civitas fidelissima

2021.04.06. 13:34

Sopron100 – Milyen események vezettek a soproni népszavazásig?

Sopron és környékének lakossága 1921-ben népszavazáson dönthette el, hogy az érintett terület Ausztria, vagy Magyarország fennhatósága alá kerüljön. Milyen események vezettek a népszavazásig? – erről beszélgettünk Tóth Imre történésszel.

Etzl Edgár

Az első világháború 1918 végén fejeződött be, és ahogyan az szokás volt, a hadakozó feleknek békét kellett kötniük. A győztes antant hatalmak olyan új nemzetközi rendszert akartak létrehozni, mely a későbbi béke megtartását szavatolja, ezért létre jött a Nemzetek Szövetsége.

– Akik a korábbi háborúkat levezényelték, úgymond csak az Istennek tartoztak elszámolással. Az új politikai generációnak azonban már a választóknak kellett megfelelni, ezért fontos volt számukra, hogy döntéseiket az igazságosság fényében tüntessék fel – vezette fel a népszavazáshoz vezető út részleteit Tóth Imre történész, a Soproni Múzeum igazgatója.

Nyugat-Magyarországra, és így Sopronra való igényüket először nem az osztrákok, hanem Csehszlovákia nyújtotta be, akik a délszláv államokkal való összeköttetés miatt akarták megszerezni a területet. Ezt a győztes hatalmak nem engedték.

Az akkoriban Német-Ausztria néven működő osztrák állam arra hivatkozva, hogy elvesztett területei nélkül nem tud megküzdeni gazdasági és társadalmi problémáival, Németországgal akart egyesülni.

Dr. Tóth Imre a Lenck-villában, kezében népszavazás korabeli újságokkal. Tőle balra gróf Teleki Pál „vörös térképének” másolata látható, mely az ország etnikai eloszlását ábrázolta.
Fotó: Máthé Daniella

– A győztes hatalmak a békekonferencián 1919. márciusában kimondták ennek tilalmát. További fejtörést okozott, hogyan állítsák meg a válságban vergődő Ausztria destabilizációját. E célra ragyogóan megfelelt a nyugat-magyarországi térség, melynek átadása annak német lakossága miatt megfelelt a sűrűn hangoztatott, ám csak ritkán alkalmazott etnikai elveknek is. Burgenland létrehozása ezen felül a cseh politikusok által követelt korridor-terveket is meghiúsította – magyarázta Tóth Imre.

A nyugati határszél egy részét az 1920. június 4-i, trianoni békeszerződések elszakították az országtól. Az 1921-es augusztus 1-i, rendkívüli minisztertanácson a soproni születésű Kánya Kálmánnak, a külügyminisztérium vezértitkárának a javaslatára tárgyaltak a bécsi keresztény ellenzékkel. Az ausztriai választásokon az engedményekre hajló párt azonban nem ért el egyértelmű sikert, és az általuk a magyar félnek tett ígéretek is kifakultak az idő során.

A nemzetközi diplomáciai színtéren főszereplővé váltak a franciák, akik szerettek volna némi befolyásra szert tenni a magyar közéletben. Az ügyet segítette volna, ha Burgenlandért cserébe Sopront visszajuttatják Magyarországnak, amit az olasz külügy bevonásával meg is szellőztettek a diplomáciai tárgyalótermekben.

Hamarosan fordulatot hozott a hír: fegyveres felkelés tört ki Nyugat-Magyarországon a terület osztrák birtokba adásának megakadályozására. – A felkelő „hadseregben” ott küzdöttek a soproni főiskolások és diákok, a magyaróvári gazdászok, a pesti műegyetemisták, az Alföld, a Felvidék és Erdély magyarjai. Ez a felkelés vezetett el a soproni népszavazáshoz – mondta a történész.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában