Ha ez így folytatódik, sivatagot csinál a Kisalföldből az aszály

Kéthavi csapadék hiányzik a földből Győrben: ez 125 millimétert jelent egészen pontosan a július elseji állapot szerint. Nagy a baj, nagy az aszály, hívta fel a figyelmet Berecz Péter győri amatőr meteorológus. Győrben és környékén jól szemlélteti, hogy mennyire hiányzik a csapadék, hogy például a rekorder 2010-es évben június végéig 563 milliméter hullott le, közölte a szakember a Kisalfölddel. (A második legbőségesebb 2013 volt 383,5 milliméterrel.) 

Aszály Győrben - az év első felében eltűntek az esőfelhők

Öntözni kell, mert kiég minden, ráadásul az előrejelzések július közepéig sem mondanak jelentős esőt ez egy nagyon száraz és meleg nyár lesz, mondta Berecz Péter. Idén június végéig 138,4 milliméter csapadék hullott, ez a második legkevesebb a mérések 1950-es kezdete óta Győrben. Csak az 1993-as év volt rosszabb 129,5 milliméterrel. További részletek a táblázatban. Nagy az aszály: júniusban alig esett, pedig elvileg a legcsapadékosabb hónapunk. Átlagosan Győrben 60,3 milliméter szokott hullani, az idei júniusban ez a szám csak a töredéke, 16 milliméter volt - tájékoztatta lapunkat a szakember, akinek háza mérőműszerekkel az egyik legjobban felszerelt az országban.

A száraz talaj hajnalra vissza tud hűlni

Közölte: az ország hetven százalékán nagy a szárazság. Sopronban még csak csak-csak elviselhető a helyzet, oda be-be térnek az esőfelhők az Alpokból. A talaj is forró: a felszín hőmérséklete 50-52 fokos is lehet a legmelegebb délutáni órákban. A szárazságnak csak annyi előnye van, hogy a reggeli órákban a nedvességet nem tartalmazó föld vissza tud hűlni 14-17 fokra, így legalább hajnalban nincs az a 20 fok feletti dunsztos meleg. 

A mélyben sincs víz

A HungaroMet Zrt. agrometeorológiai jelentése szerint hazánkban a felső egy méteres talajréteg az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, ez alól csak az északnyugati országrész a kivétel, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30 százalék alatt marad. A felső egy méteres rétegből 100-140 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest. A felső egy méteres talajréteg hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz, ez alól csak az északnyugati országrész a kivétel, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30 százalék alatt marad. 2022-ben ezek a számok hasonlóak voltak a keleti országrészben, a Dunántúlon, főként délnyugaton azonban jóval több nedvességet tartalmazott akkor a talaj. Az Alpokalja kivételével a mezőgazdasági aszály tovább fokozódott az elmúlt héten, hazánk döntő részét nagyfokú aszály jellemzi.