Aprószentek: a Szigetközben, Kisbodakon még él a hagyomány – fotók

Az Öreg kocsmánál gyülekeztek pénteken délután a kisbodaki legények. Többen közülük egy évtizede csatlakoznak aprószentek-járáshoz, mely mára csak a közép-szigetközi faluban maradt fenn. Ezúttal a Lajta Néptáncegyüttes tagjai is csatlakoztak a csapathoz, melyet nagy szeretettel fogadtak a kisbodakiak. 

Aprószentek vesszőzéssel

– Tizenhárom éve járom a fiúkkal Kisbodakot. Ilyenkor 30-50 helyre is eljutunk, négy-öt óra leforgása alatt. Visszük a hagyományt tovább generációról generációra – avatott be Szakál Viktor, aki huszon- és harmincéves társaival indult útnak pénteken. A fiatalember, mint elmondta, ugyan ő maga nem vallásos, viszont a jókívánságok miatt imponáló számára, hogy őrizze ezt a szép népszokást.

A bibliai történet szerint Heródes király – hatalmát féltve – Krisztus születésekor megölette az összes kisded fiút. Aprószentek napján rájuk emlékezünk. A vesszőzés pogány eredetű népszokás: termékenység- és egészségvarázslást jelent. Kisbodakon a legények és legényjelöltek, azaz a puhabok december 28-át megelőző este házról házra járva hangos szóval és énekkel köszöntik a falu lakóit:

A legénycéh néhány tagja a házba lépve így köszönti a lakókat:

Ezután fűzvessző-fonattal veregetik meg az emberek hátát, mondván: „Egészséggel, mustármaggal! Kellés ne nőjön a hátadon!” A lányok szalagot kötnek, fehéret, halván rózsaszínt vagy kéket, a menyasszony színe a piros.

Jókívánságokért adományok

• Szakál Viktor hozzátette: a jókívánságokat a háziak adománnyal, pénzzel, rágcsálnivalóval, étel, ital kínálásával köszönik meg. A járás végeztével a legények korábban a kocsmában, mostanság a közösségi házban – a falu elöljárójának köszöntése után – együtt fogyasztják el a vacsorát.
• Szintén hagyomány, hogy késő este a legények a szalagot kötő lányoknak szerenádot adnak. Hasonlóképpen jár az ének annak a lánynak is, akinek a legények közül valamelyik udvarol.
• Az aprószentek-járáshoz kötődik a legényavatás ceremóniája. Az a bekeresztelni való fiatal fiú, azaz puhab, aki követni kívánja a hagyományokat, a már felavatott legények közül előzetesen keresztapát választ magának. A legény-keresztapa felelősséget vállal a leendő legényért s annak cselekedeteiért. Idén nem volt legényavatás, de akad olyan esztendő is, amikor három-négy fiatalember fejére is bort öntenek.

Tizenhetedik század óta hagyomány

Palenik József, a Lajta Néptáncegyüttes vezetője is a fiúkkal tartott. Mint érdeklődésünkre elmondta, Dunaremetén az 1650-es évek óta hagyománya volt az aprószentek-járásnak, ám a szomszédos településen a pandémia előtt már abbamaradt e szokás. 

– Szívügyünknek tartjuk a hagyományőrzést. Siettünk haza, hogy fogadni tudjuk a legényeket – hangsúlyozta Timár Gábor kisbodaki polgármester, akinél szintén jártak jókívánságaikkal a fiatalemberek. 

– Az az alapfilozófiánk, hogy legyen élhető a település. Jelenleg mintegy háromszáznyolcvanan élnek Kisbodakon. Eladó ingatlan nincs, két ifjúsági apartman áll rendelkezésre. Idén ugyan szünetel a legényavatás, de bízunk benne, hogy mindig lesz, aki tovább vigye a hagyományt – tette hozzá a faluvezető.