Meggyűrűzték a kisgólyákat, tizenhét fészkével a második legnagyobb gólyakolónia a szanyi – fotók, videó

Szany továbbra is a gólyák, így a Gólyafesztivál faluja. Az egész Dunántúlon a rábaközi községben él a második legnagyobb gólyakolónia, tizenhét fészek várja a szárnyasokat. Szombaton a madárotthonokat természetvédők keresték föl és meggyűrűzték a fiókákat. A negyedik Gólyafesztivált rendezte meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, illetve a szanyi önkormányzat. Amellett, hogy meggyűrűzték a gólyafiakat, madárinfluenza vizsgálathoz mintát is vettek tőlük.

Gólyafesztivál Szanyban

A gyűrűzést Győrig Előd, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Helyi Csoportjának vezetőségi tagja irányította a gyűrűzést és a kisalfold.hu-nak is elmondta, mi a jelentősége a feladatnak.

– A fehér gólya ikonikus madarunk, a legnagyobb testű madár, amelyik emberközelben költ. Azt tapasztaljuk, hogy mindenkinek szívügye a gólyák sorsa, a tudományos megközelítések mellett éppen miatt szervezünk a szanyihoz hasonló látványgyűrűzéseket. Az emberekhez, a sok érdeklődő gyerekhez közelebb visszük a természetet és megmutatjuk, hogy mi minden vesz bennünket körbe a természetben. A Gólyafesztivál is ezt a célt szolgálja. A gyűrűzés során a résztvevőknek tudunk mesélni a gólyákról, a természetvédelemről-fogalmazott Győrig Előd.

A szakember elmondta: Szanyban tizenhét fészket tartanak nyilván és ha nem is mindet foglaltak el a gólyák, a település jelenleg is a második legtöbb gólyát tudhatja magáénak. A Baranya megyei Kölked község előzi meg csupán. 

– Szanyt szeretik a gólyák, a miért kérdésre azonban mi sem tudunk határozott és pontos választ adni. Amikor 1986-ban a gólyamonitoring elindult megyénkben, akkor még csak négy pár fehér gólyát tartottak nyilván. A Rábaköz ezen részén nagyon változatos a táj, a tájhasználat pedig hagyományos. Nem vegyszerezik agyon a területet, nincsenek nagy, egybeszántott földek, jellemző a kisparcellás gazdálkodás. Egymást váltják a 

• fasorok, 
• gyepek, 
• vizes árkok. Emiatt a gólyák táplálékszerzési lehetőségei nagyon jók, gyíkok, rágcsálók, siklók rovarok "állnak rendelkezésükre". Nyilván egy madár is ott szeret, ahol van táplálkozási területe-jegyezte meg Győrig Előd.

Szanyban, a Béke utcában kezdődött a látványgyűrűzés, a fészekben négy kisgólya nevelkedik. Erről Győrig Előd elmondta: az egy fészekre jutó kisgólyák száma 2,8. Azaz, leginkább kettő-három fióka születik. A négy jónak számít, az öt pedig kifejezetten erős szám. Megemlítette, hogy hat fiókát is dokumentáltak már, az elmúlt negyven évben egyszer, Sobor községben. 

A gólyák sorsát a gyűrűzés után a leolvasással követik nyomon. A megfigyelések szerint egy 2022-es, szanyi születésű madarat nemrégen Horvátországban azonosítottak. Költ szanyi gólya például Szilban és Veszprém megyében egy fészekben. "Nagytáj szinten elmondható, hogy ragaszkodnak a szülőföldjükhöz. Azaz például a Szanyban vagy környékén született gólyák nagy valószínűséggel a Kisalföldre térnek vissza. Kevesen mennek messzebbre, de előfordul. Nálunk is költ ugyanis Szlovén gyűrűs gólya, de Szanyban találtunk már Kassa mellett meggyűrűzött madarat is. Minél idősebb egyébként egy madár, annál valószínűbb, hogy visszatér a megszokott településére. A vonulási elhalálozás fiókakorban nagyon magas, sokan elpusztulnak, általában az első vonuláskor. Ám, ha már tapasztalatot szereznek, többször megjárják az utat, akkor nagy valószínűséggel visszatérnek az eredeti helyükre. Szanyban, a Dózsa utcában költ egy olyan madár, amelyik 2011-ben kelt Fehértón, és azóta Szany az otthona"-tájékoztatott Győrig Előd.