A súlyt tisztelni kell! - vallja Póhr Péter fekvenyomó bajnok

„Több sportággal is próbálkoztam korábban. A legutolsó a motokrossz volt, ezért is néz ki így a kezem – mutatja Póhr Péter a csuklóját, melyben jól láthatóan vasak fogják össze a korábban eltört csontokat. – Amikor megszorítom a rudat, akkor azért érzem ezt a sérülést. Amikor kerestem, hogy mi az igazán nekem való sportág, lejöttem ide a terembe, és rátaláltam az erőemelésre.”

Péter személyi edzőt fogadott, akivel észrevették a fekvenyomó gyakorlatoknál, hogy kiugróan gyorsan fejlődik és nagy súlyokat tud megmozgatni. Az első versenyére, egy power challenge viadalra három hónap alatt készült fel és a kategóriájában nyert, valamint arany minősítést kapott. „Szép számmal rendeznek erőemelő versenyeket hazánkban is, és kifejezetten sok sportoló foglalkozik ezzel a mozgásformával. A következő hazai versenyre például hatszázan neveztek” – meséli Péter.

Melóból a konditerembe

A sportoló egyébként az építőiparban nehéz fizikai munkát végez, és 10-12 óra meló után érkezik az edzőterembe. 
Molnár Csabával a győri Molnár Team vezetőjével készülnek a különböző megmérettetésekre. Az edző, aki maga is több európai és világcsúcsot tart, elmondta, hogy az év elején a kiadott versenynaptár szerint ütemezik a felkészülést. Miután elérik a versenyformát, onnantól kezdve a „szinten tartás”, és technikai finomhangolás kap hangsúlyt. Több világszervezet is koordinálja a versenyeket, és hasonlóan több más sportágakhoz, a fekvenyomásban is korcsoportokba és kategóriákba osztják a versenyzőket. Péter a a 90 kg alatti kategóriában indul, és a legjobb eredményeit, ami beszélgetésünkkor 242,5 kg volt, az úgynevezett Soft EQ versenyeken érte el. Ezeknek az a lényege, hogy ahogy a videón is látszik, egy gumiheveder van a versenyzők felkarján, és úgy kísérlik meg kinyomni a minél nagyobb súlyokat. Ahogy Molnár Csaba mondja, a technika itt rendkívül fontos ennél a fajta erőemelésnél.

Póhr Péter: a bűvös 300 a cél

„Tavaly a negyvenötödik születésnapomon lettem második a szlovákiai világbajnokságon” – meséli Péter, akinek eredményeit szinte összeszámolni sem lehet, pedig nincs egy éve, hogy űzi szeretett sportágát. Idén azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hétköznapi ember számára elképzelhetetlen súlyt, 260-270 kilogrammot tudjon kinyomni világversenyen. „ A bűvös 300-at is szeretném egyszer elérni” – mondta a szerény sportoló. Edzője szerint erre minden esélye megvan, sőt, úgy gondolja, hogy Péternek a világcsúcs is összejöhet, ami tényleg a hihetetlen kategória. A különböző szervezeteknél Európa-bajnokságot, világbajnokságot nyert úgy, hogy nehéz fizikai munka után, önköltségből, szponzor nélkül készül és utazik a különböző külföldi helyszínekre. Rengeteg edzésmunka, kitartás és áldozat, amit bele kell tenni ahhoz, hogy fejlődjön. „Nyáron a tűző napon betonozunk és utána rohanok edzeni – meséli Péter – Egy-egy különböző verseny is több százezer forintba kerülhet, nem is beszélve arról, hogy akkor pár napra kiesem a munkából. Még szerencse, hogy olyan főnököm van, aki elenged ezekre a megmérettetésekre. De igazából amikor én versenyzek akkor nem keresek pénzt, csak költök, nem is keveset”

"Abban a percben minden rólad szól"

Péter minden nehézség ellenére imád versenyezni, elmondása szerint különösen a külföldi viadaloknak van remek hangulata. Képes rá, hogy a versenyekre mindent kizárjon, és összpontosítson a súlyra, „betörje azt.”. „Minden rólad szól, abban az egy percben. Fantasztikus érzés, remek a közeg. Bevonulsz a zenére, villognak a fények, ömlik a füst. Mindenki szurkol, mindenkinek, teljesen mindegy, hogy ki hajtja végre éppen a gyakorlatot” – meséli lelkesen Péter – ilyen hangulatban plusz 5 kilót tud az ember!”

Önerőből nem megy minden

Bármennyire is szereti a sportágat, tisztában van vele, hogy szponzoráció nélkül nem tudja örökre folytatni. „Sajnos a családtól nem tudom végletekig elvenni az anyagiakat. Ha nem találok szponzort, sajnos több versenyről is lemaradok. Ősszel lesz például Brazíliában a világbajnokság. Oda csak a repjegy milliós tétel. Azt valószínűleg ki kell hagynom” – mesélte őszintén Póhr Péter, akinek egyébként elmondása szerint nem több százezres szponzorációra lenne szüksége, azzal is elégedett lenne, ha minimalizálni tudná a költségeit. Így is hátrányból indul ellenfeleihez képest, hiszen az ő Soft Eq gumihevedere jóval gyengébb minőségű mint a mezőny többi tagjáé. Viszont egy ilyen eszköz is százezer forintos összegbe kerül.

Segíteni a reményteleneknek 

Péternek a sport mellett még egy szenvedélye van. Hosszú évek óta állatokat mentenek családjával. Olyan kidobott jószágokat, melyekkel már senki nem törődik, a legtöbben inkább elpusztítanák őket. „Nem véletlenül hívjuk a szervezetet A Reménytelenekért Egyesületnek. Mi azokkal az állatokkal foglalkozunk, akikről már tényleg mindenki lemondott. Sajnos ez is elég költséges dolog. Bízom benne, hogy mind a két olyan szenvedélyemben sikerül megoldást találni, amit tiszta szívvel, szeretettel tudok csinálni” – zárta Póhr Péter.