2022.03.12. 11:45
Fedák Sári mindent visz!
Kubik Annára érdemes várni, hogy visszatérjen a Győri Nemzeti Színházba. Nemcsak azért, mert szerepkörében nincs helyben színésznő, hanem művészi súlya miatt. És itt nem a Kossuth-díjra gondolok, hanem arra a színpadi jelenlétre, amivel nagy drámákká rendezi a színdarabokat.
Fedák Sárit (Kubik Anna)és szobalányát (Mézes Violetta) a kitelepítés éveiben is ellenőrizte az ÁVH (Fejszés Attila)
Forrás: Nagy Gábor / Kisalföld
A Kisfaludy Teremben bemutatott, Minden jegy elkelt! című, Fedák Sári életét bemutatott mű lehetett volna monodráma is, de Kubik Anna nem akarta. Hisz a csapatjátékban és tudja, hogy a kollégák úgy árnyalják a játékát, hogy a legerősebb kontúrokat ő rajzolhatja. És hisz Fedákban, mert személyes missziója volt, hogy életre keljen az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színésznő, akinek tündökléséről sokat, meghurcoltatásáról és rehabilitálásáról alig tudtunk valamit.
Olt Tamás író-rendező – akit rávett, hogy írjon színdarabot a díva életéről – egyszerre volt könnyű és nehéz helyzetben. Adott volt Fedák Sári/Zsazsa élete, Kubik Anna, az életre keltője és egy alig ismert drámai életút, keszekusza politikai és magánéleti szálakkal, parádés színpadi sikerekkel.
Olt Tamás tökéletes dramaturgiával építette fel a darabot és jól előkészített előjelenetekkel ágyazta meg a drámai csúcspontot. A fiatal Fedákot Sóvári-Fehér Anna egyetemi hallgatóra bízta, aki bátran beleállt a „ganajszagú” ünnepelt díva mibenlétének a boncolgatásába, vérbő és ösztönös játékával megérttette, hogy miért hevert a világ a lábai előtt.
A Fedák-legendáriumokat – pezsgőimádatát, házasságát és válását Molnár Ferenccel, nadrágos szerepét, karakán jellemét – úgy fűzte egybe Olt Tamás, hogy két cselekményt font eggyé a fiatal és idős Zsazsa életéből.
Mivel nemcsak írta, de rendezte is a darabot, magának adta a feladványt, hogy miként tudja a többször befejezett művet a végső csúcspontra vinni. Kubik Anna zárómonológja volt a borotva éle, úgy lett egyszerre természetesen emberi és végzetesen sorsszerű, hogy többen a könnyeiket morzsolgatták a tapsrendben. Nagy ívet rajzolt Kubik Anna: díva, öregasszony, üldözött, elárult és hős.
Az előadás sikerében remek partnerei voltak, többek között Mézes Violetta (Kerék Margit), Fejszés Attila (ávós) és Csankó Zoltán (Molnár Ferenc/Básti Lajos). Az alkotói stábból Kertes Anna korrepetitort és Fekete Miklós koreográfust érdemes kiemelni, akik zenei válogatással és koreográfiával adtak különleges fénytörést és dinamikát az előadásnak.
A Kárpátaljáról érkező szomorú napi hírek aggódó aktualitása is megszületett a nézők írta széljegyzetben. A beregszásziak nagy szülöttének a sorstragédiája a történelem távlatából egy fájó igazodási ponttá lett. Az első világháborús katonadal, a Nem látlak én téged többé, soha soha sem… a színházon túl a határon túli, háborús valóságba is üzen. És ez már nem játék!
Bakos-Kiss Gábor színházigazgató, azzal, hogy befogadta Győrbe az ősbemutatót, színháztörténelmet írt a városnak. Utólag már biztatnám, hogy bátran és adjon nagyszínpadot Fedáknak, de ki gondolta volna előre, hogy Fedák Sári nemcsak a kártyában, de a színházban is mindent visz?!