Az új családtag

Az okostelefon az új családtag – olvasom egy nemrég megjelent kutatásban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végezte a felmérést, hogy jobban megismerje és megértse a fogyasztók szokásait. Az összefoglaló anyag a szakembereket bizonyára nem lepte meg, engem igen. Az okoseszköz-használat mértéke legalábbis. Pedig tudom, látom, tapasztalom, hogy az internet és a hozzá csatlakozó kütyük egyre jobban átveszik az irányítást az életünk felett. Velük fekszünk és velük ébredünk. A kamaszok körében egyébként az internethez képest ma már minden médium elhanyagolható. A 16 és 19 év közöttiek egyharmada például sosem tévézik, a fele nem rádiózik, hogy a klasszikus könyv- vagy újságolvasást ne is említsem. Öt évvel ezelőtt még holtversenyben volt a tévé és az internet mint hírforrás, és a korosztály hatoda nyomtatott sajtót is olvasott. 

Az internet és a vele együtt lépkedő közösségi média szinte megállíthatatlan. Egyre inkább magába szippantja a

fiatalokat, de nem szabad megfeledkezni a felnőttek felelősségéről sem. Amíg öt, tíz éve rászóltak a gyerekre, hogy társaságban ne nyomkodja a mobilját, addig ma alig teszik meg. Így a kamaszok szórakozóhelyen, moziban vagy iskolai órán is egyre többet chatelnek, szörfölnek a világhálón. A mobilszolgáltató folyamatosan figyeli a trendeket, de érdemes lenne magunknak is – „belső használatra" – elvégezni egy-egy felmérést. Megismerni, megérteni családtagjaink – főleg gyermekeink – kialakult szokásait és ha kell, közbeavatkozni. Elérni, hogy ne az okostelefon legyen a legfontosabb „családtag", a szeretteinket pedig ne helyettesíthesse egy virtuális közösség. Az okoskészülék maradjon egy eszköz, amivel elérhető az internet, ez a fontos szolgáltatás. De csak ennyi, és nem több!