Zsirai aranyhímző is képviseli hazánkat a nemzetközi fesztiválon

Kapuváron, a Rábaközi Múzeumban láttam meg a tárlókban a fémszálas aranyhímzéses menyecskefőkötőket, amelyeket pillangós kobaknak neveznek és körülbelül 100 évesek. Régen a főúri viseleteken és az egyházi textileken alkalmazták a bullion fémszálas aranyhímzést, meglepett, hogy a népművészetben is megjelenik egy ehhez hasonló technika, ráadásul a Rábaközben – mesélte lapunknak dr. Tóthné Kőrösi Zsófia.

A csornai menyecskekendőkön láncöltéssel készült az aranyszínű hímzés, amely rokonságban van a höveji hímzéssel, hiszen a virágok közepét pókolással töltötték ki. Póknak nevezik a höveji varrott csipke lyukakat kitöltő mintaelemeit.

– A Népművészeti Egyesületek Szövetsége továbbította a lehetőséget a fesztiválra való jelentkezésről, majd a továbbított pályamunkák és szakmai önéletrajzok alapján az üzbég szakemberek választották ki a résztvevőket – mondta dr. Tóthné Kőrösi Zsófia.

A hazánkat képviselő másik aranyhímző, Brczán Éva szerb főkötőket készít Deszken. A népművész arról is beszélt, hogy az aranyhímzést szívesen használták a rábaközi emberek, utánozva a főúri, nemesi viseleteket, persze más alapanyagokból. Például selyem helyett gyapjúszálat használtak. Az itt élők, közel Bécshez, még viszonylag könnyebben jutottak hozzá az aranyszálakhoz.

– Az aranyhímzés során természetesen nem aranyat használtak: aranyszínű fonallal hímzünk, így maga a hímzés lesz aranyszínű. A főúri viseleteken általában aranyozott ezüstszálat, esetleg rézszálat használtak, a népviseletben pedig az olcsóbb változatot. Rendkívül súlyos ruhák voltak. Az eredetihez hasonlító anyagokat nehéz beszerezni, nem könnyű a dolgom – nyilatkozta

 Tóthné Kőrösi Zsófia egy modern ruhát és egy hozzá illő kis borítéktáskát visz magával Üzbegisztánba, amelyeken a csornai aranyfonalas hímzés jelenik meg, illetve egy kapuvári pillangós kobak rekonstrukcióját. Ezekkel kiállításon és versenyen vesz részt. Zárásként elmondta, hogy Buhara az egykori selyemúton fekszik, legendás hely, és nem csak azért, mert a titokzatos kelmét szállították rajta Európa és Kína között évezredeken át; ezért a höveji népművész kíváncsian tekint az utazás elé.

Győzött a höveji csipke. Márciusban rendezték meg Békés- csabán a XVIII. Kárpát-medencei Népi Textilfesztivált ahol az „Ünnepre készülve” – Ünnepi alkalmak népi textíliái című pályázaton dr. Tóthné Kőrösi Zsófia pálya- munkáját egyéni csipke kategóriában kiemelt I. díjjal jutalmazta a szakmai zsűri, öregbítve a höveji csipke hírnevét.