Húsvéti képeslapok a múltból - Lapozgasson jó kedvvel!

Illusztrált (képes)lapokról már az 1870-es évektől tudunk, így sokan tulajdonítják a magukénak a képeslap „feltalálását”. Hogy melyik volt az első szabványos képeslap, nehéz eldönteni, de az bizonyos, hogy a képes levelezőlapot az 1878-as párizsi nemzetközi postakonferencia fogadta el hivatalos postai küldeménynek. Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában 1885-ben azt is engedélyezték, hogy ne csak a cs.(ászári) és kir.(ályi) posta, hanem magánvállalkozók is készíthessenek képes levelezőlapokat. 

A 19. század utolsó évtizedében Németországban gyártották a legtöbb képeslapot, évente félmilliárd példányt. A német, svájci, svéd és francia kiadók külföldre is dolgoztak. A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millenniumi sorozattal indult el. A postai termék kiadó jogát a magyar állami posta nem monopolizálta, így a különböző vállalkozók már 1898-tól nagy bőséggel jelentették meg a hazai kiadású lapokat. A századforduló után gombamód szaporodtak a képeslapkiadó váltakozások, Magyarország minden városában több vállalkozó is foglalkozott ezzel. Még 1982-ben is 87 millió képeslapot gyártottak Magyarországon, mára viszont jószerével eltűntek a postaládákból. 

Ma már ünnepi, így húsvéti jókívánságainkat is a digitális térben küldjük szét vagy tesszük közzé. A technológia átrajzolta a képeslappiacot, s ezek a kedves tárgyak, lassan-lassan végleg eltűnnek az életünkből. Múltidézőnek belőlük válogattunk olvasóinknak egy csokorra valót! Kellemes lapozgatást!