Tisztelet a hősöknek

2025.06.14. 09:19

Hős honvédekre emlékeztek a csornai csata évfordulóján - fotók, videó

Csornán vívták az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó győztes csatáját. 1849. június 13-án volt az ütközet, a magyar honvédeket Kmety György, a szabadságharc hős tábornoka vezette. Pénteken a hősökre emlékeztek a városban.

1849. június 13-án volt szabadságharcunk egyik utolsó győztes csatája. Kmety György honvédjei Csornán futamították meg az osztrákokat, az ütközetben elesett az ellenség parancsnoka, Wyss tábornok is. Csornán számos hely őrzi a szabadságharc, a dicsőséges csata és a hősök emlékét. Sírok és emlékművek a temetőben, az ágyúgolyós ház, Kmety-emléktábla, fafaragások az iskolában, a városházán. A Kmety György Társaság pedig szobrot is emeltetett a tábornoknak a Szent István téri parkban, a város központjában. 

A csornai csata a szabadságharc győztes ütközete volt. Június 13-án van az évfordulója.
Szalay Pál hagyományőrző őrmester tett jelentést a városvezetésnek és kért engedélyt a szabadságharc és Kmety György emlékére díszőrség felállítására. Fotó: Cs. K. A. 

Emlékezés a szabadságharcra és a honvédekre

Az önkormányzat minden évben a győztes csata emléknapján, június 13-én szervez ünnepséget, amikor a helyiek fejet hajthatnak a hősök előtt. Így volt ez pénteken is. A rábaközi honvéd hagyományőrzők Szalay Pál hagyományőrző őrmester vezetésével felvonultak és díszőrséget álltak Kmety György szobránál. Ezután dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester és Major András alpolgármester helyezték el a város koszorúját a szobornál, illetve a polgármesteri hivatal munkatársai gyújtottak mécsest. Az ünnepségen a Széchenyi István Általános Iskola diákjai is letették a tisztelet virágait Németh Marica igazgató vezetésével.

A csornai csata részleteiről, előzményeiről Kedves Gyula ezredes, hadtörténész tartott előadást tavaly Csornán. A szakértő kiemelte, hogy a csornai egy különleges ütközet volt, stratégiai jelentőségét máig nem tudták igazán felmérni. Az egyik vélemény szerint a szabadságharc egyik legzseniálisabban megtervezett, legügyesebb rajtaütése volt, amit tanítani kellene a katonai iskolákban. A másik meglátás úgy tartja, hogy semmi különös nem történt. A honvédek megverték ugyan a császáriakat, de ez az időszak már a szabadságharc leveretésének kezdete. Ami június 13-án, illetve az azt megelőző és követő napokban Csornán történt, az arról szólt, hogy a nemzetté formálódó magyarság mutatta meg, hogy egyfélét akar. Ilyen nemzeti összefogás a magyar történelemben előtte nem volt. 

Kedves Gyula a csatát megelőző időszakról elmondta, hogy Ferenc József császár trónra kerülésével, törekvéseivel szemben már nem a frissen kivívott jogok megvédése volt a kérdés, hanem az, hogy Magyarország egyáltalán megmarad-e, vagy a Habsburg-birodalom tartományává süllyed. Ez az élet-halál harc bontakozott ki a tavaszi hadjárat sikereiben. 1849. májusára a honvédek az ország minden részéből kiszorították a császári erőket a nyugati határszélre.  

Kmety Pápán állomásozott ekkor és megismerve az osztrákok hibás döntését, a támadás mellett határozott. A császáriak ugyanis Kapuvárra és Csornára előrenyomulva elvágták magukat a főerőtől és a Franz von Wyss tábornok vezette dandár kettévált. Kmety két oldalról közelítette meg Csornát és sikeresen legyőzte az osztrákokat. 

"A győzelem nagy volt, de az osztrák hadvezetés próbálta kisebbíteni a jelentőségét. Nem értékelték olyan súlyos gondnak, hogy emiatt elvonták volna a csapatokat. Az igaz, hogy a szabadságharc későbbi eseményeit nem igazán befolyásolta, de ez semmit nem von le Kmety ügyességéből, stratégiai tehetségéből és a katonák bátorságából, önfeláldozásából"-értékelte a történteket Kedves Gyula. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában