Nagyon beteg Verebes József, sokan aggódnak a Mágusért

Egyre aggasztóbb híreket hallani Verebes József állapotáról: a Mágus nincs jól, nagyon nagy a baj. Aggódva indultunk útnak.

Verebes József 1981 és 1986, illetve 1993 és 1994 között irányította az ETO-t, amely első regnálása idején kétszer bajnok lett. Irányításával először sikerült vidéki klubnak megvédenie bajnoki címét az NB I-ben. Verebes egyszer az MTK-val is bajnokságot nyert és dolgozott szövetségi kapitányként is.

Sokak szerint óriási lelki fájdalmat okozott neki az, ami az ETO-val tavaly történt: a klub a harmadosztályba zuhant, miután tulajdonosa csődhelyzetbe került.

A Mágust  súlyos tüdőbetegség támadta meg, vészesen lefogyott. Alvászavar, szellemi-mentális fáradtság és hangulatingadozás kínozza.

Sokan aggódnak érte, miatta, rengetegen szeretnék megtudni, hogy van. Közeledő születésnapja alkalmából –  március 23-án lesz 75 éves – szerény budapesti házában kerestük  fel.

Nem indultunk üres kézzel, a Kisalföld  Lapcom Média Alapítványán keresztül,  olvasóink  segítségével  150 ezer forintot tudtunk átadni a mesteredző  gyógykezelésére.   

„Bár sokan szeretik, aggódnak Józsiért, kérem, azt is írja meg, mi semmit nem kértünk, nem koldultunk" – szögezi le a kis családi ház kapujában Marika néni, Verebes József  felesége. – A múltkor, amikor megírták az újságok, hogy pénzt kaptunk, többen is ellenünk fordultak. Nagyon sok a rosszindulatú ember. Persze annak örülünk, ha segítenek. Győrből különösen sokan érdeklődnek Józsiról" – teszi hozzá a láthatóan megtört feleség.

„Józsi nemegyszer ébred úgy, hogy edzésre akar menni. Azt kérdezi tőlem: hol vannak a fiúk, hol van a csapata? A győrit azt még mindig nagyon szereti..."

A szerény, már-már puritán otthon nappalijából segítséggel kel ki ágyából Verebes József. A Mágus nagyon sovány, látszik rajta, nem szívesen mutatkozna. Ennek ellenére  erőt vesz magán, s nem is kell kérdezni, magától mondja:

  „Borzasztóan vagyok, semmi erőm sem maradt, az ágyon kívül tíz percig sem bírom. Nagy pofont kaptam a sorstól, nem tudom, már nem is hiszem, hogy felépülök..."  – hagyják el  száját a könyörtelen szavak, pedig egy hónapja a telefonban még állította: „Nincs nagy baj, meggyógyulok."  

Aztán mintha valami más történetbe csöppenne, ügyvédet, szerződést  emleget. Talán eszébe jutottak a korábbi évek, amikor egy-egy csapat akarta felkérni trénernek.

 Ezután ismét tisztul a kép, azt mondja, Győr, az ETO  mindig a szíve csücske marad. A legszebb Rába-parti emlékről kérdezem, de úgy fest,  ködbe vesztek nála ezek az idők.

Verebes Józsefet súlyos betegségek kínozzák.

A szobában rengeteg doboz, halomban áll a gyógyszer. Ezeket kell szednie. Meglepő, de cigarettát akar. Persze nem kap Marika nénitől, s amikor megpróbáljuk lebeszélni mi is, azt kérdezi: „Miért ne gyújtsak rá, te is beteg vagy?"

Lassan aztán elköszönünk, láthatóan elfáradt az egykor sok nagy csatát átélt mesteredző.    Nem kéri, de visszasegítjük az ágyába. Tisztelettel, büszkén tesszük ezt. Visszaemlékezve mindarra, amit egykor Verebestől kaptunk. 

Beugrik  a régi stadion képe, a hangulat, ami akkor mindenkit magával ragadott. Ha megindult a győri tizenegy, alig volt, ki megállítsa. „Mert ti vagytok a legjobbak" – hangoztatta Verebes a játékosainak.

És ők is elhitték.

Józsi bácsi, köszönjük.