kisalfold.hu podcast

2024.05.30. 07:43

120 év zöld-fehér szívvel - Vajon mi áll az ETO népszerűsége mögött? - Erre kerestük a választ

Rég nem látott örömben volt részük az ETO szurkolóinak vasárnap éjszaka: a drukkerek együtt ünnepelték a játékosokkal a csapat NB I-be jutását.

Az ETO csapata 1916. május 28-án, miután 9-0-ra kiütötte az Óbudát.

  • A sorsdöntő Ajka elleni mérkőzésre megtelt a Széchenyi tér: a győri zöld-fehér szurkolók óriáskivetítőn buzdították kedvenceiket és újra hitet tettek az ETO mellett.
  • Ez a „szerelem” immáron 120 esztendeje tart, amit a XX. század borzalmai, gazdasági csődök sem tudtak tönkretenni. Vajon mi áll az ETO népszerűsége mögött?
  • Többek közt erre kerestük a választ Biczó Zalán ETO-szurkoló helytörténésszel győri múltidéző podcastsorozatunk új adásában.
  • Érdekesség, hogy az ETO első együtteseinek tagjai főként vasesztergályosként keresték a kenyerüket, s munka mellett jártak meccsekre, edzésekre.
  • Töretlen népszerűség – Már a 20. századi elején szájról szájra jártak az ETO-meccsek Győrben.

Először az elsőosztályban

Biczó Zalán, a Széchenyi-egyetem könyvtárosa, helytörténész maga is lelkes ETO-szurkoló, nem véletlenül érkezett zöld-fehér mezben stúdiónkba. Győri múltidéző csapatunk állandó tagjának az ETO-ról írt munkássága hiánypótló; Zalán a város legnépszerűbb egyesületének történetét az 1904 és 1945 közötti korszakban kutatja, két kötetét adták ki a hősidőkről.

Az első 60 évről alig-alig találni információt a világhálón, az ETO Wikipédia oldalán bő három mondat szól erről az időről. Holott már az 1936/1937-es szezonban kivívta a jogot az ETO arra, hogy az elsőosztályban mutassa meg tudását. Erről a fegyvertényről, az akkori labdarúgásunk erejéről sokat mond, hogy egy évvel később, az 1938-as világbajnokságon döntőt vívhatott a magyar válogatott az olaszok ellen.

Biczó Zalán zöld-fehér mezben a Kisalföld győri stúdiójában. 

A legendás mozaikszó

„Az 1904-ban alakított győri klub eleinte a vagongyári Egyetértés Dal- és Társaskör tagozataként működött. A kereken 120 éves múlt az egyik legjelentősebb a hazai labdarúgás térképén. Viszonyításképp említem, hogy a Ferencvárost öt évvel korábban, 1899-ben alapították.

Az ETO már a kezdeti időkben remek eredményeket ért el, a csapat híre szájról szájra járt a városban. A gyors népszerűséghez – túl a remek győzelmeken – nagyban hozzájárult az a jól kiejthető mozaikszó, ami az egyesület nevéből, az Egyetértés Torna Osztályból formálódott” – hallottuk.

Amit először az ETO adott Győrnek

Biczó Zalán kiemelte azt a fontos szerepet, amit a város történetében Győr lakói először az ETO-tól kaptak meg. „Az ETO mérkőzései jelentettek az első olyan találkozási pontot Győrben, ahová mindenki, gazdagok és szegények egyaránt örömmel mentek. A társadalmi határok lebontásában óriási jeletősége van a csapatnak.

Az ETO színre lépése előtt elképzelhetetlen volt a városban a 19. század végén, hogy kifinomult hölgyek és urak gyári munkásokkal közösen, hangos szóval buzdítsák kedvenceiket hétről hétre. Ezek a 20. század eleji alapok napjainkban is kitartanak, s úgy vélem, komoly szerepet játszanak az ETO töretlen népszerűségében” – hangsúlyozta Biczó Zalán.

Az első fotók egyike az ETO-ról. A csapat 1913-ban vendégszerepelt és győzte le a Szeged együttesét a Tisza-parti városban. Fotók: Biczó Zalán gyűjtése

Angol idegenlégiósok a hősidőkben

A vagongyár felemelkedése biztosította a csapat stabil támogatását. Szó nem volt azonban akkoriban még profi futballról, legfeljebb kis mellékesről, amit a pályán mutatott játékukkal szerezhettek meg a labdarúgók. Beszédes tény, hogy az ETO első együtteseinek tagjai főként vasesztergályosként keresték a kenyerüket az üzemben, s munka mellett jártak meccsekre, edzésekre.

„Már 1910-ben és 1913-ban vidéki bajnoki címet nyert az ETO, s még az első világháború első felében is komoly játékerőt képviselt a csapat. Akkoriban területi elven szerveztek négy bajnokságot a Monarchia területén. Az ETO főként a Sopronnal, a Szombathellyel, a Tatabányával vívott emlékezetes meccseket, de a győri zöld-fehérek fociztak pozsonyi, sőt bécsi gárdák ellen is.

Az 1900-as években eleinte az egykori Szentháromság közkórház melletti réten volt az ETO-pálya, majd a '10-es években már a Mosoni-Duna partjához közel, a mostani Városrét területén fogadta az ellenfeleket az ETO. Érdekesség, hogy az első világháború végéig három angol labdarúgója is akadt az ETO-nak. A Nottinghamből érkezett fiatalemberek szülei dolgoztak a városban, s váltak meghatározó tagjaivá az együttesnek” – mondta Biczó Zalántól.

Az ETO csapata 1916. május 28-án, miután 9-0-ra kiütötte az Óbudát.

Mindig felálltak a padlóról

A '20-as évek nem sikerültek túl jól az ETO-nak, ám a harmincas években újra megtalálta a góllövő cipőket a gárda. Úgy tűnik, ebben mindig bizakodhatnak a győri zöld-fehér szurkolók. Története során többször került hullámvölgybe az Egyetértés Torna Osztály, de végül mindig felállt a padlóról a csapat. Immáron 120 éve.

Az ETO 1916-os csapata (b-j): Polgár, Vellay, Neubrunn, Payer, Sztick, Fürst, Beleznay, Metheringham, Szabó, Tuson, Horn, Payer és Fleischmann. Fotót az egyik játékos, Payer Jenő adta fel saját kezűleg írt képeslapként.


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában