Női kézilabda NB I – Az MKC öt gólos hátrányból fordított Kisvárdán

Kisvárda Master Good SE – Motherson-Mosonmagyaróvár 21-22 (13-10)

NB I bajnoki mérkőzés – 6. forduló, 2020 szeptember 23. szerda 18.00 óra – Kisvárda, Városi Sportcsarnok, 500 néző, Vezette: Andorka Miklós – Hucker Róbert

Kisvárda: Pásztor – UDVARDI 4, KARNIK 4 (1), Szabó Nina 4 (2), Dombi L 1, Siska 1, MILOSEVIC 4. Csere: Kondásová, Mátéfi (kapusok), Dombi K., Mihállfy 3, Soltész, Zaviczky, Balogh P. Edző: Bakó Botond

Mosonmagyaróvár: Herczeg – Katona 2, Tóth E. 4, KOVÁCS P. 5, Horváth B. 1, SZARKOVÁ 4, Hajtai 2. Csere: SZEMEREY (kapus), Gyimesi 1, Tilinger, Stranigg Zs. 1, Sirián 1, Lancz 2, HUDÁK, Domokos. Edző: Gyurka János

Hétméteresek: 3/3 illetve 0/0

Kiállítások: 4 perc illetve 8 perc

Ahogy arra számítani lehetett, nagyon elszántan, nagy tűzzel kezdett a kisvárdai csapat hazai pályán. A szélsők gyorsak, a beálló és az irányító pedig mozgékonyak voltak, amihez az átlövők részéről komoly lövőerő is párosult. Az első tíz percben jogosan szerzett tehát két gólos előnyt a Kisvárda, a támadásban sajnos sokat hibázó MKC ellen.

A helyzet a folytatásban sem változott, így újabb tíz perc elteltével már négy gólra tudta növelni az előnyét a vendéglátó gárda. Csikorgott az MKC gépezete, amit Gyurka János időkéréssel, cserékkel próbált meg gördülékenyebbé, pontosabbá tenni.

A Kisvárda azonban továbbra is aktívabb volt, az ellenük húsz perc alatt dobott hét gól pedig kevés volt ahhoz, hogy megtörjön a lendületük. Tanulságos volt ez a félidő abból a szempontból, hogy várhatóan most már ilyen koncentrált, felkészült ellenfelekre kell a mosonmagyaróvári együttesnek számítania a bajnokság folytatásában.

A szünet után nagy kérdés volt, hogy képes lesz-e az MKC egy magasabb sebességi fokozatba kapcsolni, hatékonyabban védekezni és sokkal eredményesebben támadni. A hazai szurkolók pedig arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenleg elég szűkös, Boutit, Habankovát és Termányt sérülés miatt nélkülöző kerettel rendelkező Kisvárda, hogyan bírja majd a saját tempóját a második játékrészben.

Az MKC egy négy-nullás szériával feljött egyetlen gólra és Szemerey Zsófia is néhány bravúros védéssel segítette a csapatát. Elég mély gödörből sikerült tehát kimásznia a vendég csapatnak, ami után tulajdonképpen teljesen előlről kezdődött a találkozó. Negyven perc után 15 -15-ös eredményt mutatott az eredményjelző, tehát nem beszélhettünk egy sok gólos kézilabda mérkőzésről.

A találkozó utolsó negyede előtt egy góllal a Motherson-Mosonmagyaróvár vezetett a támadásban rendre hét mezőnyjátékossal próbálkozó hazaiak ellen. Az izgalmas véghajrá borítékolható volt tehát, de ebben a periódusban már minden gólnak vagy hatástalanított támadásnak döntő szerepe volt.

Az utolsó öt percet is egyetlen gólos előnnyel kezdhette az MKC, de emberhátrányban, volt tehát esélye a hazai gárdának az egyenlítésre. A hihetetlen izgalmak most azonban a pályán is megmutatkoztak, mert egyik csapat sem tudta befejezni a támadásait. A sok eladott labda után végül Simona Szarková talált a hálóba és a Kisvárdának már csak szűk egy perce maradt a válaszra. Siska Pálma igaz betalált, de a Motherson-Mosonmagyaróvár ügyesen megtartotta a labdát és nyert…..nem fogják elhinni egy góllal.

Bakó Botond: – Gratulálok a Mosonmagyaróvárnak a győzelemhez, bebizonyították, hogy komplett a csapatuk. Én azonban a saját csapatomat is csak dicsérni tudom, mert az első félidőben még engem is megleptek azzal, ahogy dominálni tudtak. Erre a találkozóra azonban inkább a harc, a küzdelem volt a jellemző és ebben mi a jelenlegi helyzetünkben nem tudtunk többet tenni. A hajrában már többen sérülten játszottak, alig tudtunk cserélni, de még így is lett volna esélyünk a pontszerzésre, ha egy kicsit higgadtabbak vagyunk.

Gyurka János: – Nagyon tompán kezdtünk a mai mérkőzésen, sok gólt kaptunk, a támadásainknál pedig pontatlanok voltunk. Az első félidőben nem tudtuk megtörni az ellenfél játékát, de a második játékrészben feljavultunk, biztosabb lett a teljesítményünk és megjöttek a megállító faultok is. A végjátékban viszont még így szerencsénk volt, mert a hazai csapat háromszor vagy négyszer is eladta a labdát. El kell ismerni, hogy ma fásultak voltunk, a sok utazás is sokat kivett a játékosokból, de nagy pozitívum, hogy küzdöttünk, akartunk és így meg tudtuk szerezni a győzelmet.