2025.05.25. 15:30
Puha vagy, Rudi! - így biztatták a szurkolók az ETO egykori játékosát
Az ötvenes-hatvanas években a Pió név márka volt Győrben. A testvérpár az ETO-ban vagy ahogy akkoriban egy ideig hívták, a Győri Vasasban futballozott. Előbb a hátvédként játszó Rudolf került Győrbe, majd az ő hívó szavára érkezett Imre is, aki csatárként ontotta a gólokat. Pió Rudolf május 25-én lenne 100 éves.
Pió Rudolf hat évig szerepelt az ETO csapatában. A Diósgyőri Mávagban kezdett, tizennégy éves korában, 1939-ben igazolták le, majd utána a Perecesi TK következett a pályafutásában.
A Miskolchoz tartozó városrész remek kiscsapata az 1946/47-es bajokságban az NB I-ben szerepelt. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik egy futballtörténeti esemény is, amikor 1947. április 20-án a Ferencváros ellen 3:0-as hazai vezetésnél összedőlt az egyik kapu. A perecesi csapatban ezen a meccsen játszott Pió is.
A krónika szerint Kertesi Ignác középcsatár - később szintén az ETO játékosa lett - , amikor berúgta saját és egyben csapata harmadik gólját, örömében beszaladt a kapuba. Belekapaszkodott a hálóba, mire felső léc nagy reccsenéssel eltörött és leszakadt! Próbálták helyreállítani, de a Fradi játékosai ezt nem várták meg. Valószínű, a 0:3 hatására levonultak a pályáról, felöltöztek és személygépkocsikkal gyorsan elhagyták a helyszínt. A meccset később megismételték, az 0:0-ra végződött, majd az MLSZ Fellebbviteli Bizottsága megváltoztatta az egyesbíró döntését, és a mérkőzés eredményét a pályán elért 3:0-ás eredménnyel igazolta.
Az év nyarán írta a vasi újság: Pió (Pereces) a Haladás első számú erősítése. A kitűnő középfedezettel és egyesületével megállapodtak a zöld-fehérek.
Győrbe csábította az ETO
- Aput megkeresték Szombathelyről és ő a Haladásba igazolt - emlékezik a lánya, Pió Márta ismert győri újságíró. - Szombathelyen fiatalon a semmiből újra építette magát. Két évet játszott ott, aztán az ETO Győrbe csábította egy lakással, ami nagy kincs volt akkoriban, szinte felért egy lottó ötössel. Egy üzlethelyiséget alakítottak át lakássá a Belvárosban, azt kapta meg az apukám.
Pió Rudolf keménykötésű hátvéd volt, a játékát Dalnoki Jenőéhez hasonlították, akinek a Ferencváros meccsein gyakran zúgta a kórus: "Puha vagy, Jenő!" Ennek nyomán neki azt kiabálták: "Puha vagy, Rudi!"
Apu egyik meccsén kisgyerekként én is hallottam ezt a bekiabálást. Amikor hazaértünk, elé álltam: Puha vagy, Judi! Erre kaptam is egy nagy fülest tőle, valószínű, így adta ki magából a meccs utáni feszültséget - eleveníti fel a történetet nevetve a lánya. - Szigorú játéka ellenére az ETO-ból sohasem volt kiállítva. Keményen, de mindig sportszerűen küzdött a pályán. Győrben szép karriert futott be, az ETO-val többször voltak vidék legjobbjai. Az ötvenes évek sztálinizmusában piszok egy élet volt, az apukám le akart lépni az országból. Olasz származásúak vagyunk és akkoriban a budapesti olasz követségen dolgozott egy Pio nevű diplomata. Az egyik út előtt apukám fel akarta keresni, hogy segítsen neki kint maradni, a diplomata azonban már nem tartózkodott Budapesten. Megkapta az elérhetőségét, de kint nem tudta felvenni vele a kapcsolatot, mert a csapatra nagyon vigyáztak a "kísérők", ki sem engedték őket a szállodából.
Még most is beszédtéma az idősebb labdarúgó-szurkolók körében az aranycsapat legyőzése - vetődött fel a Kisalföldben 1974-ben megjelent vele készült beszélgetésben.
A magyar válogatott gálamérkőzésen vett részt Győrben 1951. május 1-jén. Az első félidőben az ETO, a másodikban a megyei válogatott volt az ellenfele. Igazi labdarúgó-csemege volt, amit 6:4-re megnyertek a helyi erők. Erre a győzelemre és a kor legendás csapata, a Bp. Honvéd elleni bajnoki sikerekre Pió Rudolf is nagyon büszke volt.
Az interjúban elmondta, csapatával járt Albániában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában. Egyszer volt B-válogatott kerettag Szófiában. Ez utóbbi 1952. május 25-én történt.
- Az albán utat előszeretettel emlegette - folytatja Pió Márta. - Akkoriban volt a szuezi válság, és a válogatott csapat ott ragadt Albániában, sokáig nem tudtak hazajönni. Az ötvenes években itthon szinte csak névről ismerték a narancsot, elmondása szerint kint rengeteget ehettek, egyenesen a fákról is. A másik kedvencük az olajbogyó volt, ami nekik érdekességnek számított.
"1954-ben szárkapocs-csonttörésem volt s ez hosszadalmas kezelés után rendbejött ugyan, de már az új évadot nem kezdtem el. Ebben közrejátszott az akkori vezetés hozzáállása a játékomhoz" - emlékezett Pió Rudolf a már említett kisalföldes beszélgetésben.
Harminc éves volt, amikor az egyik mérkőzésen megsérült. Az oldalvonal mellett beinjekciózták a lábát, majd visszament focizni. Ettől kikészült a bokája, kórházban kellett feküdnie. Abban a hónapban a klubtól nem kapta meg a kalóriapénzét, pedig a csapatért sérült meg. Ezen megsértődött és abbahagyta a focit.
A győri szurkolók egyik kedvelt futballistája 1955-ben játszotta az utolsó meccsét az ETO-ban. Miután befejezte az akítv játékot, a célgépgyárban dolgozott - aranygyűrűs törzsgárdatag lett - és kisebb csapatoknál kezdett edzősködni.
"1956-ban az ETO ifjúsági csapatát szerveztem újjá. 1958-ig voltam az edzője. Ekkor kaptam egy ajánlatot, s a győri Postás edzője lettem 1960-ig. Nyertünk bajnokságot, és innen lett Orbán Árpi is az ETO játékosa. Csornán is edzősködtem, s négy éve Téten vagyok edző. A járási I. osztályból a megyei B-be került már a csapat" - mesélte annak idején az újságban.
Téten nagyon szerették, idősebb korában is jöttek hozzá meglátogatni egykori játékosai, akik apjukként szerették. Ő is jól érezte magát a csapatnál, a szomszédos Ürgehegyen vett is egy üdülő telket.
A Szerszámgépgyár, a mosonmagyaróvári Vasas Hubertus kispadján is ült.
A Népsport 1968 februárjában ekként írt: "A szurkolók keveset hallottak a Pió-testvérekről, amíg most egy Győr-Sopron megyei sportérdekesség révén újra az érdeklődés középpontjába került a két sportember. Mindketten edzők lettek, méghozzá nem is akármilyen edzők ... Pió I csapata a Gy. Célgépgyár megnyerve a Győr városi bajnokságot, az osztályozást is sikerrel helytállva a megyei I. osztályú bajnokságba jutott. Pió II győrszemerei csapata a győri járási bajnokságban lett első, s utána ugyanazt a bravúrt vitte véghez az osztályozón, mint bátyja csapata. Így azután ebben az évben mindkét csapat a megyei I. osztályban szerepel. Ritka véletlen, nagyszerű munka volt!"
Pió Rudolf hatvanöt éves korában hunyt el 1990 augusztusában. Az ETO-Pécs NB I-es találkozót gyászszünet vezette be, a zöld-fehérek 2-1-es győzelemmel tisztelegtek az emléke előtt.
Névjegy
Pió Rudolf
1925. 05. 25., Perecesbányatelep – 1990. 08. 21., Győr
Győrbe érkezett: Szombathelyi Lokomotív (védő)
1. mérkőzés az ETO-ban: 1949. 08. 20. o. ETO–Francia Szakszervezeti Vál. 8:1 N
1. bajnoki mérkőzés az ETO-ban: 1949. 09. 04. i. Kispest–Győri ETO 4:0 NB I
Utolsó mérkőzés az ETO-ban: 1955. 06. 04. i. Szolnoki Légierő–Győri Vasas 2:0 NB I
Összes mérkőzés: 130
Bajnoki mérkőzés: 113 NB I
Hazai díjmérkőzés: 8
Nemzetközi mérkőzés: 9
