2022.07.19. 22:03
Igazi lokálpatrióta értékmentés: Tóth Lajosné feldolgozta Barbacs múltját
Rengeteg idő, elhivatottság, kíváncsiság, mindezek kellettek ahhoz, hogy Tóth Lajosné összegyűjtse Barbacs 800 évét, ami négy évtizednyi folyamatos kutatás eredménye.
Tóth Lajosné
Aki szeret elmélyülni a kutatómunkában, pontosan tudja, milyen nagy feladatot vállalt magára Tóth Lajosné azzal, hogy papírra vetette Barbacs történetét.
– Az óvoda és kultúrház felújításának átadójára feldolgoztam a két intézmény történetét, melyet az önkormányzat megjelentetett. Ekkor újra a kezembe került sok anyag, amiket a szakdolgozataimhoz gyűjtöttem. Gondoltam, két év elég lesz arra, hogy a 40 éve folyamatosan gyűjtött írásokat, dokumentumokat és gondolatokat rendszerezzem egy könyvben, szép jubileumi meglepetés lehetett volna 2020-ban. Sajnos hamarosan közbejött a járvány, és a saját súlyos betegségem, ami megakasztotta az egész életemet, de ha jobban voltam, minden munkámat folytattam – emelte ki Tóth Lajosné.
Feldolgozta a templom, valamint a bezárt iskola 300 éves történetét. Sok idős emberrel készített mélyinterjút életükről, emlékeikről, s jó mankó volt az elszármazottak által is kedvelt Barbacs Network oldala, melyet 14 évig vezetett és a mai napig moderál. Vezetőjeként megörökítette a könyvtárosi eseményeket és az életmódklub működését is.
A gyűjtéséből megosztunk olvasóinkkal néhány érdekes információt: 1890-ben önkéntes tűzoltó-egyesület alakult 39 taggal, a parancsnokuk Vitéz Kálmán, az elnök Kurcsics Ferenc volt. Igencsak volt létjogosultsága, hisz a nádfedeles házak akkoriban gyakran lángra kaptak. A falu jótevője, Farkas István kisdedóvót és menedékházat hozott létre, utóbbi a tűzesetek károsultjainak nyújtott átmeneti otthont.
Néhányan még emlékezhetnek a lengyárra, mely 1925-ben alakult, 1948-ban szűnt meg. A részben feldolgozott lent a komáromi lengyárnak adták át további feldolgozásra, cérnát készítettek belőle. A gazdaság tekintetében pedig kiemelendő, hogy a Barbacsi-tó a Fertődi Nádgazdaság értékes lelőhelye volt. A kereskedést még herceg Esterházy kezdte el a múlt század derekán, a termelésének nagy része exportra került, többek között Csehország, a Benelux államok és Svájc is felvásárlója volt a fertődi és a barbacsi nádnak. A tó egyébként kedvelt fürdőhelye is volt a barbacsiaknak.
Tóth Lajosné szeretné, ha legalább 100 példányban megjelenne a kiadvány, hisz nagy az érdeklődés iránta, ám a jelenéshez még keresi a lehetőséget. Egy biztos, a gyűjtőmunkájával nagy értéket teremtett, hisz nemcsak megőrzi, de meg is ismerteti a múltunkat.