ETO Park – Befejezetlen még ma is a stadion Győrben

A közelmúltban adták át a rendkívül impozáns fővárosi Puskás Arénát, s már formálódik a Honvéd létesítménye, nyárra várhatóan elkészül az új Bozsik Stadion is, de nagyszerű pályán futballozhatnak a csapatok Debrecenben, Diósgyőrött és Szombathelyen is, hogy csak néhány olyan várost említsünk, ahol új vagy megújult stadionoknak örülhetnek a klubok és a szurkolók. Győrött sem panaszkodhatnak a drukkerek, igaz, a 2007-ben felavatott stadion azóta sem készült el teljesen, sőt, több eleme sem olyan, mint a korábbi látványterveken.

Az egykoron ékszerdobozként emlegetett Rába-stadiont még 1977-ben avathatták, és a sok szép győzelmet megélt pálya felújítása először a 2000-es év vége felé került napirendre. Az építkezés azonban elmaradt, s időközben a Quaestor megvette a Rábától a stadiont. 2001 novemberében úgy tűnt, végleges pályára került a stadion fejlesztésének ügye, a megyeszékhely félmilliárd forinttal járult volna hozzá a beruházáshoz, majd 2002 februárjában Tarsoly Csaba, az ETO FC Kft. és a stadion tulajdonosa lett a futballklub elnöke, áprilisban pedig letették a megújuló létesítmény alapkövét. Kétszer írtak ki közbeszerzési pályázatot, mindkétszer sikertelenül. Kiderült: másfél milliárd forintból semmilyen körülmények között nem lehet megvalósítani a legszükségesebbnek tartott munkálatokat sem.

2004-ben a stadionfejlesztés összköltségét már 3,4 milliárd forintban határozták meg, a maradék kétmilliárdot a Quaestor Rt. állta volna.

2005 januárjában kezdődött el aztán a régóta várt beruházás. Az első ütemben a futballpálya keleti lelátóját bontották le. Az egész beruházás értéke ekkor 11,8 milliárd forint volt.

Terv volt egy negyedik ütem, melyben a déli lelátó és a multifunkcionális rendezvénycsarnok készült volna el, s szóba került egy több tízezer négyzetméteres sport- és szabadidőközpont életre keltése, amibe Tarsoly Csaba egy kuriózumot is, delfináriumot álmodott. Ezt később elvetették, de 2006 márciusára elkészült az öltözőépület és a futballkollégium szerkezete, s decemberben már magasodtak az új lelátó pillérei. A klubépületet, a Fehér Miklós Labdarúgó Kollégiumot és a keleti lelátót sajtótájékoztató keretében mutatták be a média képviselőinek. 2007 nyarán az ETO Park beruházási értéke meghaladta a 20 milliárd forintot, majd 2008 szeptemberében a stadion szinte elkészült, 2009 novemberében pedig kinyitott az élményközpont, s épült a hotel. A négycsillagos, 3,5 milliárd forintból megépült szálloda 2012-es decemberi átadásával pedig lezárult Győrben a Quaestor-csoport több mint 30 milliárdos ingatlanfejlesztése, az ETO Park-projekt.

Az akasztói létesítményen kívül a győri volt az egyetlen magánberuházás a stadionépítések között a rendszerváltás óta, s bár szép volt, új volt, azért akadtak hiányosságok, főleg a drukkerek szerint.

Sokan kritizálták például a túl kicsi eredményjelzőt, ami a tervek szerint jóval nagyobb lett volna, sőt forgatható, hogy amikor nincs mérkőzés, az országút felé fordítva reklámtáblaként funkcionáljon.

Bár a tribünök második emeletén ülőknek szédületes látványban volt részük, a szurkolók a lelátókra is panaszkodtak.

„A stadion kívülről gyönyörű, de belül szélcsatorna. A régiben lehetett korzózni, találkozni a szektorok között a haverokkal. Most még az egy oldalon ülők sem tudnak egy jót beszélgetni, ha a felső vagy az alsó szinten vannak. A nyugati és a keleti lelátórész között nincs átjárás. Arról nem is beszélve, hogy a város felőli lelátón télen nem lehet használni a mosdót. A huszonegyedik században ez nonszensz” – nyilatkozta korábban egy zöld-fehér drukker.

Nem készült el a szálloda és jegypénztárak mellé tervezett toronyszerű épület sem, s erről torzóként négy árválkodó oszlop árulkodik.

„A klubvezetés először nem ilyen és ekkora stadiont képzelt el – árulta el érdeklődésünkre Klement Tibor, az ETO akkori ügyvezetője. – Egy egyszintes, teljesen körbezárt lelátójú, nyolc-tízezer férőhelyes stadionban gondolkodtunk, ám mivel akkor másodszor pályázott Magyarország Európa-bajnokság megrendezésére és a többi stadion még csak maketten létezett, a győri is a lehetséges helyszínek közé került. Ennek megfelelően alakultak a tervek és lett kétemeletes a tribün, s maradt akkor még üres a két kapu mögötti terület, hogy be lehessen azt is építeni, ha mi rendezhetjük az EB-t. Terv volt még, hogy a későbbi szállodát egy üvegfolyosó köti majd össze a bevásárlóközponttal, emiatt áll ott az a négy oszlop a pénztáraknál, ám sajnos ez az összekötő végül nem épült meg. Jó hír viszont, hogy a szállodaépület aljába általunk megálmodott diagnosztikai központ ma már működik” – tette hozzá a volt ügyvezető.

Megkérdeztük a klubot irányító mostani vezetést, vajon tervben van-e a stadion befejezése, esetleges rekonstrukciója.

„Mi csak üzemeltetők vagyunk, nem a miénk a stadion, így érdemi választ ezzel kapcsolatban nem adhatok, s nem is tudok adni. Erről nyilván a tulajdonos dönthet majd, ám jelenleg is tart a felszámolási eljárás. Üzemeltetőként viszont feladatunk a létesítményben tartott mérkőzések, edzések feltételeinek biztosítása, a meghibásodások elhárítása, kijavítása. Feladatunk többek között még a stadion állagának megóvása, ami szintén jelentős költséggel jár” – mondta Soós Imre ügyvezető.