Esterházy Móric győri kötődései – négy évig a bencés gimnázium tanítványa volt a hajdani miniszterelnök – fotók

A volt miniszterelnök emléktáblájának avatását – ami Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. nagylelkű támogatásával és a győri perjelség segítségével jött létre – ( Esterházy Móric tíz esztendeig a Herendi Porcelángyár Rt. elnöke volt 1934-1944 között) – szombat délelőtt tartották bencés gimnáziumi megemlékezés keretében a Széchenyi téren.

Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel és Tóth Konstantin OSB gimnáziumi igazgató köszöntője után beszédet mondott az emléktábla-avatáson Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója és Biczó Zalán egyetemi könyvtáros, az Esterházy-emléktábla kezdeményezője. Prof. Dr. Schmidt Péter volt bencés diák is köszöntötte az öregdiákokat a rendezvényen.

Biczó Zalán megemlékezéséből idézünk:

„Hatvan esztendővel ezelőtt halt meg Esterházy Móric, aki 1917-ben a Magyar Királyság miniszterelnöke volt. Kevesen tudják, hogy 1895-1899 között a győri bencés gimnázium tanulója volt.

A volt miniszterelnök édesapja gróf Esterházy Miklós Móric a Magyar Katolikus Kör elnöke és a Szent István Társulat társelnöke, édesanyja Schwarzenberg Franciska hercegnő. Esterházy Móric Majkpusztán született 1881-ben és Bécsben halt meg 1960-ban.

Anyai ágon Schwarzenberg Adolf törökverő győri hős leszármazottja. Első nyilvános szónoki megszólalása is Győr városához köti: 1895-ben a Szent László-ünnepségen a Püspökvárban Zalka János püspök társaságában mondott beszédet.

Biczó Zalán egyetemi könyvtáros az Esterházy-emléktábla kezdeményezője röviden a gróf győri diákéveiről beszélt, majd győri sajtó alapján miniszterelnöki fogadtatásáról szólt a szombat délelőtti emléktábla-avatáson.

A későbbi politikus Esterházy Alajos testvérével, -aki szintén a bencés gimnázium tanulója volt -számos alkalommal részt vettek a győri katolikus kör rendezvényein. Sokszor segítették adományaikkal a bencés gimnázium alapítványait, a diáksegélyalapot és az irodalmi körben is szerepet vállaltak. Esterházy Móric az eminens tanulók között is a legkiválóbb növendék volt.

Szakács Béla bencéstanár a következőket mondta tanítványáról: „Esterházy Móric gróf 1895-96-ik iskolai évben iratkozott be a győri bencés főgimnáziumba mint magántanuló. Acsay Ferenc volt akkor az igazgató, osztályfőnöke pedig Németh Ambrus. Én tanítottam a magyar nyelvet és irodalmat. A kis gróf magas, nyúlánk termetű volt, kedves modorú, elegáns megjelenés. Feltűnt a komolyságával, alapos készültségével, amely tények előre sejttették nagyra hivatottságát. Élénken részt vett a Czuczor önképzőkör munkájában is, ahová dolgozatot is adott be nem egyszer. A VIII. osztályos vizsgát is mint a többit, tiszta jeles eredménnyel tette le az 1898—99. iskolai év végén „- nyilatkozta róla Szakács Béla tanár úr.

Egy évvel korábban győri diákként -1898-ban – a töröktől való megszabadulás 300 éves emlékére rendezett győri ünnepségen és szentmisén valamint azt követő rendezvényen is jelen volt.

A bencés gimnázium után 1899 szeptemberétől a Budapesti Magyar Kir. Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán tanult, de Angliában is sok időt töltött. 1900 szeptembertől Oxfordban élt és a helyi egyetemen végezte tanulmányait. Később többször visszalátogatott Győrbe: 1905-ben a győri katolikus internátus alapítói között volt. Ezekben az években a gimnáziumban működött 200 koronás alapítványa is, ami segítette a szegény sorsú és tehetséges diákok tanulmányait. 1905-ben kapcsolódott be a politikai életbe, amikor örökös jogon a főrendiházban foglalt helyet, majd többször is képviselői mandátumot is szerzett.

1917-ben Tisza István menesztése után az ifjú IV. Károly király miniszterelnökké nevezte ki a szintén fiatal grófot.

Miniszterelnöki kinevezése Győr városában különösen jó hírt hozó esemény lett. A sajtó, a közvélemény örömmel fogadta és reményteljesen várta az ifjú gróf kormányzását.

Harsányi Lajos plébános, papköltő – szintén a bencés gimnázium tanulója volt – is üdvözölte az ifjú miniszterelnököt a Dunántúli Hírlapban 1917. június 10-én: „Harmincöt éves kora dacára már évek óta a „jövő embere„-ként emlegették gróf Esterházy Móricot, akik ismerték.”

A polgári Győri Hírlap is örömmel adta hírül az Új miniszterelnök és Győr című írásában 1917. június 10-én: „Esterházy Móric gróf az új miniszterelnök több címen áll vonatkozásban Győrrel. A család birtokai Győr megyére is kiterjednek, ezenkívül a középiskola felső négy osztályát a győri bencés gimnáziumban végezte öccsével, a harctéren hősi halált halt Alajos gróffal együtt. Esterházy gróf komoly elmélyedő eszes fiatalember volt már akkor is és sokféle módon adta tanújelét ritka tudásának és képességeinek.”

Nagy Gyula plébános, a Dunántúli Hírlap újságírója pedig így fogalmazott: „Esterházy tanultsága, tehetsége, energiája mellett legszebb kvalitás lehet az ő fiatalsága.”

Az 1920-as években visszavonultan élt és birtokai igazgatásával foglalkozott. Miniszterelnöksége után 10 esztendővel a bencés gimnázium 300 éves fennállását ünnepelte 1927. május 28-án és 29-én, amin Esterházy Móric is jelen volt. Az ország minden részéből érkeztek a városba a nagy ünnepi eseményre. A katolikus irányultságú győri lapot idézte Biczó Zalán az emléktábla-avatáson a jelenlévőknek: „zarándokoltak az intézet régi növendékei, hogy osztozzanak a Szent Benedek-rend s a jubiláló intézet örömében s lerójják hálájukat az alapitó jezsuita rend s az intézet jelenlegi tanárai iránt. Notabilitások vettek részt az ünnepségeken, hogy meghajtsák az elismerés zászlaját 300 esztendő kulturmunkája előtt”.

Az országos politikába 1931-ben tért vissza ismét. Támogatta Kállay Miklós második világháborúból történő kiugrási politikáját, amiért a nyilas hatalomátvételt követően letartóztatták, Sopronkőhidán is raboskodott. 1945 februárban a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan szeptemberben térhetett haza. 1951-ben családjával és édesanyjával együtt a fővárosból a Heves megyei Hortra telepítették ki.

1956-ban lányával Bécsbe emigrált, a Schwarzenberg-palotában élte le hátralévő éveit, ahol hatvan évvel ezelőtt (1960) hunyt el. Az ausztriai Mariazellben nyugszik. Felesége: gróf Károlyi Margit. Négy gyermeke született: Esterházy Mátyás (1919–1998), Esterházy Marcell (1920–1945), Esterházy Menyhért (1922–1954) és Esterházy Mónika (1928-2015). Unokái: Péter, György, Mihály, Márton, Nóra.

A kutatómunka alapja a bencés osztálynévkönyvek, a korabeli sajtó, a tankerületi főigazgatóhoz beadott kérelmek és az iskolai értesítők voltak. Mindezek segítségével lehetett rekonstruálni az iskolai és városi eseményeket”- zárta ünnepi megemlékező beszédét Biczó Zalán.

Az ünnepség után Esterházy György megtekintette a bencés rendházat és a gimnáziumot.