A fiatal sportolókat fejben is trenírozzák a győri mentáltrénerek

„Már tizenöt éve vagyok az edzői pályán és a mindennapjaimat kitölti, amit nagyon szeretek a mai napig és végetlenül hálás vagyok érte – kezdte Pánczélné Ruskó Katalin, aki jelenleg az Audi-ETO női kézilabdacsapatának utánpótlásában dolgozik. – Tavaly tavasszal azonban eljött az a pillanat, amikor azt érzetem, szükségem van egy kis újításra, új impulzusokra, fel kell frissítenem magam és új dolgokat szeretnék tanulni, más területen is fejleszteni akarom magam. Közben elvégeztem a sportmentáltréner-képzést és az aromaterápiát bevittem a mindennapi életembe, ezt pedig kombináltam a sporttal. Nagyon tetszett, hogy komplex módon tekinthetek a sportolóra.

Egy képzésen ismertem meg Méhes Nórát, vele közösen álmodtuk meg a mentálfitnesz programunkat.”

„A Pécsi Tudományegyetemen a sportban előforduló konfliktusokat is kutatom – vette át a szót Méhes Nóra. – Elsősorban három gyermek édesanyja vagyok, évtizedes tapasztalatom van arról, milyen ismeretlen feladatok elé állíthatja a fiatalokat és szüleiket az iskola, a tanulás, az edzések, a versenyek sorozata, valamint az ilyenkor felmerülő elvárások a tanárok, az osztálytársak, az edzők, a sporttársak és önmagunk részéről is.

Fontosnak tartom, hogy megtanulják jól kezelni ezeket a szituációkat, korlátaikat, illetve a hozzájuk kapcsolódó környezetet, személyeket. Ezzel olyan alapot kaphatnak, amivel saját magukat egy örömteli élet felé tudják navigálni. És ezt sosem késő elkezdeni.”

Hogy mi is ez a mentálfitnesz, hogyan képzelje el ezt egy szülő, mit fog csinálni a gyereke, ha eljön egy ilyen foglalkozásra, arról így nyilatkoztak a trénerek.

„Ha a testünket szeretnénk erősíteni, akkor sokszor veszünk egy nagy levegőt és elmegyünk a helyi fitneszterembe, egyesületbe, hogy izmainkat karban tartsuk, megerősítsük. Mi nem az izmoknak adunk feladatokat, hanem a fejeknek. Először játékos feladatokkal összekapcsolódunk, megkeressük a közös pontokat, mert nem mindig egy csapatból érkeznek a résztvevők, aztán ha már megtörtént az összehangolódás, elkezdjük a rendrakást. Feltérképezzük, melyek azok a helyzetek, feladatok, amelyek nehézségeket okoznak a fiataloknak, majd egy általunk összeállított tematika mentén segítünk nekik információt adni arra vonatkozóan, hogyan kezeljék ezeket a kihívásokat” – folytatta Ruskó Katalin.

„Egy sportoló akkor teljesít jobban, mint a versenytársai, ha a megváltozott helyzeteket kellő rugalmassággal tudja kezelni. Ennek a rugalmasságnak az alapja a változáshoz való hozzáállás, a megfelelő célok kitűzése, az erőforrások feltérképezése és ezek használata a kritikus helyzetekben. Ezeken kívül foglalkozunk még fókuszálási és koncentrációs technikákkal, motivációs feladatokkal, nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációra, a stresszkezelésre, a kiégés kezelésére és nem utolsó sorban a bullyingra. Természetesen ezeket a témákat nem egy alkalommal rágjuk át, workshopjaink egyszerre két-három témakört ölelnek fel, hogy legyen időnk feltárni a résztvevők hozzáállását, érintettségét az adott témában. Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy workshop-sorozat” – fogalmazott Méhes Nóra.

A workshopokon előfordult már, hogy egy adott sportág játékosai voltak „túlerőben”, azonban a mentáltrénerek kifejezetten örülnek annak, ha minél több sportág képviselői jönnek el a foglalkozásokra, mivel a fiatalok egymástól tanulják a legtöbbet. Így különböző tapasztalatokat, helyzeteket hallgathatnak meg egymástól, illetve szembesülhetnek azzal, hogy nehézségekkel nem kizárólag ők küzdenek. A workshopra nincs semmilyen szintfelmérő, akkor is szívesen látják a játékosokat, ha még csak most kezdtek el sportolni, illetve akkor is, ha már komoly versenyzői múlt van mögöttük.

„Ha javaslattal élhetnénk, minél előbb kezdi valaki a mentális felkészülést, annál eredményesebb lehet a sportban.

Az itt megszerzett tudás nagy biztonságot tud nyújtani nekik egy-egy dolgozatnál, vizsgánál, felvételinél vagy érettséginél, így akkor is tudja használni ezt a tudást, amikor már esetleg a sportot abbahagyja” – zárták szavaikat a szakemberek.