Fináléban az ETO, edzője szerint ez volt a legnehezebb mérkőzése az Esbjerg ellen - fotók, videók

A hatszoros BL-győztes kisalföldi alakulat 17. alkalommal volt elődöntős, a négyes döntőben pedig – amelyet 11. alkalommal rendeznek meg a magyar fővárosban – tizedszer szerepel. Sikerének köszönhetően 11. alkalommal jutott be a fináléba.

Az elmúlt egy évben háromszor is találkozott egymással a két csapat, a tavalyi elődöntőben 24–23-ra, a jelenlegi idény csoportkörében hazai pályán 28–26-ra, idegenben 29–23-ra nyert az ETO.

Az elődöntőt felvezető showműsor előtt sötétbe borult az MVM Dome, a telefonjukkal világító szurkolók varázsoltak remek hangulatot a csarnokba.

A mérkőzés első percei a sikeres támadásokról szóltak, 2–2 után rontott mindkét fél először befejezést. Ezt követően az ETO távolodott el egy 3–0-s periódussal, majd tíz perc elteltével is három találat volt közte (7–4). A következő percek viszont az Esbjergről szóltak, amely 7–6-ra közelített, miközben a győriek játékába több hiba csúszott. Megrázta azonban magát a címvédő (9–6), amelyben Kristina Jörgensen egy alkalommal úgy mentett az ellenfél kulcsjátékosa, Henny Reistad távoli lövésénél, hogy mögötte üres volt az ETO kapuja.

Tartósan nem tudott eltávolodni a magyar bajnoki címvédő, azonban Sandra Toft védései rendre jó ütemben érkeztek, így egyenlíteni nem tudott a rivális. A közönség az első félidőben akkor találta meg igazán a hangját, amikor Reistad ütközése és a videózás után két percre emberhátrányba került a zöld-fehér együttes. Reistad ezúttal nagyon villogott, góljai mellett büntetők és kiállítások kiharcolásával igazolta klasszisát, így az első játékrész hajrájához érve újra egyenlő körül mozgott az állás, erről újfent a magyar közönség buzdítását élvező ETO tudott elmozdulni, és a pihenőre kétgólos előnnyel vonulhatott.

A különbség a második félidő elején is két találat körül mozgott, a 42. percben 23–21-es győri vezetésnél kért időt az Esbjerg. Röviddel később viszont egyenlíthetett volna, ám a győri kapuba beállt Hatadou Sako hétméterest védett. Az utolsó tíz percbe lépve 25–22-t mutatott az eredményjelző, bár az Esbjergnek voltak lehetőségei, egyenlíteni nem tudott, a záró öt percen belül is folyamatosan egy-két gólos előnyben kézilabdázott az ETO. Amikor kellett, Sako betörésből és szélről is ziccert fogott, hétméterest védett, 73 másodperccel a végső dudaszó előtt együttese 29–27-re vezetett.

Előnyéből egyetlen találatot a legvégéig megőrzött az ETO, amely úgy jutott a fináléba, hogy az Esbjerg egyszer sem vezetett a találkozón. Az ETO az egymás elleni tizedik találkozón is hibátlan maradt dán riválisával szemben.

 „Rengetegszer néztem már szembe és maradtam alul az Esbjerggel a Rosztov edzőjeként, az ETO-val pedig ez volt a legnehezebb mérkőzésem, de nem igazán tudom, mi lehet a kulcs. Nagyon jól felkészültek belőlünk és nekünk estek az első félidőben. Szerintem a második játékrészben jobban teljesítettünk, a hét a hat elleni játékkal ritmust váltottak, de sikerült jól kezelnünk. Kicsit szerencsénk is volt, hogy sikerült végig megtartanunk a vezetést, és nem tudtak visszajönni. A klasszis kapusuk ellen is jól teljesítettünk, és az első félidőben olyan hatékonyságot produkáltunk, mint az egész idény során eddig soha. A végén idegeskedtünk, és az utolsó két támadás nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, így hasonlóan szorosra sikeredett a találkozó, mint egy éve” – nyilatkozta klubja honlapján Per Johansson, a győriek vezetőedzője.

„Az Esbjerg nagyon jól játszott, hátul eléggé szenvedtünk ellene. Hasonlóan kemény összecsapást várok a vasárnapi döntőben is, de mindegy, ki ellen lépünk pályára a másik párharcból, hasonló harcossággal kell fellépnünk, mint tettük azt az elődöntőben” – mondta a találkozót követően Kari Brattset Dale, az ETO KC beállója.

„Nagyszerű, élvezetes mérkőzést láthattak a szurkolók, noha az esbjergieknek talán nem volt az. A találkozó összképe alapján fantasztikus volt. Nem gondolnám, hogy a játékosaim idegesek lettek volna, jó érzéseink voltak, miközben folyamatosan betaláltunk. Talán néhány támadásnál és helyzetnél nem voltunk elég rutinosak, türelmesek, túl gyors megoldásra törekedtünk. Összességében elégedettséggel tölt el, hogy huszonnyolc gólt lőttünk a világ legjobb védelmének, erre nagyon büszke vagyok. A játékosaim követték a meccstervet, és ahogy a kollégám is elmondta, az első félidő nem a kapusokról szólt, aztán a második játékrészben, ahogy az egy-egy elleni párharcokban kifáradtak a játékosok, már kicsit többször jutottak szóhoz a hálóőrök. Voltak lehetőségeink az egyenlítésre, vékony jégen táncoltunk, de hiába helyeztünk nyomást a győriekre, nem tudtunk élni ezzel” – értékelt a gyorietokc-nak Tomas Axnér, a Team Esbjerg vezetőedzője.