2025.01.09. 14:37
Szász Endre 99 - A Győri Nemzeti Színház porcelánfalai emlékeznek a legendára
Január 7-én ünnepelte volna 99. születésnapját Szász Endre (Csíkszereda, 1926. január 7. – Mosdós, 2003. augusztus 18.) Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, látványtervező grafikusművész. Szász Endre két monumentális alkotása régóta díszíti a Győri Nemzeti Színházat, az alsó nézőtéri bejárók mellett 1978-ban Hollóházán készült két porcelánképe látható.
Szász Endre egyik ikonikus alkotása Győrben. Fotó: Csapó Balázs
Szász Endre gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Tizenöt évesen volt első kiállítása. Az 1950-es években koholt vádak alapján egy évet börtönben töltött. Szabadulása után könyvillusztrációkat készített, 1951 és 1960 között 600 könyvet illusztrált.
Szász Endre Amerikában vált világhírűvé
1964-ben Omar Khajjám Rubáiyát című könyve az ő illusztrációival a British Museum nemzetközi pályázatán bekerült a világ harminc legszebb könyve közé. Látványtervezője volt az Egri csillagok című filmnek. 1970-től magyar állampolgárként Torontóban, majd az USA-ban élt, ekkor lett világhírű. A világ több nagyvárosában rendezett kiállításokon csodálhatták meg a látogatók egyedi motívumait, jellegzetes, allegorikus fejdíszt viselő nőalakokkal díszített porcelánjait, ékszereit, kristályait.
Porcelánfestésben teljesedett ki
Csaknem húsz év után végleg visszatért Magyarországra, mert mesteriskolát szándékozott alapítani a tehetséges itthoni fiataloknak. A Hollóházi Porcelángyár stúdiójának megalapításával tervét részben meg is valósította, itt születtek meg világviszonylatban is egyedülálló falképei. Ötven "porcelánfalat" készített, de különleges forma- és színvilágú vázákat, dísztárgyakat is. A hatalmas porcelán faliképek megalkotásakor a nyers, öt milliméter vastag porcelánra szórópisztollyal fújta rá a festéket, azután égette ki nagy gondossággal a lapokat. Így készült a Győri Nemzeti Színház előcsarnokának arany-fehér porcelánfala is.
Szász Endre porcelánfalai a Győri Nemzeti Színházban
Fotók: Csapó BalázsSokat, és mindig azonos napi program szerint dolgozott: Minden éjjelét a festészetnek szentelte, alkotókedve töretlen volt, a legjobbat szerette volna kihozni magából. Nemcsak rajzolt, festett, hanem bútort, ékszert is tervezett. Művészetének egyediségével és újszerűségével új stílust teremtett a magyar képzőművészetben, bár látványos sikerei heves vitákat váltottak ki a művészettörténészek körében.
A magyar képzőművészet egyik legkülönösebb, legerőteljesebb egyéniségének művészetét 1965-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. Művészi életútja elismeréseként 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. A nevét viselő egyesület 2011-ben emlékmúzeumot nyitott utolsó lakóhelyén, a várdai kúriában.
