Hagyományőrzés

2022.09.26. 20:20

Megyerikum lett a kónyi verbunk

Felvették a megyei értéktárba, azaz megyerikum lett a kónyi verbunk. Az 1920-as évek óta ismert körtáncot a helyi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület táncosai mutatják be rendszeresen. A verbunk a helyi identitás meghatározó eleme.

Cs. Kovács Attila

A kónyi legények a búcsúi nagymise után járják el a verbunkot a templom előtti téren. Fotó: Kisalföld-archív

Régi hagyománya a kónyiaknak a verbunk, azaz a férfikörtánc. A közelmúltban a megyei értéktárba is felvételt nyert a tánc, megyerikum lett. Kiss Miklós, a kónyi Hagyományőrző és Kulturális Egyesület elnöke, a verbunkos hejlegénye büszke a felvételre és büszkén gondol azokra az őseikre is, akik megőrizték és számukra továbbadták az ősi lépéseket. A Kisalföldnek is bemutatta táncukat.

– A kónyi verbunkról írásban Réthei Prikkel Marián bencés szerzetes, etnográfus, filológus, néptánckutató emlékezett meg 1924-ben. Búcsúi bemutató táncként említi leírásában. Azt is tudjuk, hogy a verbunk az 1920-as években országjáró körútra „indult” és a kónyi legények több településen is bemutatták. Táncunk templomunk Szent Mihály-napi búcsújához kapcsolódott elsősorban – fogalmazott Kiss Miklós.

A kónyi verbunk a kisalföldi körverbunk egy típusa. Szigorúan szabályozott felépítéssel és egységes előadásmóddal rendelkezik. A második világháború után is fennmaradt, igaz, egyszerűsített formában és nem a templomi búcsúhoz kötötték, hanem május elsejéhez. Változást a rendszerváltás hozott, illetve 2018, amikor megalakult a hagyományőrző egyesület. Ma már a búcsúi nagymise után ismét a templom előtt járják a legények az ősi táncot. Sőt, néhány éve az egyesület szervezésében akkor rendezik meg a verbunktalálkozót is.

A kónyi legények a búcsúi nagymise után járják el a verbunkot a templom előtti téren. Fotó: Kisalföld-archív
 

– A verbunk községünk büszkesége és értéke, a közösség tükre, melyet szüleinktől, nagy- és dédszüleinktől tanultunk. De nemcsak falunk kulturális öröksége, hanem a magyar népi kultúra szerves része, a Rábaköz egyik legismertebb körverbunk tánca. 1954-ben például a Népművészeti Intézet készített róla filmet, az 1980-as években a neves kutató, Martin György foglalkozott vele részletesen. A legutóbbi években pedig Eitler Ágnes, a Néprajzi Intézet munkatársa kutatta múltját – foglalta össze Kiss Miklós.

Eitler Ágnes a következő mondatokkal ajánlotta a megyei értéktárba: a kónyi verbunk a helyi identitás meghatározó eleme. Helyet kap a falu legfontosabb közössé- gi rendezvényein. Az egyes egyházi és világi ünnepek al- kalmával a település lakosai a tánc megtekintésével rendszeresen a verbunk részeseivé válnak. A Kónyban élő fiatalok életének egy meghatározó tényezője.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában