Arcot kap az emlékezet

2022.02.26. 12:56

Hősi halott apáca - Kiderült, hogy ki is volt Szebalda nővér - fotók

Életének utolsó pillanatáig a sebesültekért küzdött és imádkozott. Amikor a légiakna felrobbant, az óvóhely ajtajában állt. Be akart rajta lépni, de már nem tudott. Az ajtóból kiszakadt darab derékon szúrta, és néhány óra múlva meghalt. Ő volt Szebalda nővér, akinek emlékét egy oszlop őrzi az 1945-ös bombatalálat helyén Győrben, a valamikori Szentháromság-kórház udvarán, a Zrínyi utcában. Bár nevét rangos egészségügyi díj viseli, eddig nem volt róla túl sok információnk.

Pozsgai Kitti

„1945. márc. 20.-iki légi támadásnál e helyre hullott légi akna által megölt Szebalda kedves nővérünk emlékére.” – ennyi áll az emlékoszlopon. E sorokat először a kilencvenes évek közepén, még középiskolásként olvastam, s közben az járt a fejemben, milyen szerencsés korban születtem, hisz voltak idők, amikor bombák potyogtak az égből. Nagy hatással volt rám, hogy volt valaki, aki azért halt meg, mert nem elmenekült a problémák elől, hanem szembeszállt velük. Éveken át rendszeresen be-betértem az udvarra feltöltődni Szebalda üzenetével. 

Macska Ágnes, azaz Mária Szebalda nővér 49 évesen hunyt el.

 

Mindig megkoszorúzták 

 

A kórház vezetősége évtizedeken át minden évben megkoszorúzta az emlékoszlopot, a Kisalföld rendszerint be is számolt az eseményről, Szebaldáról azonban mindvégig csak ugyanaz az egy utalás jelent meg: „aki az 1945. március 20-i bombatámadás következtében megsebesült, majd röviddel később elhunyt”. 

 

Kutatómunkám elején a helyi lapokat, levéltári anyagokat böngésztem, a legfrissebb találatok a „Szebalda Nővér Díj”-hoz vezettek, melyet 2016-ban alapított a Magyar Kórházszövetség és az akkor még Petz Aladár Megyei Oktató Kórház. A díjat évente egyszer ítélik oda, a kuratórium egyik tagját, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatóját, Csordás Adriennt is nagyon érdekelte Szebalda élete, hisz azt sem lehetett tudni, hány éves volt, honnan származott, mi volt a polgári neve. A díj alapító okiratában is csupán annyit jegyeztek le, hogy a díjat Szebalda nővérről nevezik el, aki a betegek ápolásának szentelte életét mint okleveles betegápoló az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjében. 

 

Horrorisztikus sérülések 

 

A megváltós nővérek irányába indított kutatómunka már eredményeket is hozott, Ribai M. Elma a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok egy 1999-es tanulmányában a rend, valamint Boldog Apor Vilmos és Mindszenty bíboros kapcsolatáról ír. Mint írja, Apor püspök a II. világháború idején sűrűn látogatta a pusztítás helyszíneit, meglátogatta a zárdák szorongatott nővéreit, hogy előkészítse őket a várható eseményekre, nem titkolva előttük a szovjet katonák viselkedését sem. Arra kérte a nővéreket, hogy ne hagyják el őrhelyeiket, mutassanak ezzel is példát a világiaknak. A kórházakba is gyakran betért, ahol a nővérek naponta szembesültek a háború legborzalmasabb sérüléseivel: megégett, leszakadt végtagú, fejsérült áldozatokat láttak el, sokszor pihenés nélkül. 

 

Apor Vilmos temette 

 

„Győr 1945. március 20-án is szőnyegbombázást kapott” – írja Ribai M. Elma. „A kórház udvarán is robbant egy légiakna. Szilánkja az óvóhely ajtajából kiszakított résszel halálosan megsebezte az éppen belépő Mácska M. Sebalda nővért, aki néhány óra múlva belehalt sérüléseibe. Mint máskor, a püspökatya a riadó lefújása után most is járta a várost, a kórházat is. Értesülve nővérünk haláláról, nem részvétet nyilvánított, hanem azt kérdezte: Ki temeti el a nővért? »A nádorvárosi plébános« – volt a nővérek válasza. Ő pedig rövid elhárító feleletbe sűrítette szíve együttérzésének melegét: »Nem, a kedves nővért a püspökatya fogja eltemetni.«” 

 

Szebalda vagy Sebalda? 

 

A szemfüles olvasóknak már feltűnhetett, hogy hol S-sel, hol Sz-szel írjuk a nővér rendi nevét, attól függően, hogy honnan idézünk. A kutatás során előkerült iratokban, információkban azonban nem ez volt az egyetlen fejtörő, ugyanis a vezetékneve sem Mácska, hanem Macska volt. Hogy hol csúszott félre az adminisztráció, azt nem sikerült kideríteni. 

 

Mint utóbb kiderült, Csordás Adrienn ápolási igazgatóval ugyanazt az utat jártuk be mindketten. Miután a Győri Egyházmegyei Levéltártól kapott instrukciók alapján rátaláltam a halotti anyakönyvi kivonatra, melyben már az életkorát, születési helyét, a szülők nevét és sírjának helyét is lejegyezték, több szálon is el tudtam indulni. Az irat szerint „Mácska M. Sebalda 49 éves kórházi apácanővér Érsekvadkerten született, Mácska János és Szabó Ágnes gyermeke, lakhelye a közkórház, akit báró Apor Vilmos megyéspüspök temetett el az új köztemetőben 1945. március 22-én”. Érdekes megjegyezni, hogy Apor Vilmos másnap még egy apácát is eltemetett. Szebalda halála után tíz nappal, ugyanazon a helyen vitték le az alagsori óvóhely műtőjébe a halálosan meglőtt Apor Vilmost, ahol a nővért a végzetes szilánk ­megsebezte. 

 

Nem egyeznek az adatok 

 

A következő feladat a sírhely felkutatása volt, mely szintén tartogatott meglepetéseket. A Győr-Szol zrt. sírhelykeresőjével ugyanis egy bejegyzést találtam csak a Nádorvárosi köztemetőben, ahol egy 1896-ban született Mácska M. Magdolna nyughelyét jelzik. Mivel a halál napja megegyezett, személyesen mentem ki felkeresni a sírhelyet. Meglepetésemre az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek gyűjtő sírhelyén lévő márványon Macska M. Szebalda név szerepel 1890-es születési dátummal. 

 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a szovjet hadsereg bevonulása után nem sokkal megkezdődött az egyházi rendek feloszlatása, az államosítás, az üldöztetés, így az ötvenes években rengeteg iratnak nyoma veszett vagy megsemmisítették. A megváltós nővérek rendje Ausztriából származik, 1863-ban Simor János győri püspök meghívására a bécsi zárdából jöttek Sopronba. Az évtizedek alatt az ország számos településén alapítottak iskolákat, leányneveldéket, működtettek óvodákat, vettek részt betegápolásban, szegények gondozásában. 

 

Értékes fotóleletek 

 

Kérdéseimmel a ma is működő budapesti r

endet kerestem fel, ahonnan olyan fotóritkaságokat kaptunk, melyekről csak annyit lehetett tudni, hogy a győri kórházban készültek. A fotókat a kisalfold.hu oldalon és a Régi Győr Facebook-oldalon is közzétesszük, hátha be lehet azonosítani a rajtuk szereplő orvosokat, betegeket. 

 

Érsekvadkerten mit sem sejtettek a rokonok 

 

Csordás Adrienn még 2016-ban kereste fel az érsekvadkerti plébániát, születési anyakönyv után kutatva. Mácska Magdolna neve azonban sehol sem szerepelt. Másfél esztendeje Érsekvadkert új plébánost kapott. Én már hozzá, Máthé Györgyhöz intéztem a megkeresést, aki azonnal munkához is látott, és kiterjedt kapcsolatrendszerének, valamint a gyülekezetéhez tartozó lokálpat­rióta híveknek köszönhetően több értékes adatot is fellelt. Neki sem volt könnyű dolga, hiszen Mácska Magdolnát sem 1890-ben, sem 1896-ban nem talált. Szinte napi kapcsolatban egyeztettünk az újabb és újabb információmorzsákról, miközben ő már jelezte: egész Érsekvadkert Szebalda-lázban ég. A helyieknek fogalmuk sem volt arról, hogy lakóhelyük szülöttjének emléke a mai napig él, ráadásul nevét egy ilyen rangos díj őrzi. 

 

Meglepetés a szomszédban 

 

Az érsekvadkerti templom szomszédságában él Pásztor János és családja. Az önkéntes tűzoltóparancsnok anyai nagyanyjának testvére az a Macska Ágnes, aki a Mária Szebalda szerzetesrendi nevet vette fel. Az egész család szorosan kötődik Érsekvadkerthez, az 1800-as évektől kezdve a templom környékén laktak. Máthé György plébános is megdöbbent, amikor kiderült, hogy akit kerestünk, szinte karnyújtásnyira volt tőle. 

 

Pásztor Jánossal hosszas beszélgetéseket folytattunk az elmúlt időszakban, mint kiderült, több tárgyi emléket is megőriztek Szebalda nővértől. János azt is elmondta, hogy ugyan volt két fotójuk is a nővérről, de azokat egyelőre nem találja, elképzelhető, hogy 2016-ban elhunyt édesanyja imakönyvébe tették, és eltemették vele. Elküldtem neki a megváltós nővérektől kapott fotókat, hátha valamelyiken felismeri rokonát, s a válasz gyorsan meg is érkezett. Szebalda szinte mindegyik fotón szerepel. Ahogy János fogalmazott: „ha látná a lányomat, ön sem kételkedne”. S valóban. A jellegzetes vonások ugyanúgy fellelhetők a régi felvételeken, mint János lányának mosolyában, tekintetében. 

 

A Pásztor család és Érsekvadkertet képviselve többen is ellátogatnak Győrbe március 20-án a bombázás évfordulójára. A történetet onnan folyatjuk majd tovább, mert Ágnes, azaz Mária Szebalda élete számos regénybe illő, érdekes részletet rejt még. 

 

Közös születésnap az ápolók világnapján - A keresztlevél tanúsága szerint Macska Ágnes 1895. május 12-én született. Május 12. világszerte az ápolók nemzetközi napja és az ápolónők világnapja, annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a szakmát hivatássá formálta. Ahogy ő fogalmazott: „Az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt.” 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában