Vérpadon végezte a győri piactéren

A legolvasottabb magyar írók egyike, a romantikus próza legnagyobb hazai alakja, Jókai Mór, kétszáz éve, 1825. február 18-án született Komáromban. Legismertebb művei az Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok, Az arany ember no meg A lőcsei fehér asszony, akinek kalandos, de rövid élete fővesztéssel ért véget 311 évvel ezelőtt a győri piacterén, a mai Széchenyi téren.

Jókai Mór ördögi nőszemélye

Történetét nehéz dióhéjban elmesélni, de annyi biztos, hogy a lőcsei fehér asszony a magyar történelem egyik legtragikusabb sorsú nőalakja. Tisztes nevén Korponayné Géczy Julianna, apja a Thököly-féle felkelés „lázadó” kuruc ezredese, férje viszont a császárhű labancokhoz tartozott. A férje által védett várat az apja vezette csapatok bevették, a császárpárti nemesek birtokait elkobozták, így férje is elvesztette azokat. Julianna a történészek szerint is közvetíthetett üzeneteket a város és az ostromló osztrákok között, de Lőcse várának feladása a várkapitánynak, gróf Andrássy Istvánnak és más tiszteknek volt köszönhető, nem neki. 

• Miközben a kurucok az ellenállást és Rákóczi visszatértét szervezték, Julianna 1712-ben azzal kereste fel a pozsonyi udvarban a császári csapatok magyarországi főparancsnokát, gróf Pálffy Jánost, hogy leveleket bíztak rá közvetítésre a felkelés korábbi tisztjei számára. 

Örök hűtlenségben vétkes

III. Károlyt - neki is van kötődése Győrhöz, a belvárosában ugyanis ő állíttatta a káptalandomb aljában lévő Frigyláda-szobrot - ekkor koronázták magyar királlyá. Mikor elterjedt a hír, hogy Rákóczi Pozsonyba érkezik, Julianna megijedt, hogy az apját is veszélybe sodorja az akciójával. Ausztriába szökött, ahonnan visszakozva megírta Pálffynak, hogy a leveleket elégette. Az udvar ekkorra már meghozta a döntést, hogy az újabb összeesküvés megakadályozására példát kell statuálni, így Juliannát 1712 szeptembere már Győrben, fogságban találja. Az országgyűlés a császár parancsára a legszigorúbb kivizsgálást követelte, ami magában foglalta a kínvallatást is. 

Kínvallatás után lefejezték a lőcsei fehér asszonyt

Egy hónappal később visszakerült Győrbe, a régi Városháza alatti tömlöcbe. Megbetegedett, katonai fogházba vitték, onnan megszökött, majd 1714 januárjától szeptemberig ismét győri cellájában raboskodott. Arra hivatkozva, hogy Julianna vallomásai sokakra voltak terhelőek, és tele voltak ellentmondással, III. Károly elrendelte a kínvallatását a bírák tiltakozása ellenére, és 1714 szeptember 22-én megcsigáztatták. Ezt az eljárást csak olyan rabokkal szemben alkalmazták, akiknek a kivégzése már a küszöbön állt. Julianna a kínzás alatt sem vallott be többet, mint pere kezdetén.  Három nap után, 1714. szeptember 25-én, végül lefejezték a piactéren – a mai Széchenyi téren. 

Háromszáz év után visszavont ítélet

Történetéhez hozzátartozik, hogy Korponayné Géczy Julianna kivégzésének 300. évfordulóján – 2014. szeptember 25-én – Lőcse városa úgy döntött, hogy helyreállítja a történelmi sérelmet és ünnepélyes keretek között megkövette a nemesasszony leszármazottját, Korponay Zoltánt, és átadta neki az ítéletet visszavonó dokumentumot.