Győri retro

2022.07.14. 18:35

A negyvenes évek mágusának titokzatos győri kötődései

Papp Győző

Hetven évvel ezelőtt hunyt el Gallowich Tibor, a magyar labdarúgás történetének egyik legeredményesebb szövetségi kapitánya. Ebből az alkalomból a Nemzeti Sportban Hegyi Tamás publikált róla egy remek írást Hogyan halt meg az Aranycsapat alapjait lerakó „egzaltált, fanatikus” tréner? címmel. Méltó társaként Kiss László A magyar futball Tibi bácsija - egy elfeledett szövetségi kapitány, Gallowich Tibor című munkájának.

Érdekesség, hogy a legendás edző életében volt egy talán kevéssé ismert győri szál, erre emlékezve idézzük fel most a hajdani szakember alakját.

A játékosait kiválóan fanatizáló Gallowich a Tatabánya, illetve a Vasas mestereként többször vezényelte aktuális csapatát az ETO elleni mérkőzéseken a Nyugati alszövetség első osztályában vagy az NB II-ben.

Ezt a szellemes kis párbeszédet a Nemzeti Sport rögzítette egy 1930 októberében Győrött 3000 néző előtt 1:1-es döntetlenre végződött ETO-TSC mérkőzés után, amelyet a helyzetek alapján a vendégeknek kellett volna megnyerniük.

„Későn este elcsendesedett a város. Csak két ETO-drukker bolyongott a sötét utcákon. - Nem a Gallowich a trénere az ETO-nak? - kérdezte az egyik. - Nem. Miért? - Mert igazán „gallowichi mázli” kellett ahhoz, hogy ez a meccs döntetlen lehetett.”

Gallowich Tibor a klubedzőség után 1945 augusztusa és 1948 novembere között irányította sikeresen a magyar válogatottat. A szövetségi kapitány ekkoriban egy ideig az ETO szaktanácsadójaként is tevékenykedhetett.

Kövecses Márton, a Nyugat-Magyarországi Labdarúgó Alszövetség főtitkára különösen jó kapcsolatot ápolt Gallowich Tiborral, aki talán ezért is szívesen járt Győrbe és volt rendszeres látogatója az ETO mérkőzéseinek, hogy aztán észrevételeivel segítetse a csapat edzőjét.

Kövecsessel szinte egy korúak voltak és mindketten szerették az életet, erre utal az a színes, csipkelődő karikatúra is, amelyet 1948-ban egy általunk nem ismert szerző jegyzett és Kövecses Márton hagyatékából került elő 1984-ben. Tiszteletben tartva az emléküket, a festményen szembe tűnő a bár felirat, a jégbe hűtött pezsgő és a képkeretből előbukkanó Gallowich Tibor, amint csikóbőrös kulacsot nyújt a főtitkár felé.

Gallowich Tibor és Kövecses Márton a korabeli karikatúrán.

A hírek szerint Gallowich a negyvenes évek vége felé már komoly betegségekkel küzködött, amikben szerepet játszhatott az alkohol. Négy évvel később el is halálozott, a győri barát csaknem harminc évvel élte túl.

Gallowich kapitányi munkássága idején sok későbbi klasszis lett először válogatott Hidegkutitól Puskásig, az ETO-ból pedig Kovács Imre, illetve Gőcze Sándor kapott lehetőséget címeres mezben.

A Népsportban szerkesztőként dolgozó Gallowich többször írt cikket a vagongyári klub játékosairól, illetve a csapatról. 1946. december 10-én az írásában ez állt: „A győri ETO nem is a saját otthonában, hanem a Ferencváros ellen az Üllői úti pályán bizonyította be, hogy méltóan foglal helyet az élvonalban.”

A szakember az 1946/47-es idényben is az ETO mellett tevékenykedett. Kapitányként sok bajnoki mérkőzését megtekintette, mint ahogy a nyilatkozataiból következtetni lehet rá, de biztos, hogy nem csupán kötelező érdeklődésről volt szó. A szaktanácsadói szerepét erősíti, hogy például elutazott a győri csapat pápai edzőmérkőzésére is. Más egyéb módon ugyancsak kötődött a vagongyári klubhoz.

A Népsport 1947. június 12-én adta hírül: „A Győri ETO Törökországban. Gallowich Tibor a Győri ETO megbízásából megállapodott Virágh Imre dr-ral a V. ETO törökországi portyájára vonatkozólag. Az izmiri vásár alkalmával nagy sportversenyeket rendeznek és ekkor szeretnék vendégül látni a Vasas ETO csapatát. A tervek szerint három-négy mérkőzést játszana a V. ETO Törökországban.” A túra végül nem jött létre, a zöld-fehérek így nem utazhattak Izmirbe.

Győrött nagy érdeklődéssel várták a Haladás elleni találkozót az 1946/47-es bajnokság végén. A vasárnapi meccs előtt a hazai csapat csütörtökön délután elutazott Mosonba, ahol a KüSE-vel játszott barátságos mérkőzést. Erre Gallowich Tibor is elkísérte a csapatot, az edző Remmer Lajos volt. Az edzőmeccs után a Haladás elleni rangadót a vagongyáriak 2:0-ra elveszítették.

Pális Ferenc egykori kiváló ETO-csatár így emlékezett a pályafutására: „Nagyszerű edzőim voltak, mint például Farkas Béla, Horváth Pál, Baróti Lajos, Gőcze Sándor vagy éppen a korszak Verebes Józsefe, vagyis Gallowich Tibor.”

A sokáig népszerű „Tibi bácsi” 1951-ben újra szerepet vállalt Győrött: a megyei bajnokságban szereplő Vörös Meteor trénereként azonban nem tudta megmenteni a csapatot az osztályváltástól.

A negyvenes évek mágusa Gyulán hunyt el 1952. július 13-án. Budapesten a Fiumei úti temetőben található síremlékét 1956. október 21-én vasárnap avatták fel.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában