetni, vajon képes-e egy civilizáció fenntartani magát, ha azokat, akik létrehozták, más emberekre cserélik le.


3. rész - Az ellenzéki pártok az oligarchaháborúval magyarázták hétfőn a parlamentben, miért árverez el az állam földeket, a Fidesz szerint viszont a földek gazdákhoz kerülése és az eredményes gazdálkodás záloga annak, hogy a magyar földek magyar kézben maradjanak.


LMP: oligarchaháború miatt adják el az állami földeket


Szél Bernadett (LMP) azzal magyarázta az állami földek hétfőn kezdődött eladását - amit privatizációnak nevezett - , hogy oligarchaháború zajlik, összevesztek Simicska Lajossal és fel kell tőkésíteni az új barátaikat, hogy gazdagabbak legyenek, mint Simicska. Hazugságnak tartotta, hogy a helyi gazdálkodók juthatnak földhöz, szerinte ugyanis egy gondos akadályrendszert építettek fel ennek megakadályozására.


Szerinte az elmúlt 25 évben ilyen tempóban egy kormány sem égette fel a közös vagyont.


Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter felkészületlennek tartotta a képviselőt. Egyben beszédesnek ítélte, hogy nem frakciótársa, Sallai R. Benedek szólalt fel ebben a kérdésben, nyilván ő már licitál is az árveréseken.


A szakminiszter hangsúlyozta, a földművesekre vonatkozó szabályozás egzakt. Véleménye szerint a magyar földeket nem a magyar földművesektől kell félteni, hanem az ellenzéki, koalícióba tömörült gazdaellenes erőktől, akik akár Brüsszelig vagy az Alkotmánybíróságig (Ab) hajlandók elmenni, hogy a föld ne a magyar gazdáké legyen.


Fazekas Sándor rámutatott, negyvenezer földrészletet adnak el, ennek 10 százaléka 10 hektár feletti, az árverések nyilvánosak; elővásárlási joga van a többi között a jelenlegi földhasználónak; aki helyben egy éve állattartótelepet üzemeltet; annak, aki ökológiai gazdálkodást folytatna; a szomszéd földművesnek.


KDNP: a párizsi merényletek célja, hogy aláássa Európa keresztény fundamentumát


Szászfalvi László (KDNP) azt mondta, hogy a párizsi merényletek célja, hogy aláássa Európa keresztény fundamentumát. Mint mondta, az európai ember életformáját, szabadságát támadták meg; az európai értékek egyik legfontosabbika a tolerancia. Emlékeztetett arra, hogy az UNESCO kezdeményezésére húsz éve november 16-a a tolerencia nemzetközi napja.


Mint mondta, a Párizsban történtek minden szempontból tolerálhatatlanok, és egyúttal kijózanító esemény: Európának fel kell ébrednie és az üressé vált "liberális rózsaszín ködből ki kell józanodnia". Újra fel kell fedeznünk és védenünk a nemzetek Európájának értékeit - hangoztatta.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is az európai értékek elleni támadásként értékelte a merényleteket, azokat barbár cselekedetnek nevezte, olyanoknak, amit az európai civilizáció nem hagyhat.


Fidesz: a gazdák nem ajándékot kértek


Győrffy Balázs (Fidesz) szerint a gazdatársadalom régóta várta a földárveréseket, de nem ajándékot kért, hanem hogy piaci áron, átlátható körülmények között, megfelelő banki finanszírozással tudjon ebben a programban részt venni.


Szerinte az ellenzéki összefogással létrejött gazdaellenes ligának sikerült felszámoltatnia a pótlólagos védelmi vonalat, ezért brüsszeli nyomásra a magyar kormánynak meg kellett változtatnia a rendeletet, és a liciten részt vehetnek külföldi állampolgárok is. A gazdák ellen sikerült egy csatát nyerniük - mondta az ellenzéki pártoknak.


Véleménye szerint a magyar föld magyar kézben maradásának záloga, hogy a gazdák eredményesen tudjanak gazdálkodni a földjeiken, mert akkor senki nem tudja rávenni őket, hogy megváljanak a földtől, hiszen az boldogulásuk záloga.


Fazekas Sándor válaszában közölte, az árverések első napján minden földre van érdeklődés, általában 2-3 gazdától. Felidézte, hogy 2014 óta nyolcezer 3 hektár alatti földet adtak el, most néhány nap alatt 12 ezer területet írtak ki; árverésekre mintegy 9000 parcella kerül. A gazdák részéről az érdeklődés egyértelmű, ők nem az ellenzéki tüntetésekre járnak, hanem mennek az árverésekre - összegzett.


Elmondta, hogy a gazdákat segíti egy kedvező hitelkonstrukció, az államot védi a 20 éves terhelési és elidegenítési tilalom. Emlékeztetett arra, hogy 300 hektár a tulajdoni maximum ez pedig kizárja a spekulánsokat. Ismét elmondta, kiknek van elővásárlási joga, majd hozzátette: aki idén végzett az aranykalászos gazdatanfolyamon, az egészen biztos hátul lesz a vásárlók között.


A gazdák láthatják, hogy az ő érdekeiket csak Fidesz-KDNP képviseli - hangsúlyozta.


Jobbik: folytatódik a nemzeti vagyon felélése


Magyar Zoltán (Jobbik) a nemzeti vagyon felélésének folytatásaként értékelte a földárveréseket, amivel szerinte az is probléma, hogy a kormánypártok szembemennek saját ígéreteikkel, hogy növelik az állami földek nagyságát.


Azon a véleményen volt, hogy a zsírosabb földterületeket a kormánypártokhoz köthető oligarchák szerzik meg. Ezt az elmúlt évek földbérleti pályázatainak tapasztalataival magyarázta. Szerinte a bandaháború szintjére süllyesztették a magyar föld kérdését. Mint mondta, a Magosz és az agrárkamara nem a gazdákat képviseli, azok vezetői ugyanis a Fidesz parlamenti padsoraiban ülnek.


Magyar Zoltán azt kérte, ne fogják az ellenzékre saját hibás jogalkotásukat, hiszen a földeladásokról szóló rendelet szembe ment a Fidesz által hozott földforgalmi törvénnyel.


Fazekas Sándor válaszában rámutatott, hogy nem a Fidesz-KDNP fordult az Ab-hez a magyar gazdákat védő kormányrendelet miatt. A földtörvénnyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik nem tudott egy jobb törvényt a parlament elé hozni, viszont az új törvény hatályba lépése óta egyetlen külföldi sem vett földet.


Azt is a Jobbik szemére vetette, hogy programjukban előbb földosztást, majd államosítást hirdetett.


 

Előzmények:

Az Országgyűlés a házszabálytól történő eltéréssel ma kezdheti tárgyalni azt a fideszes törvényjavaslatot, amely kötelezné a kormányt, hogy Luxembourgban támadja meg az uniós kvótarendszerről szóló európai jogszabályt. 


A házelnök péntek délben benyújtott előzetes napirendi javaslata alapján az ülésnap 13 órakor kezdődik. A napirend előtti felszólalásokat követően születhet döntés arról, hogy házszabálytól eltérően fogadják-e el a Fidesznek a bevándorlók kötelező uniós betelepítési kvótáját elutasító törvényjavaslatát. Az előterjesztés arra kötelezné a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a betelepítésről szóló uniós jogszabály megsemmisítését.


Amennyiben a képviselők négyötöde hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez, akkor az indítványt hétfőn tárgyalhatják, majd kedden el is fogadhatják. Ha azonban nem áll ekkora többség a javaslat mögé, akkor a vitára csak kedden kerül sor, a zárószavazásra pedig legkorábban a parlament következő ülésén.


Ezt követö bonyolítják le a kétórás interpellációs blokkot, a képviselők emellett egy órában azonnali kérdéseket is feltehetnek a kormánynak.     


Az első ülésnap a másnap elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseinek vitáival zárul.     


Kedden tizennyolc előterjesztést is elfogadhat a Ház. Döntés várható például az állami arcképelemző rendszer létrehozásáról, a jegybank 2012-2014 közötti üzleti jelentéseiről, és a termőföldek haszonbérleti szerződéseinek módosíthatóságáról.    


A parlament honlapján vasárnap még nem szerepelt ilyen információ, de a Ház valószínűsíthetően megemlékezik majd a pénteken történt párizsi merénylet áldozatairól.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!