Ezer év történelme egyetlen helyen - Év végéig tekinthető meg a Magyar Géniusz vándorkiállítás Győrben

A kiállítás a Magyar Vidéki Mú­­zeumok Szövetségének szervezésével jött létre, amely nemcsak a hazai, hanem a Kárpát-medence magyar múzeumait is összefogja. A koncepció az volt, hogy a vidéki múzeumok bemutassák kincseiket, sokszínűségüket. Hat nagyvárosba utazik a tárlat, köztük negyedikként Győrben látható. A kiállításon megtekinthető Gárdonyi Géza titkosírásos naplójának egy részlete, József Attila verskézirata, és olyan névtelen hősök is helyet kaptak, mint például az a salgótarjáni munkás, akit ’56-ban az ávósok sortüze ölt meg.

– Sokat gondolkodtunk, hogy milyen tárgyakat adjon hozzá Győr a tárlathoz. A hely szellemét szerettük volna bemutatni, a győri polgárok közösségének géniuszát. Így került be a három, városhoz köthető kincs – fejtette ki lapunknak Székely Zoltán, a Rómer-múzeum igazgatója.

Látható többek között egy XVII. századi mészárosláda. A török háborúk idején a győri polgárok megtalálták a módját, hogy túléljék a vészterhes időszakot. Jelentős volt a marhakereskedelem, ami talán abban az időben a legnagyobb üzlet volt, nagy szerepet játszott a nyugat- európai városok élelmezésében. A győriek ebbe a kereskedelembe csatlakoztak be, ennek révén gazdagodtak meg és élték túl a XVI–XVII. század megpróbáltatásait.

– Egy másik tárgy, amit kiállítottunk, a kádárcéh társpohara, ami ugyancsak a XVII. században keletkezett. Az ötvösmű szőlőfürtre vagy ananászra hasonlít. Ez leginkább azokat a nemzetközi kapcsolatokat jelzi, amelyeket a győri polgárok ápoltak annak idején. Aztán később ez mind a marhakereskedelemmel együtt eltűnt a város életéből, új irányt vett a folyók városa, és az iparhoz nyúlt. Ezért lett a harmadik tárgy a Magyar Vagon- és Gépgyár vasúti makettje, ami rendkívül népszerű a látogatók körében – fogalmazott az igazgató.

A Magyar Géniusz vándorkiállításhoz kapcsolódóan egy kísérőkiállítás is nyílt, amely valóban a győri géniuszokat, jelentős helyi egyéniségeket mutatja be: Halbritter, Petz vagy a Puntigám család, akik orvosként, kereskedőként, iparosként a mai győriek körében is ismertek.

– A tárlat jelentőségét az aktualitása adja. A kulturális intézmények működése visszafogottabb, a Rómer-múzeum is kénytelen volt bezárni a kiállítóhelyeit, csupán az Esterházy-palota van nyitva. Az ország többi intézménye is hasonló cipőben jár. Aki végigsétál a termeken, bebarangolja a Kárpát-medence magyar múzeumait, és egy reprezentatív válogatást kap a magyar kultúra és történelem ezer esztendejéből – zárta szavait Székely Zoltán.