Az ország összes színházának új évada Győrben kezdődik

- Mit jelent A Győri Nemzeti Színház számára, hogy otthont adhat ennek a jeles eseménynek? Mivel érdemelte ezt ki a színház?

- Valószínűleg Győrt igyekeztek megtisztelni azzal, hogy idén bennünket választottak az esemény helyszínéül, hiszen a város jeles évfordulót ünnepel: 750 éve lett szabad királyi város. Győr már volt házigazdája a rendezvénynek, de nagy örömömre szolgál, hogy augusztus 30-án ismét nálunk lehet Országos Színházi Évadnyitó, és hogy a színház újonsült igazgatójaként köszönthetem a résztvevőket és a közönséget.

- Hagyományosan a szakma kiválóságai is megjelennek ezen az eseményen. Kik lesznek a vendégek?

- A gálát megelőzi egy konferencia. Jellemzően olyan színházi kérdéseket szeretnénk körbejárni, amik most nagyon akutan győri problematikát vázolnak fel, vagy a győri helyzetre adhatnak megoldást. Ilyen a Köszönjük Magyarország! program, amelynek keretében az állandó alkalmazotti viszonnyal nem rendelkező kollégák pályázhatnak anyagi segítségre, akik komoly bevételkiesést szenvedtek el a pandémia alatt. Érdekes lesz azt a témakört is körbejárni, hogy mit jelent az a generációváltás, ami jelenleg a színházi és az előadóművész szakmában zajlik. A harmadik, és talán a legakutabb dolog, az pedig a színház épületének kérdése. Ez nyilvánvalóan izgatja a város közösségét, és bennünket is a színházban. Hasznos lehet, ha azok az intézményvezetők, akik ebben érintettek, elmondják a tapasztalataikat. Például a kaposvári Csíki Gergely Színház kapcsán, ahol már befejeződött, vagy Csokonai Színház vonatkozásában, ahol még tart a felújítás. De izgalmas a Magyar Állami Operaház története is, ahol az egész felújítást, átalakítást Zoboki Gábor, a magyar építész szakma sztárépítészének tervezésével, és vezetésével végzik. Azoknak az intézményeknek a vezetői lesznek itt a konferencián, akik ezekben a kérdéskörökben érintettek. De mondhatom azt, hogy a szakma jeles képviselői az ország minden pontjáról eljönnek és itt lesznek Győrben.

- Rendhagyó a gálaműsor abból a szempontból, hogy három nagy győri művészeti társulat résztvevője lesz. Van ennek országos üzenete is?

- A párbeszéd, a nyitott kapuk, nagyon fontosak egy intézmény életében. Az volt a gondolatom, hogy minél szélesebb spektrumon mutassuk be a művészetet. Szeretnénk megmutatni, hogy – a legpozitívabb értelemben – egy sorsközösség vagyunk a Balettel, a Filharmonikusokkal, a Vaskakassal.

- A közreműködők listáját olvasva szokatlannak tűnik a Fővárosi Nagycirkusz.

- Azt gondolom, hogy minél inkább megpezsdül az összművészeti jellege a gálának, annál jobb lesz. A társművészetek közé tartozik cirkuszművészet is, ezért az előzőek mellet szívesen látjuk a Fővárosi Nagycirkuszt.

- Említette, hogy a színház kiválasztásában szerepet játszhatott a város évfordulója. Ez megjelenik-e a műsorban?

- Nem kérdés, hogy igen. Hiszen 750 éve királyi város Győr és ennek nem lehet elégszer méltó emléket állítani. Ezért is mutatjuk be augusztus 29-én a Dunakapu téren, egy régi-új előadásunkat a Szemben a nappal-t, amelyet ingyenesen lehet megtekinteni. Ezzel is a fényét szeretnénk tovább emelni ennek a patinás történelmi városnak.

- Ki rendezi a gálaműsort?

- Zakariás Zalán, a színház művészeti vezetője. Nagy örömömre szolgál, hogy a most zajló Városmajori Színházi Szemlén az előadása nagy sikerrel ment. Az is nagyon fontos, hogy ezen a gálán keresztül be tud mutatkozni a győri közönségnek is.

- Feladata volt, hogy a gálaműsorba beemelje az országos kultúrpolitikában észlelhető iránykijelöléseket?

- Én nem érzékelem, hogy lennének ilyen iránykijelölések az országos színházi kultúrában. Az látszik, hogy változóban van a színházi közeg. Nyilvánvalóan ez a furcsán változó világ az elmúlt másfél évben is nagyon sokféle problémára rávilágított. Azt szeretném, hogy a színházunk a nagyon szélesre tárt kapuk színháza legyen. Ha ebbe az országos áramlatok be tudnak jönni és meg tudják termékenyíteni a teret, akkor jöjjenek. Én ezen dolgozom. Azon, hogy a közönség azt mondja, hogy azért jön el, mert izgalmas a repertoár, vagy mert olyan európai hírű alkotók jöttek el ide rendezni, akiknek az alkotását máshol nem, vagy jelesül csak Budapesten tudná megnézni. A másik oldalról pedig, fontos lenne, ha a színművészeti egyetemekről kikerülő fiatalok azt mondanák, hogy ők a Győri Nemzeti Színházba akarnak jönni, mert ott olyan jó munka folyik, hogy bármi áron Győrbe szeretnének jönni.

- Szóba került a nyitás a világ, az ország felé, hogy minél több ember számára elérhető legyen. Nem kerülhetjük meg, hogy beszéljünk az elmúlt évadról, ami tulajdonképpen elmaradt, vagy legalább is az online térbe költöztek az előadások. Hogy látja? Ez egy lehetőség volt, vagy egy kényszerhelyzet?

- Kicsit úgy vagyok ezzel az online színházcsinálással, mint a közösségi médiával: hogy szükséges rossz. Arra volt jó, hogy a kapcsolat élő maradjon a közönséggel. De a színház az itt és most művészete. Annak színe, íze, szaga van és akkor tudja betölteni a funkcióját, ha tudunk találkozni az adott térben. Természetesen az online felület magában rejt olyan lehetőségeket, amelyeket érdemes használni, de inkább azt látom, hogy ott is azok az izgalmas, vagy létjogosult formák, amikor a színház már nem csak színház, hanem színház és film, vagy színház és képzőművészet. De akkor lesz jó, ha be tudunk jönni és közösen tudunk részt venni ebben a történetben, amit annyira szeretünk. Szóval ezek az online eszközök arra kellenek, hogy túléljünk, mind a nézők, mind az alkotók.

- Bár a kormány azt kommunikálja, hogy nem lesz újabb lezárás a koronavírus járvány miatt, van arra terve, ha esetleg ismét bekövetkezne?

- Ha ez bekövetkezne, nagyon bízom abban, hogy a legkomolyabb korlátozás az lesz, hogy védettségi igazolvánnyal lesznek látogathatók az intézmények. Nagyon bízom ebben a forgatókönyvben. Ha be kell zárnunk, az kulturális értelemben véve, majdnem az öngyilkossággal lesz egyenlő. Eddig csak lebegett Demoklész kardja fölöttünk, de onnantól kezdve, ha be kell zárnunk, átkerül a nyakunkra és az nagyon félelmetes. Azt megelőzően is, hogy július elsejével a Győri Nemzeti Színház igazgatója lettem, igyekeztem olyan folyamatokat elindítani, hogy ki lehessen mozdulni a színház falai közül, hogy legyen egyfajta tartalomgyártás. Ilyen például a Győr 750-es évfordulójára létrejött Itt járok köztetek című sorozat, aminek fő célja az volt, hogy a színház mozduljon ki a saját épületéből. Ebben régi győri történelmi, vagy irodalmi személyiségek jelentek meg. A mi művészeinkre találtunk ki figurákat, akikről a kisfilmek készültek. Egy másik ötlet, hogy a kirakatokba költöztessük a színházat. A színészt az utcáról figyelhetnék a nézők így a legjárványbarátabb helyzetben láthatják a produkciót és mégis megtörténik a színház. Ez azonban már nemcsak színház, hanem színház és még valami. A pályázatban hosszasan soroltam ezeket a gondolatokat. Megvannak az ötletek, adja Isten, hogy ne legyen erre szükség, mert mindannyiunk közös érdeke az, hogy a színház működni tudjon.

Együtt, örömmel

„A Győri Filharmonikus Zenekarnak is régóta dédelgetett álma, hogy működjön együtt a város összes művészeti intézménye. Korábban ennek mi is élére álltunk azzal, hogy bérletes előadásainkban a Richter-terem színpadán közös etűdöket adtunk elő a bábszínészekkel, a Győri Balettel is volt közös bérletes előadásaink. A Győri Nemzeti Színház kórusa pedig épp a gálaest utáni napon lép fel velünk az Amadeus Live című produkcióban. Ez az együttműködés tehát nem új dolog a részünkről. Egy vidéki szimfonikus zenekarnak nem csak a klasszikus repertoárt kell játszania. Minden műfajban otthon kell lennünk. A klasszikus repertoáron túl játszunk operettet, operát, filmzenét különböző crossovereket, könnyűzenét, és ami a lényeg, hogy ezt magas színvonalon tesszük. Csak úgy szabad bármi mást vállalni, ha azt olyan színvonalon tudjuk bemutatni, mint a fő profilunkat. Amit a gálaműsorban elő fog adni zenekarunk vonosnégyese, az azért lesz érdekes, mert az egyébként zeneakadémiát végzett művészeink bebizonyítják, hogy a népi muzsikában is otthon vannak. A Lőrincrévei táncok című darabból három rövid tánctételt fognak elővezetni” – mondta Fűke Géza igazgató.