Baranyára és Somogyra is kiterjesztik a válsághelyzetet

Megérkeztek a szerb-horvát határra a menekültek - élő közvetítés

Kormányszóvivő: meg kell szakítani a migrációs láncolatot

Meg kell szakítani a migrációs láncolatot - hangsúlyozta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.

A migránsok mozgatása szervezett folyamat, ha nem tudjuk ezt a láncolatot minden érintett részvételével megszakítani, "akkor nagyon nehezen fogunk tudni szembeszállni (...) azzal, amivel szemben állunk; ez az emberek továbbra is jönnek" - jelentette ki, hozzátéve, "lehetőleg Görögországban kell megállítani az egész folyamatot".

A kormányszóvivő szerint a közösségen kívüli államok mellett alapvető problémák vannak az európai uniós hozzáállással is; fel kellett volna készülni erre a helyzetre, ráadásul "egy alapvető félretájékoztatási kampány is zajlik az országgal kapcsolatban", és az ilyen hírekből vonnak le következtetéseket meghatározó személyiségek.

Lehet minket hibáztatni az előállt helyzetért, de az egészen biztos, hogy egy dolog valóságos: Magyarország felkészült, vagy legalábbis igyekezett a legjobban felkészülni arra, hogy szembenézzen ezzel a kihívással, a körülöttünk lévő országok pedig láthatóan nem - fogalmazott Kovács Zoltán.

Bakondi: rendőröket csoportosítottak át Baranyába, Somogyba

Rendőröket csoportosítottak át Baranya és Somogy megyébe - közölte az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

[namelink name="Bakondi György"] közlése szerint erre anélkül került sor, hogy "meggyengítettük volna jelentősen a kerítéseink védelmét a szerb szakaszon", az átvezényelt erők létszámával kapcsolatos kérdést azonban elhárította.

Ugyanakkor jelezte: a válsághelyzet kihirdetésével együtt megkezdték a felkészülést a magyar-horvát határ műszaki védelmének megerősítésére.

Kissé tisztázatlan még a helyzet, hogy mi történik Horvátországban - jegyezte meg a főtanácsadó.

A horvát belügyminiszter határzárat helyezett kilátásba

Határzárat helyezett kilátásba Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtök este arra az esetre, ha továbbra is annyi migráns érkezik Horvátországba, mint csütörtökön.

A politikus a horvát-szerb határ közelében fekvő Stari Kunjevci településen tartott sajtóértekezletén, illetve egy külföldi újságírónak nyilatkozva azt üzente a migránsoknak, hogy ne menjenek Horvátországba.

"Ne gyertek többet ide, maradjatok Szerbiában, Macedóniában és Görögországban. Innen nem tudtok Európába menni. Az autóbuszok nem tudnak oda vinni benneteket" - mondta Ostojic az index.hr hírportál szerint.

Megerősítette, hogy a szomszédos Szlovénia lezárta határait, és nem létezik olyan tranzitfolyosó, amelyen a migránsok Horvátországon keresztül eljuthatnának Nyugat-Európába.

"Nekünk úgy kell eljárnunk a migránsokkal szemben, mint olyan országnak, amely tagja az Európai Uniónak" - hangsúlyozta.

A miniszter utalt arra, hogy ha volna személyi okmányuk, útlevelük és vízumuk a bevándorlóknak, probléma nélkül átutazhatnának az országon.

"Addig azonban nem mehetnek tovább, amíg a menekültügyi eljárást le nem folytatjuk, és az is biztos, hogy egy ország sem fog beengedni ekkora embertömeget" - tette hozzá.

A horvát belügyminisztérium adatai szerint csütörtökön 19 óráig 9200 illegális bevándorló lépett Horvátország területére.

A menedékkérők azután indultak meg Szerbiából az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe.

Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár még nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.

Görögországot bírálta a horvát kormányfő

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök élesen bírálta Görögországot csütörtökön, amiért a déli uniós tagállam migránsok ezreit engedi be a schengeni övezetbe.

"Ez valamiféle bosszú Németországgal és Európával szemben?" - tette fel a kérdést a horvát kormányfő Zágrábban helyi médiajelentések szerint, a görög adósságválsággal kapcsolatos politikai feszültségekre utalva.

"Görögország a schengeni övezet határországaként megengedi, hogy több ezer olyan ember érkezzen hajókkal szigeteire, akiknek az élete nem forog veszélyben" - mondta Milanovic, kiemelve, hogy Törökország - ahonnan a migránsok Görögországba érkeznek - biztonságos országnak számít.

A horvát miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte nyilvánvalóan hallgatólagos egyezség van érvényben arra vonatkozóan, hogy a migránsok akadályok nélkül beutazhatnak a schengeni övezet területére. A migránsok "szervezetten utaznak Görögországba, Macedóniába és tovább északra" - mondta.

Az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalat választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátországba szerda reggeltől csütörtök délutánig 7300 illegális bevándorló érkezett.

Szijjártó Péter: összeomlott a horvát bevándorlási rendszer

Egy nap alatt összeomlott a horvát bevándorlási rendszer, ezért Baranya és Somogy megyében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet lesz, és megkezdődik a fizikai határzár építése - közölte a külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón Budapesten csütörtökön este.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarországra idén 8 és fél hónap alatt több mint 200 ezer illegális bevándorló érkezett, és miközben az ország nagy nehézségek árán eleget tesz a nemzetközi jogi konvencióknak és uniós kötelezettségeknek, nemzetközi támadások kereszttüzében áll.

A horvát miniszterelnök az elmúlt egy hétben is Magyarországot rágalmazta, ahelyett, hogy felkészült volna a bevándorlókra. A horvát bevándorlási szervek elvesztették az ellenőrzést az országukban zajló folyamatok felett, a bevándorlókat ellátás és regisztráció helyett továbbküldik Magyarországra - mondta a miniszter.

"Meg fogjuk védeni Magyarországot, Magyarország és a schengeni övezet határát!" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Hozzátette, hogy a szükséges előkészületek után megkezdődik a horvát-magyar határon is a fizikai határzár építése.

Szijjártó Péter elmondta, hogy minderről tájékoztatta az osztrák külügyminisztert, és pénteken Belgrádba utazik, hogy tárgyaljon szerb kollégájával, illetve a szerb belügyminiszterrel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatót tart hivatalában, Budapesten 2015. szeptember 17-én.

Fotó: MTI/Kallos Bea

A találkozó demonstrálni fogja, hogy nem két állam problémájáról van szó, hanem európai problémáról, továbbá, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése kifogástalan, közösen próbálnak megfelelni a kihívásoknak - tette hozzá.

A külügyminiszter elmondta azt is, hogy Szabó László parlamenti államtitkár csütörtökön bekérette a horvát nagykövetet, és közölte, hogy országa eljárása elfogadhatatlan.

A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: a képmutatás és a kettős beszéd korszakát le kell zárni.

Hozzátette: Horvátország szeretne a schengeni övezethez csatlakozni, de erre nyilvánvalóan alkalmatlan, sok felkészülésre van még szüksége, és sok évbe telik, mire alkalmassá válik erre.

A külügyminiszter elmondta azt is, hogy a horvát-magyar határszakaszon a helyi lakosság tájékoztatása szerint a horvát rendőrök Magyarország felé terelik a migránsokat.

Újságírói kérdésre válaszolta hozzátette: a román-magyar-szerb hármas határszakaszon egyelőre csak a fizikai határzár előkészítése van napirenden. Románia még nem áll bevándorlási nyomás alatt, még nem tesztelik a bevándorlók - mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó visszautasította a holland külügyminiszter felvetését

A holland külügyminiszter azt vetette fel, hogy "nem így" kellett volna fogadni az illegális bevándorlókat a határnál, így ebben az esetben joggal merül fel a kérdés, hogy a holland rendőrség mit tett volna, ha agresszív bevándorlók kövekkel és betondarabokkal dobálták volna őket a határon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében a tárcavezető arra reagált, hogy Bert Koenders holland külügyminiszter a holland közszolgálati televízió (NOS) honlapján délután publikált interjúban a falépítés és az erőszak "szörnyű képei" láttán kijelentette, hogy ez nem olyan módszer, amellyel Európában a menekültproblémát közösen meg lehet oldani. A riporternek a falra és a könnygáz használatára vonatkozó kérdésére elmondta: mindenki látja, hogy ez nem segít, és nem ebben a szellemben kellene embereket fogadni.

Szijjártó Péter kijelentette: "holland kollégám figyelmébe ajánlanék egy ismert magyar közmondást: amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten".

A miniszter arra is reagált, hogy a görög külügyminisztérium honlapján és az in.gr internetes hírportálon délután megjelent Konsztantinosz Koutrasz, a tárca szóvivőjének nyilatkozata a Görögországot ért magyar kritikákkal kapcsolatban. Újságírók kérdésére a szóvivő azt mondta: "nem tudjuk követni a magyar tisztviselők kirohanásait országunkkal szemben, és ami még fontosabb, a magyar biztonsági erők - az ENSZ főtitkára szerint is - elfogadhatatlan viselkedését a menekültekkel szemben".

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem vitatéma Európában, hogy a kontinensre zúduló bevándorlási nyomás egyik fő oka, hogy Görögország nem tudja megvédeni külső határait.

Magyarország ezért azt kezdeményezi, hogy közös európai erő jöjjön létre, amely képes Görögország külső határainak megvédésére - közölte a miniszter.

Szerb kormányfő: Szerbia és Horvátország együttműködik, de a horvát-magyar kapcsolatokban "változás várható"

Szerbia és Horvátország jól együtt tud működni egymással a menekültválság kezelésében, de a magyar-horvát kapcsolatokban nagyobb problémákra kell számítani a két ország határán építendő kerítés miatt - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb kormányfő csütörtökön.

"Hamarosan változásra lehet számítani a horvát-magyar viszonyban. Ez az ügy jóval túlnő majd Szerbia és Horvátország kapcsolatain. A magyarok bejelentették, hogy kerítést fognak építeni a horvát határra, de ez nem csak a kerítésről szól. Csak várjanak, meg fogják látni, mi fog történni" - nyilatkozta az Egyesült Államokban tartózkodó Vucic a Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint.

Vucic azt is elmondta, hogy Szerbia és Horvátország kormányfői és belügyminiszterei egyeztetnek egymással a menekültválság kezeléséről, és ő is kapcsolatba lép majd horvát kollégájával, ha a helyzet megkívánja ezt.

A szerb kormányfő közölte, John Kerry amerikai külügyminiszter találkozójuk során dicsérte a válság szerb kezelését.

Ha az Európai Unió átfogó megoldást talál a menekülthelyzetre - fejtette ki Vucic -, akkor Szerbia is képes lesz eleget tenni az ebből fakadó elvárásoknak. Vucic szerint országa most olyan körülmények között védelmezi az európai értékeket, hogy eközben egyes EU-tagállamok magatartása minden, csak nem európai.

"Ez olyasvalami, amit nem tudunk megérteni és elfogadni" - tette hozzá.

Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátországba szerda reggeltől csütörtök délutánig 7300 illegális bevándorló érkezett.

Lettország elfogadja a kötelező befogadási kvótákat

Lettország elfogadja a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvótarendszer felállítását a rigai kormány csütörtöki döntésének értelmében.

Laimdota Straujuma lett kormányfő elmondta, a csütörtöki rendkívüli kabinetülésen úgy döntöttek, hogy az európai bizottsági elnök által ismertetett javaslatcsomagban foglaltakkal összhangban önkéntesen befogadnak 526 menekültet az országba.

A rigai kormány júliusban úgy döntött, hogy a szolidaritás jegyében átvesznek 250 menekültet a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett európai uniós tagállamoktól, és az újabb felajánlással együtt így már 776-ra nőtt a Lettország által befogadott emberek száma.

Lettországban a jobbközép kormánykoalíció mostanáig nem volt képes közös álláspontot kialakítani az Európai Bizottságnak a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztására vonatkozó javaslatáról, a lett belügyi tárcavezető ezért nem is vett részt az uniós belügyminiszterek hétfői rendkívüli tanácskozásán. A kormány tizenhárom minisztere közül három most is a kötelező menekültkvóták ellen szavazott.

Az ország álláspontját Rihards Kozlovskis belügyminiszter részletesen is ismertetni fogja az uniós belügyminiszteri tanács szeptember 22-i ülésén.

"Fontos, hogy Lettország ne maradjon kívül, hanem partnereivel együtt teljes mértékben részt vegyen (a válság megoldásában)" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Az európai bizottsági elnök által ismertetett javaslatcsomag szerint a tagországoknak összesen 160 ezer menedékkérőt kellene elosztaniuk egymás között kötelező kvóták alapján a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamból, Olaszországból, Görögországból és Magyarországról.

A lett belügyminiszter augusztus elején bejelentette, hogy hazája falat emel a lett-orosz határon az illegális migráció megfékezésére. A létesítmény megépítése négy évbe telik, és 17 millió euróba kerül. A közel kétmilliós balti ország emellett fontolóra vette szükség esetén a hadsereg bevetését is Oroszországgal közös határának védelmére.

Titkosszolgálati értesülések szerint az illegális bevándorlók leggyakrabban Közép-Ázsiából, illetve a Távol-Keletről igyekeznek Lettországon keresztül a skandináv államokba jutni.

Baranyára és Somogyra is kiterjesztik a válsághelyzetet

A kormány Baranya és Somogy megyére is kiterjeszti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - jelentette be csütörtökön este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

M1: akár ezer migráns is lehet már Pélmonostoron

Akár az ezret is elérheti a horvátországi Pélnmonostorra (Beli Monastir) érkezett migránsok száma - jelentette csütörtök este az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója.

A magyar határtól 15 kilométerre fekvő településen egy laktanyában próbálják tartani a migránsokat, de az érkezettek nem hallgatnak a hatóságokra, miközben újabb csoportok érkeznek Pélmonostorra.

Oroszország tűzoltóautókat adományozott Szerbiának

Öt új tűzoltóautót adományozott Oroszország a menekültáradattal küzdő Szerbiának - jelentette be Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter csütörtökön.

A Tanjug hírügynökség tájékoztatása szerint egy járművet azonnal a macedón határ mellett lévő Presevo városba, egy másikat pedig a szerb-magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsára küldtek. Mindkét városban befogadóállomásokat alakítottak ki a menekültek számára. A többi tűzoltóautót a nemzeti parkokban fogják használni.

Alekszandr Csepurin szerbiai orosz nagykövet jelképes gesztusnak nevezte országa adományát, és azt mondta, hogy Moszkva további segélyszállítmányokat fog küldeni a migrációs válság által érintett területekre.

Az öt tűzoltóautó értéke nagyjából hárommillió dollár (824 millió forint).

Szerbiát sok szál fűzi történelmi szövetségeséhez, Oroszországhoz, a két ország a közös vallás és a szoros kulturális kapcsolatok miatt is közel áll egymáshoz. Szakértők szerint Belgrád célja ugyanakkor az uniós csatlakozás, és a Brüsszellel való jó viszony fenntartása.

Finnország fokozza a migránsok ellenőrzését a svéd határon

A finn belügyminiszter bejelentette csütörtökön, hogy az ország hatóságai fokozzák a migránsok ellenőrzését a svéd határon a menedékkérők megnövekedett számára tekintettel.

Petteri Orpo az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy a rendőrség, a határőrség és a bevándorlásügyi hatóságok fokozottan ellenőrizni fogják a külföldieket a svéd határvidéken, amivel az a céljuk, hogy kapcsolatba lépjenek a hivatalos okmányok nélkül Finnországba érkező valamennyi személlyel, és elirányítsák őket az ország északi részén, a határ közelében lévő befogadóközpontba.

Finnországban az utóbbi időben a menedékkérők számának jelentős növekedését lehet tapasztalni. Túlnyomórészt irakiak érkeznek, és Svédországon, a haparanda-tornói határátkelőn keresztül érik el az országot. A finn bevándorlásügyi hatóságok adatai szerint hetente közel 1200-an lépik át a határt ezen az útvonalon. Finnország az idén 25-30 ezer menedékkérőre számít, ami 7-8-szorosa a tavaly egész évben benyújtott menedékkérelmek számának.

A finn belügyminiszter azt mondta, a kormánynak pillanatnyilag nem áll szándékában visszaállítani az állandó határellenőrzést, ugyanakkor hozzátette: ha szükséges, hazája készen áll ezt megtenni. Orpo beszélt arról is, hogy Finnország szeretné felgyorsítani a menedékkérelmek elbírálását, és azonnal kiutasítani azokat, akik nem jogosultak a menekültstátusra. Ezzel azokra az európai menedékkérőkre utalt, akiknek nincs esélyük arra, hogy menekültstátust kapjanak.

Finnországba viszonylag nagy arányban próbálnak meg eljutni iraki menedékkérők, miután az év első felében benyújtott 548 iraki kérelem 54 százalékát pozitívan bírálták el a finn hatóságok, míg Svédországban 33 százalék volt ez az arány.

Szinte kiürült a röszkei átkelő szerb oldala

Tanácstalanság, csendes tiltakozás, pakolás és útra kelés jellemezte a csütörtöki napot a röszkei határátkelő szerb oldalán, amely estére szinte teljesen kiürült. Az MTI tudósítójának becslése szerint körülbelül 300 migráns tartózkodhat még a helyszínen.

Az M5-ös autópályán fekvő átkelő teljesen kihalt volt, és csupán egy tucatnyian voltak még a két - az autópályán fekvő új és a régi -

határátkelőhely közötti füves területen, ahol az előző éjszakát még körülbelül háromezren töltötték. Azok a migránsok, akik még nem indultak el, hogy más útirányt keressen az Európai Unióba, a régi határátkelőhelynél gyűltek össze.

Délután 20-50 fős csoportok ülősztrájkot tartottak, majd emberi jogi aktivisták felhívására "Nyissátok ki a kapukat", "Szabadság", "Testvériség, egység" és "Köszönjük, Szerbia" felkiáltásokkal követelték, hogy engedjék be őket Magyarországra.

Az aktivisták próbálkozásai akkor értek véget, amikor megérkezett Bratislav Gasic szerb védelmi miniszter, aki a szerb hatóságok eddig tanúsított magatartását méltatta. Kiemelte, hogy Szerbia továbbra is tartja magát a nemzetközi elvárásokhoz és konvenciókhoz, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a migránsoknak továbbra is elfogadható körülményeket biztosítson.

A politikus távozása után az addig a határkaputól, illetve a migránsok által szerdán megostromolt kapu helyett állított gyorstelepítésű drótakadálytól alig 20 méterre álló szerb rendőrsorfal is feloszlott, és csak néhány szerb rendőr maradt a helyszínen.

Külügyi államtitkár: az EU magára hagyta Magyarországot a schengeni határok védelmében

Az EU magára hagyta Magyarországot a schengeni határok védelmében, holott Magyarország elvárná, hogy Európa inkább segítse, mint kritizálja - mondta Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kifejtette: a visegrádi partnerekkel folytatott szerdai egyeztetései alkalmával megállapodtak abban, hogy a jelenlegi helyzet a kezdete egy olyan folyamatnak, amelynek kezelésére Európának fel kell készülnie.

A megbeszéléseken elsősorban a kvótákról volt szó, és a visegrádi csoport (V4) tagjai (Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Lengyelország) egyértelműen elutasították a kötelező kvóták bevezetését, és az önként vállalt kötelezettségek terve sem nyerte el a felek tetszését - idézte fel.

Közölte: felmerült, hogy ha Magyarországra kétezer embert telepítenének, vélhetően ők "másnap már mennének Németországba, nem köthetjük meg őket". Hozzátette: teljesen végiggondolatlan ez a rendszer, és a V4 nem tudja elfogadni ezt a megközelítést.

A drónnal készült felvételen a lezárt Röszke-Horgos 2 határátkelő szerb oldala 2015. szeptember 17-én. Összesen pár száz illegális bevándorló tartózkodik már csak a két horgosi átkelőhelynél Szerbiában, mert a legtöbben elindultak Horvátország felé.

Fotó: MTI/Ruzsa István

Mikola István ugyanakkor kijelentette: Magyarország tagja az európai közösségnek, és az ott születő többségi döntések "ránk nézve kötelezettséget is jelentenek".

Magyarország arra törekszik, hogy ebben a nehéz helyzetben is minden jogszabályt betartson, és eddig eleget is tudott ennek tenni, bár ennek ára van, hiszen "rendőrséget kell bevetni, vízágyúkat kell bevetni, könnygázt kell bevetni ahhoz, hogy ezeket a fiatal harcosokat visszatartsuk" - mondta.

Megjegyezte: azokon, "akik ilyen ötkilós betondarabokat dobálnak tizenöt-húsz méterre, hát nem látszik az a több ezer kilométeres gyaloglás".

Az államtitkár hangsúlyozta: Európa nem képes ezt a helyzetet kezelni, nincs közös megoldás, "magunkra hagytak bennünket sajnos a schengeni határok védelmében".

Jogszabályi kötelezettségünk, hogy a schengeni határokat megvédjük, és "elvárnánk, hogy ebben Európa segítsen inkább bennünket, mint kritizáljon, hiszen Európa határait védjük" - mondta Mikola István.

Szlovéniába tart Horvátországból a migránsok egy csoportja

A horvát-szlovén határra érkezett csütörtök délután a migránsok egy csoportja, ők Zágrábból indultak útnak a nap folyamán. Horvát és szlovén médiajelentések szerint összesen 5-600 migráns tart Szlovénia felé, többségük éjszaka érhet a határra.

A szlovén tévé felvételei szerint egyelőre kevesen érték el a Zágrábtól 30 kilométerre nyugatra lévő breganai határátkelőt, ők feltételezések szerint autóstoppal juthattak el oda. Szlovén médiaértesülések szerint a több száz ember Zágrábból indult Bregana felé, miután korábban a szerb határtól a horvát fővárosba szállították őket.

A szlovén hatóságok közölték, nem fogják hagyni a migránsok ellenőrizetlen ki-beáramlását, és biztosítani fogják belépésük megfelelő felügyeletét. A migránsok érkezésére készülve a határ mentén - amely egyúttal a schengeni övezet külső határa is - már kijelölték a tervezett regisztrációs pontokat és fogadóállomásokat.

Mirko Cerar kormányfő leszögezte, hogy országa biztosítani fogja a schengeni határt Horvátország felé. A szlovén határőrség vezetője, Peter Skrebl pedig úgy fogalmazott, Szlovéniában nem fognak ezrek gyalogolni az autópályán. A rendőrség közlése szerint a határt illegálisan átlépőket visszatoloncolják Horvátországba, hacsak nem nyújtanak be menedékkérelmet Szlovénia területén.

A ljubljanai kormány a helyzet miatt elnapolta péntekre tervezett ülését.

A Szlovén Vöröskereszt szerint a következő napokban várhatóan mintegy ötezer menekült érkezik Szlovéniába. Az utóbbi hetekben számos szlovén segélyszervezet adománygyűjtésbe kezdett a menekültek számára.

Szlovénia a migrációs válság miatt szerdán ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. Az Ausztriával, Olaszországgal és Horvátországgal is határos Szlovénia, amely része a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, menekültáradatra számít a magyar-szerb határon kedden életbe lépett jogi határzár miatt.

Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátországba szerda reggeltől csütörtök délutánig 7300 illegális bevándorló érkezett.

Kétszáz migránssal szemben intézkedett a rendőrség Baranyában

Mintegy kétszáz migránssal szemben intézkedett a rendőrség csütörtökön Baranyában - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság az MTI-t.

A közlemény szerint a bevándorlók a magyar horvát határ baranyai szakaszán, a zöldhatáron át jöttek Magyarországra.

A külföldiek a jogszerű magyarországi tartózkodásukat nem tudták igazolni, így a rendőrök előállították őket, és idegenrendészeti eljárást kezdeményeztek velük szemben - írták.

Hozzátették: a rendőrség a szükséges erőkkel és eszközökkel jelen van a térségben, fenntartja a közrendet és a közbiztonságot.

Az MTI tudósítója a határ közelében úgy értesült, hogy a migránsok Baranyában Illocska, Old és Sárok térségében jelentek meg.

Az M1 aktuális csatorna tudósítója csütörtök este jelentette, hogy mintegy kilencszáz illegális migránst szállító vonat közeledik a magyar határhoz közeli Pélmonostorra (Beli Monastir).

Szijjártó: elfogadhatatlan az ENSZ-főbiztos kijelentése

Elfogadhatatlan az ENSZ emberi jogi főbiztosának Magyarországot bíráló kijelentése, amely semmibe veszi a tényeket és a valós helyzetet - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

A tárca által az MTI-hez eljutatott közleményben a miniszter arra reagált, hogy Zeid Raad al-Husszein csütörtökön kijelentette: a migrációs válságot érintő intézkedéseivel Magyarország nemzetközi jogokat sértett. A főbiztos egyúttal a magyar kormány politikáját idegen- és muzulmánellenesnek nevezte.

Minderre Szijjártó Péter úgy reagált, hogy a főbiztos nyilatkozata elfogadhatatlan.

"Sajnáljuk, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa egy szóval sem ítéli el azt, hogy agresszív bevándorlók hosszú időn keresztül kövekkel és betondarabokkal brutális támadást intéztek magyar rendőrök ellen" - fogalmazott.

A külügyminiszter kiemelte: az ilyen "tendenciózus hangulatkeltő nyilatkozatok" további bátorítást jelentenek az erőszakos cselekmények elkövetőinek, ezért azok kiadói felelősek e cselekmények esetleges megismétlődéséért.

A horvát államfő kérte a hadsereget, álljon készenlétben a migrációs válság miatt

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő arra kérte a hadsereget, hogy a kialakult migrációs válság miatt álljon készenlétbe - jelentette a Jutarnji List című lap csütörtökön.

Az államfő csütörtökön megbeszélést folytatott Drago Lovric vezérkari főnökkel, akitől a hadsereg főparancsnokaként azt kérte, hogy a hadsereg álljon készenlétben, és reagáljon, amennyiben meg kell védeni a határokat az illegális bevándorlókkal szemben.

A vezérkari főnök már megtette a szükséges lépéseket - írta a lap.

Az államfő a nap folyamán többször is elégedetlenségének adott hangot.

Nem jó, hogy ennyi migráns érkezik Horvátországba, és az sem jó, hogy a kukoricáson keresztül próbálnak meg illegálisan bejutni - mondta. Hozzátette: nem elégedett azzal, amit tapasztalt, sokkal jobban kell védeni a határokat, és arra hívja fel a bevándorlókat, hogy a legális határátkelőhelyeket használják.

Mintegy száz migráns Sidnél akadálytalanul átjutott Horvátországba

Migránsok mintegy százfős csoportja akadálytalanul átjutott a szerbiai Sid város térségében a zöldhatáron keresztül Horvátországba - jelentette csütörtök délután a Tanjug szerb hírügynökség a helyszínről.

A férfiakból, nőkből és gyermekekből álló csoport a kukoricáson keresztül kelt át a határon, azon az útvonalon, amelyen az elmúlt huszonnégy órában már számos társuk átjutott horvát területre.

A határon csütörtök délután átkelt migránsok gyalog folytatták útjukat a horvát oldalon fekvő Tovarnik település vasútállomására, ahonnan napközben 14 autóbusszal szállították tovább a menedékkérőket Vinkovce településre.

Tovarnik vasútállomásán csütörtökön több mint 1500 közel-keleti menekült tartózkodott, továbbá nagy számban felvonuló rendőrök, valamint nemzetközi segélyszervezetek aktivistái és számos forgatócsoport.

Görögország visszautasította a magyar bírálatokat

A görög külügyminisztérium visszautasította a migránsválság kezelésével kapcsolatos magyar bírálatokat, és "durva cinizmussal" vádolta Magyarországot csütörtökön kiadott közleményében.

Konsztantinosz Kutrasz külügyi szóvivő a dokumentum szerint hangsúlyozta, hogy Athén nem tudja megérteni a magyar tisztségviselők Görögország elleni kirohanását, és a magyar biztonsági erők menekültekkel, köztük gyerekekkel szembeni - az ENSZ főtitkára szerint "elfogadhatatlan" - viselkedését.

A magyar kormány korábban annak a véleményének adott hangot, hogy a görög hatóságok nem tesznek meg mindent a határok védelme és az Európába irányuló menekült- és migránsáradat megfékezése érdekében.

"Az erőszak és a fegyveres járőrök alkalmazása, és a háború ártatlan áldozatainak a balkáni aknamezőkre való visszalökése nem elfogadható viselkedés egy európai uniós tagállam részéről" - olvasható a görög külügy által kiadott közleményben.

Kutrasz rámutatott ugyanakkor, hogy egyik ország sem képes egyedül megbirkózni "a példátlan menekültválsággal", Görögország pedig a maga részéről mindent megtesz, ami emberileg lehetséges. A görög külügyi tárca szerint az Európai Uniót elérő menekülthullám okozta krízis megoldásához "emberségre, együttműködésre, szolidaritásra" és az uniós hatóságok munkáinak összehangolására lenne szükség, "nem pedig durva cinizmusra, provokatív nyilatkozatokra, erőszak használatára vagy a hidegháborús falakhoz való visszatérésre".

Szerb külügyminisztérium: Szijjártó pénteken Belgrádban tárgyal

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádba utazik, ahol megbeszélést folytat szerb vezetőkkel - közölte a szerb külügyminisztérium csütörtökön.

A tárca közleménye szerint Szijjártó Péter Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel folytat megbeszélést.

A látogatást egy nappal azután jelentették be, hogy illegális bevándorlók egy csoportja szerdán összetűzött magyar rendőrökkel a régi röszkei határátkelőnél. Magyarország keddtől jogi határzárat léptetett érvénybe a magyar-szerb határon az illegális bevándorlók beáramlásának megfékezésére.

Tizenkét ponton folyik az osztrák határellenőrzés

Tizenkét ponton, javarészt Burgenland tartományban végeznek határellenőrzést az osztrák hatóságok a magyar és a szlovén határszakaszon csütörtökön.

Burgenland tartományban Miklóshalma (Nickelsdorf), Sopronkeresztúr (Deutschkreutz), Csajta (Schachendorf), Köpcsény (Kittsee), Pomogy (Pamhagen), Rőtfalva (Rattersdorf) és Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) településeknél folyik a határellenőrzés. A belügyminisztérium egyelőre nem közölte, hogy miképpen fogja megváltoztatni az ellenörzőpontokat azután, hogy a tartományban már szinte alig érkeznek migránsok.

Stájerországban Murafigye (Mureck), Sicheldorf és Bad Radkersburg környékén, valamint a karintiai Karavankák-alagút (Karawankentunnel) és Loibl-hágónál (Loibltunnel) is zajlott határellenőrzés.

Két nagy stájerországi befogadóközpont is várja az érkező embereket, az osztrák-szlovén határ mentén lévő Spielfelden sátrakat állítottak már fel. Csütörtök délutánig nem érkeztek menekültek Spielfeld, Bad Radkersburg és Mureck térségbe, az ide vezényelt 150 katona is csak pénteken kezdi meg szolgálatát. Munkájukat két helikopter is segíti majd.

Szerda reggeltől csütörtök reggelig 33-an nyújtott be menedékkérelmet Stájerországban, csütörtökön várhatóan ugyanennyien fognak még.

Csütörtök délelőtt Salzburgba 170-en érkeztek Bécsből, 280-an Grazból, arról azonban nincsenek pontos információk, hogy autókkal hány menekültet hoztak el a városba.

Kilencven katona csütörtök este kezdi meg szolgálatát Salzburg tartományban, ők a rendőrség munkáját segítik majd. Húsz katona jelenleg a salzburgi pályaudvaron, tíz pedig a szükségszállásoknál segédkezik.

A salzburgi Schwarzenberg kaszárnyánál felállított sátrakat hamarosan konténerekre cserélik, összesen hetvenet telepítenek ide a jövő héten. A munkálatokat igyekeznek felgyorsítani a beköszönő hidegebb idő miatt. A konténerekben 250 férőhely lesz, a sátrakban jelenleg 160 menekültkérő kapott elhelyezést.

Egyszeri alkalomként jellemezte Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, hogy napokig menekültek ezrei utazhattak Magyarországról Ausztrián keresztül.

Kapcsolatban vagyunk a horvát és a szlovén kormánnyal, és biztosítottak bennünket, hogy a schengeni egyezménynek megfelelően fognak eljárni - mondta a miniszter, hangsúlyozva: vissza kell térni a normális kerékvágásba, és minden tagállamnak teljesítenie kell kötelezettségeit, a schengeni és a dublini előírásoknak megfelelően.

Tovarniknál áttörték a rendőrkordont és gyalog indultak útnak a migránsok

Áttörte a horvát rendőrségi kordont és gyalog indult a horvát-szerb határ menti Tovarnikból a tőle északnyugatra fekvő Vinkovce irányába migránsok egy csoportja - jelentette a horvát sajtó csütörtökön.

A beszámolók szerint a menedékkérők azért indultak útnak a vasútvonal mentén, mert elégedetlenek voltak azzal, hogy sokat kell várakozniuk a buszokra és a vonatra.

A 24 sata című napilap arról számolt be, hogy elfogyott a víz és az élelmiszer, továbbá a migránsok meg vannak ijedve. Reggel óta nem kaptak semmilyen információt. Azért indultak el gyalog, mert azt hitték, vissza akarják őket toloncolni Szerbiába.

Ruza Veselcic Sijakovic, Tovarnik járás elöljárója a sajtónak úgy nyilatkozott: nagyon sajnálja ezeket az embereket, de a helyieknek korlátozottak a lehetőségeik.

A településnek mindössze 1500 lakosa van - mondta.

Horvátországba szerda reggeltől csütörtök délutánig 7300 illegális bevándorló érkezett.

ENSZ-főbiztos: nemzetközi jogokat sértett Magyarország

A migrációs válságot érintő intézkedéseivel Magyarország nemzetközi jogokat sértett - jelentette ki Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön. A magyar kormány politikáját idegen- és muzulmánellenesnek nevezte.

"Megrémítenek a magyar hatóságok által hozott kegyetlen és egyes esetekben törvénytelen intézkedések, amelyek az utóbbi napokban születtek" - fogalmazott az ENSZ emberi jogi képviselője, utalva arra, hogy a hatóságok nem engedélyezik a migránsoknak az ország területére való belépést, őrizetbe veszik őket és "aránytalan erőszakot" alkalmaznak velük szemben. Felrótta, hogy "a hatóságok újságírókat támadnak meg és videoanyagokat foglalnak le tőlük."

Al-Husszein szerint azok az új törvények, amelyek értelmében az illegális határátlépés bűncselekménynek minősül, nem összeegyeztethetők azzal, amit Magyarország az emberi jogok betartása terén vállalt.

Az Európai Unió országaiba igyekvő közel-keleti és afrikai menekülteknek nincs más lehetőségük, mint hogy embercsempészekre hagyatkozzanak - tette hozzá.

A főbiztos felszólította az EU-t, sürgősen hozzon az emberi jogokat jobban szem előtt tartó intézkedéseket, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy mindeddig nem sikerült határozott, elvi alapokon nyugvó lépésekről döntenie a válság kezelése érdekében.

Száz bevándorló érkezett Illocskára

Mintegy száz illegális bevándorló érkezett eddig a baranyai Illocskára csütörtökön - mondta a település független polgármestere az MTI-nek a helyszínen.

Juhos József Közölte: a migránsok kis csoportokban lépték át a zöldhatárt, és délután egy óra körül jelentek meg a községben. A rendőrség elfogta és előállította őket.

Szólt arról, hogy az illocskaiak már felkészültek arra, hogy az illegális bevándorlók előbb-utóbb megjelennek a településen. A község lakóitól az MTI megtudta, hogy a bevándorlók csak vizet kértek tőlük.

Lázár: Magyarország kész az elvi vitára

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint Magyarország továbbra is elvi alapon ellenzi a menekültek elosztását meghatározó uniós kvótarendszert, de a határok megvédése után kész részese lenni egy olyan vitának, amely arról szól, milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.

Csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János elmondta, a június 17., a biztonsági határzár felépítésének bejelentése óta eltelt hetek azt bizonyítják, hogy az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország képes betartani a schengeni egyezményt. Közölte, ez azt eredményezte, hogy lényegében ma Magyarországon a menekülttáborokban alig van ellátásra szoruló ember.

Úgy folytatta: most, hogy üresek a menekülttáborok, a magyar kormány az érvényes álláspontot betartva, a kvótát elvi alapon ellenezve részese lehet egy elvi vitának arról, hogy a határok megvédése után milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.

Lázár János az ország nemzetközi megítéléséről szólva úgy értékelt, az ország, a magyar nép kiközösítését, megbélyegzését célzó, olyan volumenű megnyilvánulások hangzottak el, amelyek akár rövid és hosszú távon is súlyos következményekkel fenyegetnek.

Közölte, minden magyar ember megsértésének tekinthető azt, amit az osztrák kancellár megengedett magának az elmúlt egy hónapban, illetve amit a román miniszterelnök napi rendszerességgel művel.

Mind a ketten gyűlöletbeszédet folytatnak minden magyar ember ellen - fogalmazott.

Szavai szerint más, Magyarországot most kritizáló országok is kényszerülhetnek hasonló rendőri eszközök bevetésére, és "nem boldogító tény", hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, még ha az szükséges és arányos is volt.

Nincs ok örömre, ünneplésre - fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.

A Miniszterelnökség vezetője azt is leszögezte: a szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát.

Lehet arról vitatkozni, hogy ezt a koncepciót hogyan valósították meg, de jelen pillanatban a sok "európai blabla" mellett ez az egyetlen hatékony intézkedés a határ védelme érdekében. Ha a migráció iránya Horvátországból vagy Romániából fordul Magyarország felé, akkor a kormány ugyanezt a megoldást fogja alkalmazni - emelte ki, hozzátéve: a rendőrség és a honvédség felkészült arra, hogy teljes védelmet biztosítson. Szerinte máris megváltozott az embercsempészek útvonala.

Értékelése szerint az a feltételezés is figyelmet érdemel, hogy a migráció szervezett akció volt, a szerb-macedón határról szervezetten szállították rá a bevándorlókat egy néhány kilométeres szakaszra a déli határon, és a szervezők képesek az útirányt befolyásolni. A szervezett embercsempészet felderítését, felszámolását a rendőrség kiemelt feladataként határozta meg.

Megerősítette, hogy a szerb rendőrök nem segítették a magyarok munkáját szerdán, Magyarország azonban továbbra is száz százalékban érdekelt abban, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. A bevándorlási krízis megoldása lehetett volna, ha a szomszédos országot soron kívül felveszik - jegyezte meg.

A tárcavezetőt kérdezték arról, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sokkolónak nevezte, ahogy a röszkei határnál bántak a migránsokkal. Azt felelte: komolyan kell venni minden nemzetközi megszólalást, de nem lehet megítélni Berlinből, Bécsből vagy New Yorkból, hogy a helyszínen egy parancsnok mi alapján dönt és viseli a felelősséget.

Megjegyezte: nyugat-európai "fejlettebb demokráciákban" határozottabban, keményebben lépnek fel azokkal szemben, akik nem tartják be a játékszabályokat. Lázár János azt is elmondta, hogy a megsérült külföldi újságírók ügyében nem indul vizsgálat, de áttekintik a törvényi hátteret, a mozgásszabadság szabályait műveleti területen.

Lázár János kijelentette, semmiféle kompromisszumra nem hajlandók az úgynevezett hot spotok ügyében, amelynek célja az lett volna, hogy Magyarország területén összegyűjtenek menekülttáborba 100-150 ezer embert és elosztják Európa-szerte. Beszélt arról is, hogy a migránshelyzet kezeléséhez szükséges 200 millió eurós forrás finanszírozását átcsoportosításokkal és tartalék feloldásával oldják meg.

Közölte azt is, a biztonsági határzárat Csongrád megye teljes határszakaszán megépítik egészen a Békés megyei Mezőhegyesig. Kitért arra, hogy a horvát-magyar határon számos természetes akadály, a Duna, a Dráva található, így ott jóval rövidebb biztonsági határzárra lesz szükség.

Lázár János a bevándorlás ügyében szervezett tájékoztató kampányról elmondta, külföldön 800 millió, belföldön 300 millió forintot költenek rá.

A külföldi kampány keretében Jordániában, Irakban, Afganisztánban, Bangladesben, Pakisztánban és Koszovóban újsághirdetésekben tájékoztatnak, Szerbiában és Macedóniában 200 ezer szórólapot osztottak szét - ismertette.

A miniszter a befogadó állomások bezárását firtató kérdésre azt mondta, ha a határzár működik és rövidebbek a menekültügyi eljárások, akkor nincs szükség ekkora kapacitásra, de egy nap után erre nem lehet végső választ adni.

A debreceni tábor bezárásának most álltak elő a feltételei - hangoztatta, jelezve azt is, hogy az országban ezer bevándorló maradt.

A röszkei határállomás 30 napnál korábbi megnyitását az ott tartózkodók létszámától, illetve attól tette függővé, hogy a migránsok betartják-e a szabályokat.

Megkérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint több bevándorló Horvátországból jutott át Baranya megyébe. A miniszter válasza szerint az operatív törzs tud az esetről, és a rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket.

Lázár János elmondása szerint Magyarország kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság most döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról, és Magyarország 65 millió eurót kapott. Hozzátette: Bulgária 71 millió, Olaszország és Görögország 500-500 milliót eurót kapott a helyzet kezelésére.

Lázár János nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy Magyarország miért nem kért segítséget.

Ismertetése szerint Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.

A miniszter elmondta azt is, hogy a szeptember 15-e utáni eseményeket részletesen fogják értékelni a következő kormányüléseken.

A következő napokban mintegy ötezer menekült érkezhet Szlovéniába

A következő napokban mintegy ötezer menekült érkezik Szlovéniába az előrejelzések szerint - közölte a Szlovén Vöröskereszt csütörtökön.

"Segítségre lesz szükségünk Szlovénia és mindenki más részéről, aki megérti a háború sújtotta területekről menekülő emberek szenvedését" - tudatta a szervezet. A tájékoztatás szerint a vöröskereszt ötezer ember ellátásához elegendő készlettel rendelkezik, de ezen felül szükségük van még élelmiszerre és pénzre.

Az utóbbi hetekben számos szlovén segélyszervezet adománygyűjtésbe kezdett a menekültek számára.

Miközben Szlovéniában nagy erőkkel dolgoznak az ország felé tartó menekültek fogadását szolgáló infrastruktúra felállításán, a ljubljanai kormány arra számít, hogy Horvátország fel fogja tartóztatni a migránsok nagy részét. Szlovénia arra számít, hogy Horvátország "betartja EU-tagállami kötelességeit", ami azt jelenti, hogy a "menekültek többségének ott kell maradnia" - mondta Sefic Bostjan szlovén belügyi államtitkár csütörtökön.

Szlovénia a migrációs válság miatt szerdán ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. Az Ausztriával, Olaszországgal és Horvátországgal is határos Szlovénia, amely része a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, menekültáradatra számít a magyar-szerb határ lezárása miatt.

Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban változóban van a migránsok útvonala, Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni.

Horvát belügyminiszter: Zágráb nem képes több migránst fogadni

Horvátország nem képes több migránst fogadni, erről pedig a Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) és az Európai Uniót is értesítette - mondta újságíróknak Ranko Ostojic belügyminiszter csütörtökön a tovarniki határátkelőn.

A belügyminiszter kijelentette, hogy Horvátországban 24 óra alatt hatezren lépték át illegálisan a határt, ez pedig veszélyezteti az ország biztonságát.

Elfogadhatatlan, hogy míg Horvátországnak alkalmaznia kell a nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeket, addig a környező országok, ahonnan a migránsok jönnek, ezt nem teszik - hangoztatta a miniszter.

Nem vagyunk olyan ország, amely az adott pillanatban nem képes szolidaritást vállalni, de most arra kérjük a nemzetközi szervezeteket, hogy állítsák meg a migránsáradatot azokban az országokban, amelyek ezeket a törvényeket nem tartják be - mondta.

Ranko Ostojic elvárja Görögországtól, Szerbiától és Macedóniától, hogy Horvátországhoz hasonlóan tartsák be az uniós rendeleteket.

A migránsok nem eleve nyitott ajtón jöttek be az országba. Nekünk törvényben meghatározott kötelezettségeink vannak velük szemben, és a nemzetközi egyezmények alapján jártunk el - mondta.

A szerb állami médiatársaság magyar rendőrök megbüntetésére szólított fel

A szerb állami rádió és tévé (RTS) felszólította csütörtökön a magyar hatóságokat, hogy büntessék meg azokat a magyar rendőröket, akik a médiatársaság szerint előző nap bántalmazták az RTS forgatócsoportját a régi röszkei határátkelőnél a migránsokkal vívott összetűzés során.

Az RTS szerint egy riporternőjét, egy operatőrét és egy hangtechnikusát bántalmazták a magyar rendőrök. A társaság közleményében elismerte, a forgatócsoport tagjai nem sérültek meg komolyan, de - mint fogalmazott - a helyzet "kellemetlen" volt számukra.

A társaság reményét fejezte ki, a világ közvéleménye reagál "az igazságról szóban és képben tudósítókat ért brutális támadásra".

Az RTS bejelentette, hogy Szerbia Budapesten akkreditált nagykövetének küldendő üzenetben is hangot ad tiltakozásának, továbbá tájékoztatja az incidensről a Belgrádban akkreditált diplomáciai testületet és az Európai Műsorsugárzók Szövetségét.

A kormánytól több emberséget, az uniótól több cselekvést várnak a liberálisok

A kormánytól több emberséget, az uniótól több cselekvést vár a Magyar Liberális Párt (MLP) - jelentette ki Fodor Gábor csütörtökön Röszkén.

Az MLP elnöke szerint a kormány menekültekkel kapcsolatos lépéseit szervezetlenség és késlekedés jellemezte. A szabályokat betartva is lehetett volna humánusan cselekedni - tette hozzá.

Közben a magyar társadalom megmutatta emberséges arcát, hiszen nagyon sokan, civil szervezetek és önkéntesek jöttek, segítettek, miközben a hatóságok is igyekeztek helytállni - közölte a politikus.

Fodor Gábor az unió tevékenységében is sok hiányosságot lát. Hónapok óta szó esik a közös határrendészetről, a hot spotok kialakításáról. Ez azonban még mindig csak kimondott szó, ami mögött kevés a tett - mondta.

A magyar miniszterelnöknek a közös európai megoldás érdekében tett erőfeszítésekben kellene előjárnia, ahelyett hogy azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy szembemegy mindennel, ami az unió oldaláról jön - hangsúlyozta a pártelnök.

A menekültválságot helyben - Szíriában és Törökország határvidékén, illetve a Közel-Keleten - kellene kezelni, úgy, hogy az EU nagy arányú támogatást nyújt ehhez - közölte Fodor Gábor.

Szent-Iványi István, a párt külpolitikai szakértője úgy véli, a szerdai röszkei események rámutattak arra, milyen drámai következményekkel jár, ha Magyarország elveszíti barátait a világban. A határátkelőnél történteket is másképp lehetett volna kezelni, ha Szerbiával nem romlanak meg kapcsolataink végzetesen.

A politikus kifejtette, máshol is voltak összecsapások a migránsok és a hatóságok között, ám ezek visszhangja soha nem volt olyan negatív mint Magyarország esetében.

Szent-Iványi István hangsúlyozta, Magyarországnak normalizálnia kellene viszonyát szomszédaival és mindenekelőtt két legfontosabb partnerével, Ausztriával és Németországgal.

Szijjártó Péter visszautasította a Magyarországot ért bírálatokat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította a Magyarországot ért bírálatokat csütörtökön.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében a magyar diplomácia vezetője reagálva Martin Schulz, az Európai Parlament elnökének reggeli nyilatkozatára hangsúlyozta: Magyarország azon kevés európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyek nevén nevezik az EU történelmének legnagyobb kihívását, és hatékony, ésszerű javaslattal rendelkezik annak kezelésére.

Magyarország ezért azt kezdeményezi, hogy közös európai erővel védjék meg Görögország külső határait, és biztosítsák a törökországi, jordániai, libanoni és iraki menekülttáborok finanszírozását - emlékeztetett.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szavait illetően közölte: szerdán a röszkei határátkelőhelynél brutális támadás érte a magyar rendőröket.

Agresszív bevándorlók egy csoportja hosszú időn keresztül kövekkel és betondarabokkal dobálta Szerbia területéről a magyar rendőröket. A támadás során 14 magyar rendőr sérült meg. Ha a szerb rendőrség idejében közbeavatkozott volna, elejét vehette volna ennek a brutális támadásnak, és akkor minden bizonnyal elkerülhető lett volna újságírók sajnálatos sérülése is - közölte.

A külügyi tárca vezetője arra is kitért: meglepi Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter kritikája, hiszen Magyarország az eddigi egyetlen sikeres megoldást alkalmazza az Európai Unió külső schengeni határának megvédése érdekében.

"Elvárjuk az olasz diplomácia vezetőjétől, hogy ne azokat bírálja, akik betartják a fennálló közösségi jogszabályokat, hanem inkább tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Olaszország is az uniós jognak megfelelően járjon el" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter egyúttal azt is közölte: "kikérjük magunknak Dunya Mijatovics, az EBESZ médiaszabadság képviselőjének kritikáját". A miniszter visszautasította az "alaptalan rágalmakat" és sajnálatát fejezte ki, hogy Dunja Mijatovics "nem a valós tények alapján tette meg nyilatkozatát". Magyarországon senki nem fenyegeti az újságírókat, és senki nem akadályozza munkájukat - magyarázta.

Horvátország felől is jönnek be a menekültek

Menekültek lépték át a horvát–magyar határt, a Baranya megyei Illocskán jelentek meg - tudta meg egyik olvasójától az Index. A szomszédos falu, Magyarbóly polgármestere megerősítette a hírportál információját, azt mondta, 42 menekült jelent meg Illocskán délután 1 óra környékén. Békésen üldögélnek a faluban, az illocskai polgármester ivóvízzel látta el őket.

A Bama.hu úgy tudja, a helyszínen megjelentek a rendőrautók, megkezdték a hivatalos intézkedést. A helyiek elmondásából az derül ki, a migránsok a zöldhatáron érkeztek.

A szír, afgán és iraki migránsokat a baranyai Illocskán tartóztatták fel a rendőrök. A több mint 40 embert a község határában gyűjtötték össze, és átvizsgálásukat követően elszállítják - tudta meg az MTI.

A rendőrség nem vett őrizetbe és nem vert meg újságírókat

A rendőrség nem vett őrizetbe és nem vert meg újságírókat - áll a testület honlapján csütörtökön délután megjelent közleményben, amely cáfolja azokat a médiában megjelent állításokat, hogy előző nap újságírókat vettek őrizetbe az egyik röszkei határátkelőnél.

Mint írják, a rendőrség egy ausztrál, egy szlovák és egy lengyel állampolgárral szemben folytat büntetőeljárást határzár tiltott átlépése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Mindannyiukat gyanúsítottként hallgatták ki, valamennyien szabadlábon védekeznek.

A rendőrség következetesen járt el - emelik ki, hozzátéve: hivatalos közleményeikben több alkalommal felhívták a figyelmet, hogy senki ne akadályozza a rendőri intézkedéseket, és tegyenek eleget a rendőri felszólításoknak. Szerdán a röszkei átkelőnél több alkalommal, több nyelven közölték ezt az ott tartózkodókkal.

A rendőrség határozottan visszautasítja azokat a tényként közölt kijelentéseket, amelyek szerint a rendőrök újságírókat "vertek meg". Az igazság ezzel szemben az, hogy a rendőrség nem "vert meg" senkit, a rendőrség a hatályos jogszabályok alapján szükséges és arányos mértékben kényszerítőeszközöket alkalmazott egy olyan agresszív csoport tagjaival szemben, akik az élet kioltására és súlyos sérülések okozására alkalmas eszközökkel folyamatosan támadták az államhatárt, az Európai Unió külső határát, és az azt védő rendőröket - fogalmaznak.

Hangsúlyozzák: a médiatartalom-szolgáltatók munkatársai saját felelősségükre maradtak olyan területen, ahol a rendőrség - az erre történő felszólítást követően - kényszerítő eszközöket alkalmazott.

Éhségsztrájkba kezdtek a menekültek a görög-török határon

Éhségsztrájkot hirdetett az északnyugat-törökországi Edirne térségében több száz menekült, akinek a hatóságok napok óta nem engedik a közeli görög és bolgár határátkelőhelyek megközelítését - közölte csütörtökön az NTV török televíziós csatorna.

"Nincs szükségünk ételre és vízre sem: arra van szükségünk, hogy békésen átkeljünk a határon" - olvasható a migránsok által magasba tartott néhány transzparensen.

A menekültek azt kérik, hogy engedjék őket tovább a szomszédos uniós tagállamokba, Görögországba és Bulgáriába, hogy onnan aztán folytathassák útjukat az Európai Unió gazdagabb országai felé, mivel máskülönben csónakkal kell elindulniuk a görög szigetekre, ám ez utóbbi útvonal jóval veszélyesebb.

A török hatóságok a görög és bolgár határátkelők megközelítése mellett azt sem hagyják a menekülteknek, hogy belépjenek a görög határtól 5, míg a bolgártól 16 kilométerre található Edirne városába. A főleg szíriai migránsok így egy főút mellett táboroznak. Az edirnei kormányzó szerdai bejelentése szerint takarókat és mobilvécéket bocsátottak a menekülteknek.

"Két-három napig maradhatnak, de aztán el kell menniük" - szögezte le a Milliyet című török napilapnak nyilatkozva Dursun Ali Sahin. A kormányzó hozzátette: próbálják a migránsokat meggyőzni, hogy szálljanak meg az ország déli részén kialakított táborokban, ahol jelenleg mintegy 200 ezren tartózkodnak az országba menekült 2 millió szíriai közül.

Sok szíriai menekült táborozik az isztambuli autóbusz-pályaudvaron is, ahol a rendőrség nem engedi őket felszállni az edirnei járatokra.

Bár Törökország a szíriaiaknak határozatlan ideig biztosítja az ország területén való tartózkodást és az alapvető orvosi ellátást, nem ad nekik törvényes menekültstátust, és nem teszi lehetővé számukra a legális munkavállalást sem. A szíriai gyermekek rendes beiskolázására sincs mód, csak arra, hogy ideiglenes tanfolyamokon vegyenek részt, és speciális iskolákba járjanak.

A szíriai menekültek állításuk szerint elsősorban azért akarnak az Európai Unióba bejutni, hogy ott tényleges menedékjogot kapjanak, és ezáltal biztosíthassák a jövőt gyermekeik számára.

LMP: a miniszterelnök tisztázza a bántalmazott újságírók ügyét!

Az LMP szerint az újságírók bántalmazása a határzónában nemcsak jogszerűtlen, de rombolja az ország nemzetközi érdekérvényesítő képességét is. A párt ezrét azt várja a miniszterelnöktől, hogy mielőbb tisztázza a helyzetet.

Schiffer András társelnök csütörtöki közleményében tudatta azt is: az LMP az ombudsmanhoz is fordul, hogy mielőbb indítson vizsgálatot az ügyben.

Az ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő annyival rendezte le a kérdést: a tudósítóknak semmi keresnivalójuk nem lett volna ott. A frakcióvezető emlékeztetett: számos korábbi ítélet bizonyítja, hogy az újságírók jogszerűen tartózkodhatnak és dolgozhatnak egy ilyen konfliktus közvetlen közelében.

A rendőrség csütörtökön délután honlapján cáfolta azokat a médiában megjelent állításokat, amelyek szerint előző nap újságírókat vettek volna őrizetbe az egyik röszkei határátkelőnél. Azt közölték: a testület nem vett őrizetbe és nem vert meg újságírókat. Mint írták, a rendőrség egy ausztrál, egy szlovák és egy lengyel állampolgárral szemben folytat büntetőeljárást határzár tiltott átlépése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Mindannyiukat gyanúsítottként hallgatták ki, valamennyien szabadlábon védekeznek.

Keményen bírálta az uniós tagállamokat Johannes Hahn

Konkrét országok megnevezése nélkül, de meglehetősen kemény bírálatot fogalmazott meg csütörtökön az európai uniós tagállamokkal szemben Johannes Hahn szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a menekültválság kezelésével kapcsolatban.

Az osztrák politikus rámutatott, hogy a nyugat-balkáni országok tranzitállamok, áldozatok, a térség enklávé az Európai Unióban, oda a migránsok csak úgy tudnak bejutni, ha átkelnek egy uniós tagállam területén.

"Nem kárhoztathatjuk az ottani országokat azért, hogy nem ellenőrzik megfelelően határaikat, miközben saját tagállamaink sem teszik a dolgukat" - szögezte le Hahn.

A biztos közölte, hogy nem fair és nem is elfogadható, ha az európai tagállamok a nyugat-balkáni országok "nyakába varrják" a problémát, a Nyugat-Balkán nem válhat senki földjévé, ahol a menekültek parkolópályára kerülnek.

Világos, hogy ez stratégiai jelentőségű baklövés volna - nyomatékosította Hahn, rámutatva egyúttal, hogy a térségben amúgy is törékeny a politikai helyzet, ezért sem szabad ezeket az országokat túlterhelni.

"Mindkét oldalon hideg fejekre van szükség. Ami nem kell, az a kemény retorika" - jelentette ki Hahn, aki szerint a tagállamoknak többet kellene betenniük a közösbe, mert az senkinek a hitelességét sem javítja, hogy miközben újabb és újabb alapok és segélycsomagok összeállítását szorgalmazzák, "az uniós külpolitikát pénzkiadó automataként kezelik", arról nem esik szó, hogy ebbe ők maguk mennyit tesznek bele.

"Néha az az érzésem, hogy az emberek úgy kezelnek minket, mint egy pénzautomatát, ahol elég tudni a kódot, és már jön is a pénz. De ehhez mindannyiunknak hozzá kell járulni. Az automatából csak akkor jön ki valami, ha előtte valamit be is teszünk" - magyarázta Hahn.

A biztos arra is kitért, hogy nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem veszik ki megfelelően a részüket a menekültválság kezeléséből, világossá téve azt is, hogy az Öböl-menti államokra, az Egyesült Államokra és Kanadára céloz.

"Ez nemcsak európai, hanem nemzetközi probléma" - fogalmazott Hahn, sérelmezve azt is, hogy az uniós országok közül 26 nem ajánlott fel forrásokat a szíriai menekültek megsegítésére létrehozott alapba, de sokan nap mint nap követelik, hogy Brüsszel tegyen többet.

Hahn ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a pénz nem jelent tartós megoldást, ahhoz politikai rendezésre van szükség Szíriában. Kiemelte, hogy ebben Törökországnak kulcsszerepe van, és Ankara a mintegy kétmillió szíriai menekült befogadásáért is tiszteletet érdemel, akiknek csak mintegy 20-25 százaléka él menekülttáborokban.

Arra a felvetésre, hogy Macedónia Magyarországhoz hasonlóan zárja le a macedón-görög zöldhatárt, a biztos szinte a sodrából kitérve, a hangját is felemelve fogadkozott, hogy személyesen mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy Európában ismét "láthatatlan vasfüggöny" emelkedjen.

Az osztrák Hahn elmondta, hogy az irodája falán kint van az arról készült fotó, ahogy Alois Mock és Horn Gyula az osztrák-magyar határon átvágja a vasfüggönyt, és a szögesdrót egy darabját is őrzi, annak bizonyítékaként, hogy Európa képes volt ledönteni a kerítést.

"A vasfüggönyök, kerítések nem illenek az európai szellemiséghez" - vélekedett Johannes Hahn bővítési tárgyalásokért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos.

Olasz kormányfő: Európa a falak ledöntésére született

Egységes európai migrációs politikát szorgalmazott Matteo Renzi olasz kormányfő csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyet Xavier Bettellel, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnökével tartott Rómában.

Kijelentette, hogy Európa a falak ledöntésére, nem pedig emelésére született.

Az olasz miniszterelnök hozzátette: nagyon fontos azt az üzenetet küldeni, hogy Európa együtt kezeli a migráció kérdését. Matteo Renzi ezért kiemelten szorgalmazta a regisztrációs pontok (hot spot), valamint a migránsok elosztásának vagy visszatoloncolásának közös európai kezelését.

Matteo Renzi hangsúlyozta, hogy a migráció problémájának együttes kezelése azt jelenti, hogy az EU nem hagyja az egyes tagállamokra a probléma megoldását.

A migrációs helyzetre "nincs egyetlen egy megoldás" - mondta a római kormányfő, aki úgy fogalmazott, hogy a regisztrációs pontok "a megoldás részei, de nem jelentenek végleges megoldást".

Renzi szerint az a tény, hogy egyes országok az EU tagjaivá váltak és segítségben részesültek, annak köszönhető, hogy egy fal összeomlott. A negyvenesztendős olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Európát egy új politikusi generáció vezeti azzal a szándékkal, hogy a kontinens ne múzeummá, vagy emlékhellyé váljék, hanem reményt képviseljen a jövendő generációk számára is.

Xavier Bettel "hidak építésére és a kapuk kinyitására" szólította fel a tagállamokat arra emlékeztetve, hogy az európaiak közül a múltban már sokan megtapasztalták a menekültsorsot.

"A szolidaritás nem egyirányú" - mondta a luxemburgi miniszterelnök.

Bettel az európai migrációs helyzetről beszélt Ferenc pápával is a Vatikánban tartott találkozójukon. Az egyházfő hangsúlyozta, hogy az EU-nak közreműködnie kell a menekültek segítésében - közölte a Vatikán.

Jobbik: hajnalban ismét láttak migránsokat Ásotthalomnál

Két napnyi nyugalom után csütörtök hajnalban ismét láttak migránsokat Ásotthalom környékén - mondta Toroczkai László, a nagyközség polgármestere és Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő a településen, ahol a Jobbik-frakció tagjai kihelyezett frakcióülés keretében nyolcórás közmunkát végeznek.

Toroczkai László a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kedden életbe lépett új szabályok és a határzár elrendelése előtt ott ragadt migránsokról van szó, őket folyamatosan fogják el a rendőrök.

A településvezető arról is szólt ugyanakkor, hogy Ásotthalom környékén több helyen átvágták a kerítést.

Közölte: a lezárt ásotthalmi határátkelőnél azt tapasztalta szerdán, hogy 40-50 menekült várakozott békésen, majd szerbiai rendszámú autókkal megjelent egy öt-hat fős társaság. Ennek tagjai előre gyártott transzparenseket adtak a migránsoknak, és azt kezdték skandálni: "We will fight!" ("Harcolni fogunk!").

Hozzátette, hogy egy fotós is vele volt, aki lefényképezte a társaságot, a fotókat feltöltötték a legnagyobb közösségi oldalra, ahol be is tudták azonosítani az embereket.

Az MTI kérdésére válaszolva Toroczkai László elmondta: az információkat átadja a magyar rendőrségnek.

Kepli Lajos országgyűlési képviselő közölte: ő is azt tapasztalta a napokban, amikor Szerbiában ragadt néhány órára, hogy aktivisták hergelik a menekülteket. Kijelentette: érthetetlen számára, hogy a szerb rendőrség miért nem intézkedik.

A Jobbik-frakció 24 tagja csütörtökön közmunkát végez Ásotthalom térségében. Kepli Lajos elmondta: a frakció egy része a favágásban és az erdő rendbetételében segít a helyieknek, a másik része pedig a napokban felszámolt, illegális gyűjtőponton gyűjti össze a migránsok által hátrahagyott sátrakat és a szemetet.

Az MTI tudósítója nyugodt körülményeket tapasztalt az ásotthalmi határátkelőnél, amelyet körülbelül egy tucat rendőr biztosít.

AFP: Berlin megvonhatja a juttatásokat az EU-tagországokból érkezett menedékkérőktől

Az AFP francia hírügynökség csütörtöki értesülése szerint a német kormány azt tervezi, hogy megvonja a menekültügyi rendszerben járó juttatásokat az uniós tagországokból Németországba érkezett menedékkérőktől.

Az AFP német hírportálokon idézett jelentése szerint a belügyminisztérium jogszabálytervezetében az áll, hogy a jövőben nem támaszthatnak igényeket a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre hivatkozva azon menedékkérők, akik valamely uniós tagországból érkeztek Németországba, és így ügyükben a dublini szabályok értelmében nem Németország az illetékes.

Az AFP szerint ezek a menedékkérők csupán arra kaphatnának támogatást, hogy visszautazzanak az adott tagállamba.

Az értesülést egyelőre nem kommentálták a belügyminisztériumban, és a szociális ellátások ügyében illetékes munkaügyi és szociális minisztériumban sem.

Folyamatosan érkeznek a migránsok és egyre nő a feszültség Horvátországban

Folyamatosan érkeznek a migránsok Horvátországba és a feszültség is egyre nő. Az illegális bevándorlók türelmetlenek és tovább akarnak menni - jelentette a horvát sajtó csütörtökön.

Feszült a helyzet baranyai háromszögben lévő bezdáni-kiskőszegi határátkelőnél. A migránsok nem akarnak regisztrálni, és az Eszék melletti csepényi (Cepin) befogadóállomás is megtelt. A hatóságok most a pélmonostori (Beli Manastir) laktanyát próbálják alkalmassá tenni fogadásukra.

A migránsok megpróbálták áttörni a rendőrkordont, hogy felszálljanak a buszokra, amely tovább viszi őket - tájékoztatta az MTI-t telefonon Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese.

A tovarniki határátkelőnél sem jobb a helyzet. A Vecernji list című horvát napilap szerint a migránsok a tovarniki vasútállomáson azt kiabálták, hogy ha hamarosan nem érkezik vonat, áttörik a rendőrségi kordont.

Az egyik zágrábi befogaóállomáson a hatóságok megpróbálták kiköltöztetni azokat a migránsokat, akik korábban lépték át illegálisan a horvát határt és már több éve ott laknak. Kutinára akarták szállítani őket. Az állomáson lakók WC-papírt dobáltak ki az ablakon, a horvát közszolgálati televízió operatőrét pedig kővel dobta meg az egyik migráns, aki "Mindannyiótokat megöllek!" felkiáltással félmeztelenül rohant ki az épületből.

Angela Merkel német kancellár nevét és a Freedom, Freedom (Szabadság, Szabadság) szavakat skandálják - jelentette a Nova Televízió internetes oldalán.

A migránsok mihamarabb szeretnének Zágrábba érni, és onnan továbbmenni Szlovéniába. Szerda éjszaka és csütörtökön 6500 illegális bevándorló érkezett Horvátországba.

Rendkívüli EU-csúcsot hív össze Donald Tusk

Rendkívüli EU-csúcstalálkozót hív össze jövő szerdára az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke a menekültválság megvitatására. Donald Tusk a döntést Twitter-bejegyzésben közölte.

A rendkívüli csúcs Tusk bejelentése szerint szeptember 23-án, szerdán este 6 órakor kezdődik Brüsszelben. Az azt megelőző napon az uniós országok belügyminiszterei tanácskoznak Brüsszelben.

A belügyminiszterek három nappal ezelőtt már soron kívüli megbeszélést tartottak arról az európai bizottsági javaslatról, amely a korábban eldöntött 40 ezer főn felül további 120 ezer menekültnek a tagországok közötti, meghatározott kvóták szerinti szétosztására, a migrációs nyomásnak leginkább kitett tagállamok tehermentesítésére irányul.

A 40 ezer emberre vonatkozó májusi brüsszeli bizottsági javaslat kedvezményezettje Olaszország és Görögország, a mostani, 120 ezer menekültre vonatkozó indítványé pedig rajtuk kívül Magyarország lenne. A magyar kormány azonban ellenzi a kötelező kvótaelőírást, és azt sem akarja elfogadni, hogy frontországnak számítson ebben a kérdésben, mert érvelése szerint a magyar határra érkezők zöme először Görögországban lépett a schengeni övezet területére, az ottani hatóságoknak kellett volna őket regisztrálniuk.

Brüsszeli diplomáciai források szerint a jövő szerda este tartandó csúcstalálkozón átfogóbb, általánosabb jelleggel fogják megvitatni a menekültproblémát, és nem csupán arról lesz szó, felteszik-e a pontot valamilyen módon az i-re a belügyminiszterek asztalán fekvő, 120 ezer menekült elosztására vonatkozó indítvány sorsát illetően. Uniós körökben osztják az Angela Merkel német kancellár által korábban hangoztatott álláspontot, miszerint a csúcsvezetőknek arról kellene eszmét cserélniük, miként tudnak jobban együttműködni a menekültek kiindulási országaival, illetve a sok migráns számára a Nyugat-Európába vezető út első állomását jelentő Törökországgal.

Együtt: mi lesz, ha Somogyba és Baranyába jönnek a menekültek?

Az Együtt továbbra is választ vár arra a kérdésére: mi a terv arra az esetre, ha Somogy és Baranya megye határán jelennek meg a menekültek ezrei? A párt arra is felszólítja a kormányt: teremtsen nyugalmat és biztonságot a magyar polgárok számára, és bánjon emberséggel a menedéket kérőkkel.

Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke, valamint Pintér Lóránd, az Együtt kaposvári választókerületi elnöke csütörtökön közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben a kormányhoz, valamint Gelencsér Attilához, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselőjéhez címezve fogalmazták meg kérdéseiket.

Választ várnak a többi közt arra: folytatnak-e párbeszédet Horvátországgal, de arra is, hogy Gelencsér Attila milyen előzetes információkhoz jutott korábban, amikor felvetette a horvát határzár lehetőségét.

Szerintük a kormánynak sem szándéka, sem képessége nincs arra, hogy az ország polgárai által jogosan elvárt rendvédelmet és a menekültekkel való humánus bánásmódot egyidejűleg, azonos súllyal kezelje.

Közölték azt is: a belpolitikai játszmáknak súlyos következményei lesznek, amennyiben a Fidesz-KDNP nem ismeri fel tisztességes államhoz méltóan, hogy a menekülthelyzetet nem ide-oda felhúzott szögesdrótok oldják meg. Az ellenségképek folyamatos előállítása pedig megmérgezi a társadalom lelkületét.

Lázár: Magyarország kért, de nem kapott segítséget

Lázár János elmondása szerint Magyarország kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón felidézte, hogy az Európai Bizottság most döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról, Magyarország 65 millió eurót kapott. Hozzátette: Bulgária 71 millió, Olaszország és Görögország 500-500 milliót eurót kapott a helyzet kezelésére.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart az Országházban 2015. szeptember 17-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Lázár János nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy Magyarország miért nem kért segítséget.

Ismertetése szerint Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.

Brüsszel: a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Szlovénia részéről szabályosnak tűnik

"Első ránézésre" úgy tűnik, hogy összhangban áll a Schengeni Övezet szabályaival, hogy Szlovénia az ellenőrzés ideiglenes visszaállításáról döntött a magyar határon - foglalt állás csütörtökön az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület tudatta, hogy Ljubljana az éjszaka folyamán jelentette be, hogy tíz napra ismét ellenőrizni kívánja a forgalmat a szlovén-magyar határon. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása olyan rendkívüli intézkedés, amelyre a Schengeni Határkódex közérdekből vagy a belbiztonság érdekeire hivatkozva felhatalmazást ad a tagállamoknak.

"A jelenlegi helyzet Szlovéniában első ránézésre olyannak tűnik, amelyet a szabályok leírnak" - közölte Brüsszel, hozzátéve: a bizottság feladata, hogy ellenőrizze és betartassa, hogy az intézkedések arányosak, ezért szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.

"Erőfeszítéseinknek arra kell összpontosulniuk, hogy elősegítsük, hogy olyan gyorsan visszatérjünk a schengeni nyitott határok normális rendszeréhez, amilyen gyorsan megvalósítható" - ismertette álláspontját a testület.

Brüsszel arra is emlékeztet, hogy a hétfői belügyminiszteri tanács megerősítette, hogy az uniós menekültügyi és schengeni szabályokat továbbra is alkalmazni kell, a bizottság szerint pedig a 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztására vonatkozó javaslatot is minél előbb el kell fogadni.

Mina Andreeva, a bizottság szóvivője újságírói kérdésre a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján leszögezte: hamisak azok a híradások, amelyek arról szólnak, hogy a bizottság letenne arról, hogy a menekülteket kötelező kvóták alapján osszák szét a tagállamok között, és a testület az uniós jogalkotás során ki is fog állni a javaslat mellett.

Arra a felvetésre, hogy Görögországban az uniónak kellene átvennie a határellenőrzési feladatokat, a szóvivő elmondta, hogy erre van lehetőség, gyorsreagálású határrendészeti csapatok mozdósítása révén, de ehhez az adott ország konkrét és hivatalos kérésére van szükség.

Andreeva rámutatott, hogy ez akkor lehetséges, ha az adott tagállam nagy nyomás alá kerül, rendkívül súlyos válsághelyzettel néz szembe amiatt, hogy az unió külső határán nem uniós állampolgárokból álló nagyobb tömeg próbál illegálisan átjutni. Athén 2010-ben egyszer már kérte ilyen csapatok segítségét.

A Röszkénél szerdán történtekkel kapcsolatban a szóvivő tudatta, hogy a brüsszeli testület aggodalommal figyelte az eseményeket, a biztosok kollégiuma is megvitatta a kialakult helyzetet, amelyről Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos tárgyalt is ma Budapesten.

A szóvivő ismertette a bizottság álláspontját, miszerint a falak nem jelentenek tartós megoldást, csak más irányba terelik az áramlást, és a feszültségek növekedéséhez vezethetnek, valamint, hogy az Európába érkezők nagy része szíriai, akik valóban védelemre szorulnak.

"Nincs az a fal, amelyet ne mászna meg az ember, és nincs az a tenger, amelyet ne szelne át, ha az erőszak és a terror elől menekül" - olvasta fel a testület álláspontját a szóvivő, tudatva egyúttal, hogy a brüsszeli testület vizsgálja, hogy a héten a migrációs válság miatt Magyarországon életbe léptetett új jogszabályi változások összhangban vannak-e az uniós joggal.

A magyar határ helyett immár Horvátország felé induló nagy számú migránssal összefüggésben a szóvivő tudatta, hogy az uniós forrásokból a 2014 és 2020 közötti időszakban Zágrábnak 71 millió euró uniós pénz áll rendelkezésre a migráció kezelésére, ezen kívül pedig Magyarországhoz hasonlóan kérhet rendkívüli segítséget Brüsszeltől, az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül pedig a többi tagállamtól is, ahogy azt Magyarország is tette.

Margarítisz Szkínász, a bizottság vezető szóvivője elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy mit kellene tennie Horvátországnak, azokkal, akik nem akarnak ott maradni, miután ha folyosót nyit számukra, azzal megsérti a dublini szabályokat.

"Nem azért vagyunk itt, hogy tanácsot adjunk a horvát kormánynak" - mindössze ennyit mondott a görög bizottsági szóvivő.

Lázár: a határzár az egyetlen hatékony védekezés

Az egyetlen hatékony védekezési lehetőségként hivatkozott a határzárra a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Lázár János szerint a szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát, s jelen pillanatban a sok "európai blabla között" ez a hatékony intézkedés a határ védelme érdekében.

Értékelése szerint az a feltételezés is figyelmet érdemel, hogy a migráció szervezett akció volt, a szerb-macedón határról szervezetten szállították rá a bevándorlókat egy néhány kilométeres szakaszra a déli határon, s a szervezők képesek az útirányt befolyásolni.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy "nem boldogító tény", hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, mégha az szükséges és arányos is volt. Nincs ok örömre, ünneplésre - fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.

Ezer fő alá csökkent a Horgosnál várakozó migránsok száma

Körülbelül 600-700, de mindenképpen ezernél kevesebb migráns tartózkodik most már a két horgosi határátkelőhelynél, a legtöbben elindultak Horvátország felé - mondta Lackó Róbert, a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke és migrációval megbízott illetékese az MTI tudósítójának csütörtök délután.

Szerda éjfélig körülbelül 3500 migráns kelt útra a magyarkanizsai pihenőhelyről a szerb-horvát határon fekvő Sid és Bezdán felé, azóta további autóbuszok is elindultak.

A migránsok a határról és Belgrád felől is Magyarkanizsára érkeztek előbb, és onnan folytatták útjukat szintén autóbuszokkal Horvátország felé - mondta Lackó Róbert. A pihenőhely csütörtökre kiürült.

Az illetékes becslései szerint estére, de legkésőbb péntekre szinte teljesen kiürülhet a szerb-magyar határzóna. Néhányan bizonyára maradnak majd, de a helyzet normalizálódhat - tette hozzá.

Lázár: Magyarország kész az elvi vitára

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint Magyarország továbbra is elvi alapon ellenzi a menekültek elosztását meghatározó uniós kvótarendszert, de a határok megvédése után kész részese lenni egy olyan vitának, amely arról szól, milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.

Csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János elmondta, a június 17., a biztonsági határzár felépítésének bejelentése óta eltelt hetek azt bizonyítják, hogy Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül képes betartani a schengeni egyezményt. Közölte, az egyezmény betartása azt eredményezte, hogy lényegében ma Magyarországon a menekülttáborokban alig van ellátásra szoruló ember.

Úgy folytatta: most, hogy üresek a menekülttáborok, a magyar kormány az érvényes álláspontot betartva, a kvótát elvi alapon ellenezve részese lehet egy elvi vitának arról, hogy a határok megvédése után milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.

Lázár János az ország nemzetközi megítéléséről szólva úgy értékelt, hogy az osztrák kancellár és a román miniszterelnök "gyűlöletbeszédet" folytat a magyarok ellen.

Kósa: csökken a nyomás a határon, de a probléma még nincs megoldva

Bár a magyar-szerb határon némileg csökken a nyomás, de ezzel nincs megoldva a tömeges népvándorlás problémája, azt az Európai Uniónak közösen kell megoldania, azonban "nem önmagában kvótákkal" - mondta Kósa Lajos, a Fidesz megválasztott frakcióvezetője csütörtökön Velencén, a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.

A kvótarendszer megoldás helyett újabb kérdéseket vet fel, például azzal kapcsolatban, hogy a kvóta alapján szétosztott embereket hogyan lehet az adott országban tartani - hívta fel a figyelmet a politikus, kiemelve: első helyen az EU határait kell megvédeni.

Kósa Lajos hangsúlyozta, óriási volt a nyomás Magyarország déli határán, de az állami szervek és a civil szervezetek megfeleltek, kiválóan látták el a feladatukat. A rendőri erők fellépése nem volt aránytalan - mondta.

Brüsszel: a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Szlovénia részéről szabályosnak tűnik

Első ránézésre úgy tűnik, hogy összhangban áll a schengeni övezet szabályaival, hogy Szlovénia az ellenőrzés ideiglenes visszaállításáról döntött a magyar határon - foglalt állás csütörtökön az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület közlése szerint Ljubljana az éjszaka folyamán jelentette be, hogy 10 napra ismét ellenőrizni kívánja a forgalmat a szlovén-magyar határon. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása olyan rendkívüli intézkedés, amelyre a schengeni szabályozás felhatalmazást ad a közérdekre vagy a belbiztonság érdekeire hivatkozó tagállamoknak.

Több százan indultak el Horvátország felé a szerb-magyar határról

Több százan indultak el csütörtökön délelőtt buszokkal és taxikkal a régi horgos-röszkei határátkelőtől Horvátország felé.

Körülbelül egy tucat autóbusz, és legalább kétszer ennyi taxi indult el a szerb-horvát határhoz közeli Sid, Zombor és Bezdán felé. A becslések szerint jelenleg körülbelül 1500-an lehetnek a Röszke 1 és Röszke 2 határátkelőnél, illetve az azok közötti füves területen. A korábbi napokban a háromezret is elérte az itt tartózkodó migránsok száma.

Még mindig sokan vannak azonban olyanok, akik azt mondják, kitartanak, kivárnak, remélik, hogy mégis megnyílik a határ. Néhány tucatnyian időnként ülősztrájkot hirdetnek a két határkapu előtt, csendesen tiltakoznak a határzár ellen.

Kevesebb migráns Horgosnál, ülősztrájk

A határátkelőtől a migránsok buszokkal indulnak Szerbia belseje, illetve a horvát határ felé, és taxik hosszú sora vár arra, hogy továbbszállítsa őket; sokan gyalog indultak el vissza a határtól.

Időközben a magyar hatóságok az autópálya lezárására is használt gördülő vasakadályokkal pótolták azt a kaput, amelyet szerdán délután Szerbia felől rövid időre bedöntöttek a migránsok azzal a szándékkal, hogy áttörjenek Magyarországra. A kapu elé egy gyorstelepítésű drótakadályt is felhúztak a magyar hatóságok.

Csütörtökön délelőtt ülősztrájkba kezdett a migránsok egy része a határátkelő bejáratánál. Az emberek azt skandálták angolul, hogy "köszönjük, Szerbia", illetve olyan angol feliratokat tartottak a magasba, mint "békét akarunk", "nyissátok ki a kapukat, segítséget várnak tőletek az emberek és a gyerekek", "hol van Európa?", "hol vannak az emberi jogok", "engedjetek utamra".

Ugyanakkor a magyar hatóságok által autópálya mellett kialakított úgynevezett áteresztési pontnál, ahol a hivatalos menedékkérelmet be lehet adni, mindössze egyetlen migráns várakozott belépésre várva csütörtökön délelőtt nem sokkal 11 óra után.

Eközben több ezer ember táborozik a régi határátkelő és az autópálya közötti területen, és sátrak borítják a sztráda betoncsíkját is.

Lemondott a német bevándorlási és menekültügyi hivatal elnöke

Lemondott csütörtökön a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke, Manfred Schmidt személyes okokkal indokolta döntését.

A szövetségi belügyminisztérium felügyelete alá tartózó hivatalt az utóbbi hetekben sok bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van.

A Süddeutsche Zeitung című lap csütörtöki beszámolója szerint a szövetségi kormány és a tartományok vezetőinek keddi egyeztetésén is élesen bírálták a hivatalt a tartományok részéről. A kritika szerint a BAMF nem reagált időben és kellő mértékben a menekülthullám fölerősödésére.

Az Európai Parlament megszavazta a 120 ezer menekült elosztásáról szóló javaslatot

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam.

Az Európai Bizottság indítványában a javasolt kedvezményezett országok között Olaszország és Görögország mellett Magyarország is szerepel.

Az EP brüsszeli ülésén ugyan nagy többséggel fogadta el az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek.

Horst Seehofer: nem kellene démonizálni Orbán Viktort

Nem kellene démonizálni Orbán Viktor magyar miniszterelnököt - jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy csütörtöki lapinterjúban.

A Donaukurier című bajor lapban - amely szerint Horst Seehofer szeptember 23-án találkozik Orbán Viktorral - a tartományi miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a magyar kormányfő inkább a probléma vagy a megoldás része-e, azt mondta: ítélkezni a távolból mindig könnyű, de "én beszélni akarok vele".

Orbán Viktor "biztosított arról, hogy szeretné ismét érvényre juttatni az európai jog betartását" - tette hozzá.

Ragaszkodni kell a dublini előírásokhoz, amelyek szerint a menekültügyi eljárást abban a tagországban kell lefolytatni, amelyben a menedékkérő belépett az Európai Unió területére - fejtette ki.

Felvetette: "mi lenne, ha Magyarország nem biztosítaná az EU külső határait?"

Arra a kérdésre, vajon Orbán Viktor makulátlan demokrata-e, Horst Seehofer - aki egyben a szövetségi szinten a szociáldemokratákkal (SPD) nagykoalícióban kormányzó CDU/CSU pártszövetség kisebbik pártja, a CSU elnöke is - aláhúzta: "nem démonizálnunk kellene Orbán Viktort, hanem beszélni kell vele".

A magyar emberek többször megválasztották, országa pedig az EU tagja. "Nem minden helyes, amit mond, de helytelen lenne általánosító előítéletekkel nekiesni" - mondta Horst Seehofer.

Hozzáfűzte: Orbán Viktor "kommunisták és diktátorok ellen harcolt, amikor nálunk egyesek még kényelmesen üldögéltek a karosszékben".

Horst Seehofer a Der Spiegel című német hírmagazin legutóbbi számában megjelent nyilatkozatában jelezte, hogy meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a bajor tartományi törvényhozás (Landtag) CSU-frakciójának következő tanácskozására.

A képviselőcsoport következő tanácskozását szeptember 22-től 24-ig tartják a párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinban működő oktatási központjában, az egykori benedekrendi Banz Kolostorban (Kloster Banz).

Szijjártó javaslatokat tett az uniós biztosnak a válság megoldására

AZ EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy olyan európai erőt, amely képes Görögország határainak megvédésére, továbbá az uniónak kellene finanszíroznia egyes közel-keleti országokban lévő menekülttáborokat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető a Pintér Sándor belügyminiszterrel és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar kormány nevében arra tett javaslatot, hogy az EU hozzon létre egy európai erőt a görög határok megvédésére, ennek érdekében Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna.

Hozzátette, a háborús zónából menekülők érdeke, hogy az otthonukhoz legközelebb várják ki, amíg a háború véget ér, ezért az uniónak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és itt új táborokat is létrehozhatna, ha kell.

Ezekben az esetekben kell kvótákat alkalmazni, mert itt van értelme - hangoztatta Szijjártó Péter.

Egyre több busz és taxi indul Horgosról a horvát határ felé

Csütörtök reggel négy autóbusz indult a horgos-röszkei határátkelőhelyről a horvát határ felé, ezenkívül az átkelőnél egyre több taxis is várakozik - tapasztalta az MTI tudósítója.

A taxisok azt mondják, oda szállítják a migránsokat, ahová csak akarják, akár Horvátország határáig is. A jelek szerint lesz is munkájuk, egyre több migráns csomagol, és dönt úgy, hogy máshol próbál szerencsét.

Mindkét horgos-röszkei határátkelőhelyen nyugodt a helyzet, az M5-ös autópályán lévő határkapu előtt mintegy húsz férfi ült le, nem nyilatkoznak az újságíróknak. Sokan tanácstalanul várakoznak sátraik előtt, nem tudják, merre induljanak.

A két határátkelő közötti sátortáborban is tanácstalanság tapasztalható, időnként egy-egy férfi elindul a régi horgos-röszkei, úgynevezett Horgos 2 átkelő felé, hogy megnézze, történt-e változás, de a határ továbbra is zárva van, és most már a szerb rendőrök sem engedik a migránsokat a kerítés közelébe.

Három kilométeres kamionsor van a tompai határátkelőnél

Három kilométeresre nőtt a kamionsor csütörtök reggelre a tompai szerb-magyar határátkelő magyar oldalán azt követően, hogy a magyar hatóságok a migrációs válság miatt lezárták mind a Röszke 1, mind a Röszke 2 határátkelőt - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

A határátkelőről az látszik, hogy Szerbia irányából is hosszú sorban állnak a kamionok és teherautók belépésre várakozva.

Ugyanakkor a személyforgalom zavartalan. Csupán két-három személyautó várakozott ki-, illetve belépésre - látta az MTI tudósítója.

Az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy Szerbia felől hét kilométeres kamionsor alakult ki a tompai határátkelőnél, a kamionsor vége a Szabadka várostábláig ér.

A vártnál is több migráns érkezett egy nap alatt Horvátországba

A vártnál is több, összesen öt és fél ezer migráns érkezett Horvátországba csütörtök reggelig - jelentette a horvát sajtó csütörtökön.

Ranko Ostojic belügyminiszter szerdán éjszaka újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg ellenőrzés alatt tartják a határt, de ha nagyobb migránshullám érkezik Szerbiából, akkor teljesen más módszert kell alkalmazniuk. "Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak hot spotokat kell építeni, hogy ott regisztrálják őket, még mielőtt a migránsok Horvátországba jönnének" - mondta.

A migránsok egy részét az éjszaka folyamán már Zombor felé irányították a szerb hatóságok a horvátok kérésére, a vajdasági Bácsbezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) határátkelőre. Ez már a Baranyai háromszög, amely a magyar határ túloldalán fekszik.

Sajtóbeszámolók szerint szerda este még buszokkal szállították az embereket a tovarniki határátkelőről a befogadóállomásokra, éjszaka vonat is indult, amely 800 migránst szállított el. A 24 sata című napilap szerint azonban új vonatok és buszok nem érkeztek a határátkelőre, ahol már több ezren gyűltek össze.

A lap újságírója szerint a helyzet "kezd ahhoz hasonlítani, amit Szerbiában és Magyarországon lehetett látni". A tovarniki vasútállomáson egyetlen mobil WC áll rendelkezésre a migránsoknak, és egyetlen csap van, amelyből ihatnak, és amely előtt folyamatos a sor.

Vesna Pusic külügyminiszter szerdán a késő esti híradóban arról beszélt, hogy Horvátország néhány ezer menekülttel még meg tud birkózni, de több tízezerrel már nem. A műsorvezető kérdésére, mit fog akkor tenni a kormány, ha az illegális határsértők száma folyamatosan nő, azt válaszolta, segítséget kérnek az EU többi országától.

A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden határzárat léptettek életbe.

Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.

Szijjártó: a rendőrség tartja a határt

A rendőrség tartja a határt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című adásában. Szijjártó Péter arra reagált, hogy migránsok szerda délután bedöntötték az átkelőkaput a Röszke 2 határátkelőnél és megpróbáltak bejutni Magyarországra.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy bevándorlók egy rendkívül agresszív csoportja órákon keresztül háborítatlanul dobálta a magyar rendőröket, akik természetesen felléptek. "Szerintem nincs olyan épeszű magyar ember, aki azt gondolná, hogy ezeket az agresszív embereket Magyarország területére be kéne engedni, akárcsak átutazási céllal is" - fogalmazott.

Megemlítette, tizennégy rendőr megsérült a támadás során.

Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról beszélt, hogy korábban olyan "nem nagyon adódott", hogy két közép-európai ország határán "ilyen brutális fellépést" kíséreljen meg bevándorlók egy csoportja. Ennek a számlájára írják a szerb rendőri bevetések késlekedését - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a magyar-szerb együttműködés "kiváló minőségét meg tudjuk őrizni".

A magyar-román határon, a magyar-szerb román hármashatártól húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről a miniszter elmondta, hogy a korábban említett észszerű hosszúság körülbelül 70 kilométert jelent.

Balog Zoltán: a magyarok nem változtak meg

A magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket, és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ARD német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar emberek nem változtak meg, a jelenlegi válsághoz való viszonyulásukat és a "kulturális egyensúly" megmaradása iránti aggodalmukat pedig nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.

Balog Zoltán az Anne Will című műsorban a muzulmán vallású emberek befogadása körül kialakult vitával kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség. Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.

Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. Magyarország szeretne ezzel a jogával élni - mondta a miniszter.

A válság nem magyar, hanem európai probléma, és a magyar kormány ugyan "keményebb" megoldásokkal igyekszik hozzájárulni annak megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat - tette hozzá Balog Zoltán.

Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.

Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva kiemelte, hogy 200 ezer ember "rohanta le" az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott "jelzések" pedig tovább növelték a "káoszt", és így nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, hiszen a legtöbben távoztak. Rámutatott: 95 százaléka mindazoknak, akiket sikerült megkérdezni, azt mondta, hogy tovább akar menni Magyarországról.

A röszkei határátkelőnél szerdán történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: "Nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes".

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a menekültválság kezelésével kapcsolatban úgy vélekedett, az a legnagyobb gond, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól. Nem Magyarország által okozott problémáról van szó, de a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról - mondta.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta: minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához.

Elmondta: helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a "mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra", ez pedig nem sikerült.

Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.

Ugyanakkor az is világos, hogy a menekültválságot kiváltó problémák természetesen nem Magyarországon keletkeztek - mondta Thomas de Maiziere.

Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője egyebek között úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.

Katrin Göring-Eckardt, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a menekülthullám még az ország újraegyesítése révén történt változásoknál is nagyobb mértékben átalakíthatja Németországot, és csak az ország közösségén múlik, hogy előnyös lesz-e ez a változás.

Szerb kormányfő: átfogó európai megoldásra van szükség

Átfogó európai, az összes uniós és nem EU-tagország által elfogadható megoldásra van szükség a migránsválságban, ellenkező esetben humanitárius és politikai katasztrófával kell szembenézni - jelentette ki Washingtonban helyi idő szerint szerdán Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a Brookings Intézetben tartott előadása során.

"Ma nagyon kellemtelen eseménnyel kellett szembesülnünk a magyarországi határunkon. Nem vádolok senkit, mert a lehető legjobb kapcsolatot kívánjuk megőrizni magyar kollégáinkkal" - mondta a szerb kormányfő, aki a nap folyamán korábban John Kerry amerikai külügyminiszterrel, kedden pedig Joe Biden alelnökkel folytatott megbeszélést.

"Nagyszámú magyar kisebbség él az országunkban, és azt akarjuk, hogy azt érezzék, hogy részét képezik társadalmunknak, ez egy másik oka annak, hogy miért akarunk nagyon jó kapcsolatot fenntartani Magyarországgal" - tette hozzá.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy magyar területről könnygát lőttek át Szerbiába és hogy - mint mondta - magyar rendőrök megverték az RTS szerb állami televízió egy riporternőjét. Reményét fejezte ki, hogy sikerül lenyugtatni a helyzetet és hogy hasonló incidensek nem fognak megismétlődni.

A rendezvényen Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet egyebek között arról szólt, hogy a magyar társadalmat is felkavarta a válság, és kitért arra, hogy a migránsokat megrúgó magyar újságírónőt - akire egyébként Aleksandar Vucic is hivatkozott - elbocsátották.

Elmondta, hogy civil szervezetek együttműködnek a kormánnyal a migránsok ellátásában, de hangsúlyozta, hogy "a kormánynak is végeznie kell a dolgát", vagyis teljesítenie kell megállapodásokban foglalt kötelezettségeit. Vagyis meg kell védelmeznie a schengeni határokat és regisztrálnia kell a migránsokat.

"Nemcsak Magyarország érdeke azt biztosítani, hogy megtudjuk, ki lép be a schengeni övezetbe, hanem ez egy olyan felelősség, amelyet az egész kontinens érdekében vállaltunk" - mondta, szintén hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát, és említést téve arról, hogy a migrációs válság ügyében a két ország miniszterelnöke több eszmecserét is folytatott.

A washingtoni magyar misszióvezető hangsúlyozta, hogy a magyar rendőröket, akik nem bántottak senkit, szerb területről megdobálták, amit szerb kollégáik nem akadályoztak meg. Aleksandar Vucic a szerb rendőrök szerepéről szólva azt mondta, hogy azok csillapítani igyekeztek a helyzetet, és kizárta annak lehetőségét, hogy ütlegelni kezdjék a migránsokat.

A szerb kormányfő értetlenségét fejezte ki a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely 30 napos lezárása miatt, amely szerinte nemcsak a két szomszédos ország gazdaságának, hanem másoknak is árt. Mint mondta, hasonló helyzet állhat elő a magyar-román és a magyar-horvát határon is, és sürgette, hogy az EU foglalkozzon a problémával.

Vucic miniszterelnök kijelentette: a magyar partnerei meg tudják erősíteni, hogy a migránsoktól Görögországban "senki sem kérdez semmit", ott nem regisztrálják őket, Macedónián pedig a helyi hatóságok közreműködésével busszal szállítják át őket a szerb határra. Az egyes uniós tagállamokat is túlszárnyaló módon, "nagyon európai módon" eljáró Szerbiában viszont iktatják, ellátják őket és ujjlenyomatot vesznek tőlük - mondta. A szerb kormányfő kijelentette, hogy noha a migránsok nagy része "csak tranzitországnak" tekinti a hazáját, Szerbia kész részt vállalni a menekültek befogadásában.

A volt titkosszolgálati főigazgató-helyettes szerint van terrorveszély

A polgári elhárítás, valamint a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese szerint Magyarország az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontja, hiszen Franciaország mellett itt él a legnagyobb zsidó közösség - Horváth József ezt a Magyar Időknek adott interjújában mondta.

A lap csütörtöki számában megjelent írásban a fizikai határzárról beszélve kijelentette, a kormány nem tehetett mást. Horváth József úgy fogalmazott, hogy Európa "felült egy puskaporos hordóra, az unió meghatározó vezetői pedig maguk gyújtották meg a kanócot". Hozzátette, biztos abban, hogy ezeknek az országoknak a titkosszolgálatai - hasonlóan a magyaréhoz - tájékoztatták a kormányukat a tudomásukra jutott információkról. A nyugati politikusok rövid távú céljaik, érdekeik miatt azonban nem merték meghozni azokat a döntéseket, amelyeket Orbán Viktor - jelentette ki.

A volt főigazgató-helyettes kiemelte, hogy amikor több százezer jól táplált, egészséges, katonakorú, háborúkat megjárt férfi jelenik meg Európában, az már önmagában komoly veszélyhelyzet. A különböző szervezett bűnözői körök, amelyek sokszor nemzetiségi, vallási alapon is szerveződnek, most kimeríthetetlen utánpótláshoz jutottak - mondta, hozzátéve: nem lehet azt hinni, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nem használja ki ezt a migránsfolyamot.

Azt is kiemelte, hogy senkinek semmilyen lehetősége nem volt az illegális bevándorlók csomagjainak átvizsgálására. Nem lehet tudni, hogy hány, "puzzle-ként összerakható" pokolgépet rejtettek a hátizsákjaik, hány fiola lapult a csomagokban, amelyek tömeges mérgezést okozhatnak - hívta fel a figyelmet.