Tizenkét éve volt az évszázad árvize

2013 júniusában minden idők legnagyobb árhullámával kellett szembenézni a Duna magyarországi felső szakaszán. Több, mint kétezer katona küzdött az árvíz során a természeti elemekkel heteken át, együttműködve a vízügyi szakemberekkel, a katasztrófavédőkkel, a rendőrökkel, valamint az otthonaikat féltő önkéntesekkel. A nehéz körülmények között közösen hozott emberfeletti erőfeszítések eredményeként végül sikerült a medrében tartani a Mosoni-Dunát és a Rábát anélkül, hogy egyetlen települést is elöntött volna a víz. Múltidéző. Tizenkét éve volt az évszázad árvize.

Árvíz 2013 - kiköltöztetett falvak, megrogyó gátak

2013 májusában és június elején nagy mennyiségű - 30-80, egy-két helyen 100-110 milliméter - csapadék hullott a Duna felső, bajorországi és nyugat-ausztriai vízgyűjtőin. Veszélyhelyzetet hirdetett ki Győr-Moson-Sopronra Orbán Viktor miniszterelnök. Védekezett az egész térség. Mecsérre 40, Győrújfalura 50 teherautóval hordták a földet, a nyúlgátat magasították, sok helyen homokzsákot pakoltak. Vénekről és Kisbajcsról 21 embert kiköltöztettek. Szinte példátlan összefogással erősítették, magasították a töltéseket a Duna, Mosoni-Duna mellett élők, a segítségükre siető önkéntesek, szakemberek. Ahogy jött az ár a Dunán, a Mosoni-Dunán, a folyókon, a szakemberek és önkéntesek a szigetközi településeken heroikus küzdelmet folytattak a tetőző árhullámmal. A legrosszabb napokban a győrújfalui gát egy része megrogyott, helikoptert és úszó lánctalpasokat is be kellett vetni az árvízi védekezésben. Győrújfalun öt napra kitelepítették a falu lakóit a fenyegető Mosoni-Duna miatt. Dunaszeget elöntötte a fakadóvíz.  A győri belvárosban is messze kilépett a folyó a medréből. Végül Nagybajcsnál és Győrnél nagyjából harminc centiméterrel, Mecsérnél több mint egy méterrel döntötte meg az árvíz a valaha mért legmagasabb vízszintet 2013-ban. Végül 10-én kezdett apadni a folyó.

Egyszerre ötezer önkéntes

Széles Sándor vármegyei főispán, a területi védelmi bizottság vezetője a tíz éves évfordulón úgy emlékezett, hogy azokban a napokban a Duna vízgyűjtő területein néhány nap alatt 400 milliméter eső esett, Bajorországban egy nap alatt 100 milliméter. Akkor a szakemberek már tudták, hogy az Alpok keleti oldalán összegyűlt hó elolvadásával együtt ez nagy gondot fog okozni. Győrújfalunál éppen a védművek felújítása tartott, a gát egy részét elbontották, az árvíz a legrosszabbkor érkezett. - Ha nem teszünk semmit, elsodort volna minket az ár, ha nincs erős, intézkedésre képes államszervezet, Szigetközt, Győrt elmosta volna a víz - jegyezte meg. Úgy fogalmazott: minden szakmai szervezet a helyén, a civilek, a lakosság segítsége nélkülözhetetlen volt. Volt, hogy egyszerre több mint ötezer önkéntes állt a gátaknál, töltötte a homokzsákokat. Az egyházi és civil segélyszervezetek szintén nagy emberfeletti munkát végeztek. A meglévő töltéseken és a magas vízállások miatt kiépített ideiglenes műveken megfeszített védekezés folyt. A jelentősebb pontszerű jelenségek száma megközelítette a háromszázat, rongálódások több mint 120 helyen jelentkeztek. - Nem kellett hívni, mindenki magától jött segíteni. Rendkívüli helyzetben rendkívüli védekezésre volt szükség - emlékezett vissza néhány éve az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója, Láng István. - Összefogás nélkül lehetetlen lett volna kivédeni a víz támadását. Azokban a napok a bajtársiasságról, az önzetlenségről szóltak, az ország minden részéből jöttek a segíteni vágyók.

Véd a műtárgy

A történethez tartozik, hogy tavaly zárták le először a Véneki Torkolat Műtárgy árvízkapuját. A néhány éve 30 milliárd forintból elkészült zsilip elsődleges funkciója az, hogy kisvizes időszakban megemelje a Mosoni-Duna vízszintjét, hogy "közelebb hozza" a vízhez a rakpartokat Győr belvárosában, ám az árvízi védekezésben is besegíthet azzal, hogy nem engedi be Győrbe a Nagy-Dunán érkező árhullámot.