Hanukai ünnepséget tartottak - A Soproni Zsidó Hitközség újra megéli hagyományait

Az ünnepségen köszöntők hangzottak el, majd Büchler András, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke beszélt a hanukai hagyomány eredetéről és magáról az ünnepről. 

- Kettős ünnep ez számunkra. Egyrészt ünnepeljük azt a harci sikert, amit egy maroknyi zsidó tudott elérni a szír hellén hadsereggel szemben és fel tudta szabadítani Jeruzsálemet és a szentélyt. Másrészt ünnepeljük azt, hogy amikor felszabadították a szentélyt, úgy tűnt, hogy csak egy napra elegendő a szent kóser olaj, amit találtak, de az mégis nyolc napig égett. Így újra tudták avatni a szentélyt - foglalta össze az ünnep lényegét a hitközség elnöke. 

Büchler András hozzátette, a közösség ebben az időszakban minden este gyújt hanukai gyertyát. Ez egy nyolc napon át tartó emlékezés és estéről estére eggyel több gyertya fényesedik az ünnep tiszteletére. 

- Minden nagyobb ünnepünkön igyekszünk alkalmat kínálni arra, hogy aki érdeklődik egy ilyen kis közösség iránt, mint a miénk, az betekinthessen az életébe. Évek óta, a mostanihoz hasonlóan, szélesebb körben is megtartjuk a hanukát, ahová a hitközség tagjain kívül hívunk vendégeket és érdeklődőket. Ilyenkor meg lehet kóstolni a hagyományos hanukai ételeket, mint például a fánkot, vannak kóser borok és zsidó zene - beszélt Büchler András arról, hogy minek köszönhető a Soproni Zsidó Hitközség egyre aktívabb közösségi élete.

- Ez egy olyan egyház, amit nagyon megviselt a második világháború. Ráadásul a szocializmus időszakában is alig, alig tudott a közösség fennmaradni. A rendszerváltás óta tudunk különböző ritmusban dolgozni és építeni a hitközséget. Én hatodik éve vagyok a soproni közösséggel, és úgy látom, egyre többen leszünk. Ha csak imádkozunk, akkor harmincan, negyvenen jövünk össze, ha van valamilyen kulturális program kóser borokkal és finom ételekkel, akkor többen, akár százan is - tette hozzá.

A hanukai ünnepségen Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője is részt vett. - Nagy örömmel tölti el a szívemet, hogy a Soproni Zsidó Hitközség erősödik és újra meg tudja élni hagyományait. Egy élő közösség van a városunkban, akikkel együtt élhetjük meg a fény és a szeretet ünnepét - fogalmazott köszöntőjében a képviselő.

A jeles ünnepi alkalmat a Három Jiddise Mame című zenés előadás zárta. A darabot írta és rendezte Klein Judit. Az egyfelvonásos komédiában három énekesnő - Klein Judit, Váradi Eszter Sára és Fenyő Fruzsina - mutatta be zenével és sok humorral fűszerezve, hogy milyen is egy igazi zsidó anya, egy jiddise mame. Zongorán közreműködött Pánczél Kristóf. 

A hanukai ünnep nevének jelentéséről

A Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az addig vallási önállóságot élvező Júdeában új intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra tilalmát megszegve boruljanak le a bálvány előtt. Modiin városában, Hasmóneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a hatalmas túlerőben lévő szír görögök felett i.e. 165-ben. Miután a Makabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújtották újra a szent gyertyatartót, a menórát. Ekkor csoda történt, az egy napra elegendő olaj mind a nyolc napon át égett. Erre utal maga a hanuka szó, amely felszentelést, felavatást jelent. 

A csoda emlékére hanuka első napjától kezdve minden este egyel több gyertyát gyújtanak meg, és olyan helyre teszik azt, ahol hirdethetik a csodát. A kilenc ágú gyertyatartót hanukiának hívják, minden nap egy gyertyával többet kell meggyújtani rajta. A hanuka, avagy a fények ünnepe végén mind a nyolc, plusz egy láng ég. A fények gyarapodása emlékeztet az elnyomás sötétségéből a szabadság világosságába vezető útra.