Karlányi Ervin földi maradványait nyolcvan év után exhumálták, katonai végtisztesség jár a századosnak – fotók, videó

Csontot ér az ásó, a sírkutatók egy pillanatra abbahagyják a munkát és egymásra néznek: megvan, Karlányi Ervin magyar királyi repülő százados földi maradványait találták meg a csornai Szent Antal temetőben. A hős katonát 1945. március 25-én, virágvasárnap, súlyos sérülésekkel szállították be a Margit kórházba, ahol még aznap "kínos szenvedések között" elhunyt. Karlányi Ervin temetésén nem volt katonai tiszteletadás. A front közeledett, a szovjet fegyverek moraját már a rábaközi kisvárosban is hallották. Karlányi százados meggyötört testét valószínűleg lepedőbe csavarták és sebtében elföldelték a temető nyugati oldalán.

Karlányi Ervin, a hős százados

A sírhantok sokat mesélnek a gyakorlott kutatóknak, de előtte azt is elmondjuk, miért volt szükség Karlányi Ervin maradványainak kihantolására nyolcvan évvel az elföldelése után. A századost tehát a temető hős halottak számára fenntartott részében temették el. Vele egy sorban, a visszaemlékezések szerint még húsz-harminc katonasír lehetett, melyek azonban már eltűntek. A hetvenes évektől rájuk temetkeztek. De Karlányi százados sírja megmaradt, helyét egy vaskereszt és márványtábla jelölte. Egészen tavaly augusztusig, amikor is ismeretlenek a vaskeresztet lefűrészelték és a táblával együtt eltüntették. A Rábaközi Hadisír Gondozók, illetve Szalay Balázs helytörténész az esetet jelezték a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóságának. Féltek, hogy a kereszt eltűnésével a sírra is hasonló sors vár és Karlányi Ervin neve örök feledésbe merül. Az igazgatóságon úgy döntöttek, exhumálják Karlányi maradványait és Budapesten, a Fiumei úti temetőben, bajtársai mellett, a hőst megillető katonai tiszteletadással helyezik majd örök nyugalomra. A kihantolás a napokban történt meg az igazgatóság munkatársainak és a Rábaközi Hadisír Kutatók közreműködésével. 

Ott tartottunk tehát, hogy az ásó keménybe ütközött és a hantok mesélni kezdtek az szakértő szemeknek. Először is arról, hogy a temetés kapkodva, gyorsan történt. A sírgödör ugyanis alig 90 centiméteres volt, vagyis nem volt már idő rendes sír ásására. Az is kiderült a kutatók számára, hogy Karlányi százados életét próbálták megmenteni, azaz a kórházban valószínűleg elkezdték az ellátását, testét ugyanis csak alsóruha fedhette. Nem találtak ugyanis a katonai ruházatra jellemző tárgyakat, gombokat, jelvényeket, csatokat, csupán néhány inggomb került elő a földből. Koporsója sem volt. Holttestét nem rendezték el úgy, ahogy hétköznapokon illik a sírgödörben. Háborús napokat éltek, a front már nagyon közel volt, így Karlányi Ervin oldalt fekve, behajlított lábakkal aludta örök álmát, egyik keze a felsőteste, másik a lába mellett. 

A sírkutatók óvatosan, centiméterről centiméterre folytatták az ásást és emelték ki a csontokat. Az agyagos csornai föld miatt nagyon rossz állapotban maradt meg a százados porhüvelye. Az sem mindegy ugyanis, tudtuk meg a kutatóktól, hogy milyen földben nyugszik a test. A homokos talaj például sokkal jobban konzerválja a csontokat. 

Karlányi Ervin földi maradványait az intézetben még antropológiai vizsgálatoknak vetik alá, hogy minden kétséget kizáróan azonosíthassák és esetleg a sérüléseire is következtethessenek. Nagy valószínűséggel nem hoz majd meglepetést az eredmény, hiszen a korabeli leírásokat alátámasztja a kutatás. A százados halála utáni első "bizonyíték" egy 1947-ben kelt nyilatkozat, melyet Klug Mária Verianna nővér és Molnár Mihály tettek. Ebben igazolják, hogy 

Hogy Karlányi Ervinek voltak-e leszármazottjai, illetve élnek-e még rokonai, nem tudni. Sírját valószínűleg nem keresték az elmúlt évtizedekben. A kutatásokból annyi kiderült, hogy 1913-ban Nógrád vármegyében, Vanyarc községben született, Králik Ervin néven. Apja evangélikus lelkész volt és nevét 1934-ben változtatta Králikról Karlányira.

És, hogy a hadisír kutatóknak miért fontos, hogy az elesetteknek megadják a végtisztességet? A kérdésre a csornai Kálmán László, a Rábaközi Hadisír Kutatók képviselője válaszolt. Ő 1996. óta több száz, névtelen, hős katona megtalálásában és kihantolásában vett részt társaival. Nem nézik, milyen nemzetiségű volt a harcos. Kálmán László 2023-ban a Német Hadisírgondozó Népi Szövetségtől megkapta a Becsületkereszt ezüst fokozatát a nemzetközi megértést és béke előmozdítását szolgáló hadisírok gondozása érdekében végzett szolgálata elismeréseként.

• Német, 
• orosz vagy 
• magyar, már nem számít. 

– Akárhol is estek el, oda nem önként mentek, hanem parancsot teljesítettek. Nekünk, a ma élőknek kötelességünk, hogy megadjuk nekik a végtisztességet és emberként temessük el őket. Az elmúlt harminc évben bejártuk a Rábaközt, beszéltünk idős emberekkel és elmondásaik alapján kezdtük el a kutatómunkát. Nem mindig járunk sikerrel, de ha igen, az örömmel tölt el bennünket. Társaimmal együtt azért dolgozunk, hogy minden hősi halott emberhez méltó nyughelyet kaphasson - fogalmazott Kálmán László.

A rábaközi kutatók továbbra is keresik a jelöletlen sírokat. Mostanában Magyarkeresztúron érdeklődnek, mivel információik szerint a faluban harminc-negyven katona került tömegsírba és szeretnék őket megtalálni. Csakhogy szemtanúk már nincsenek. Ha valaki mégis rendelkezne adatokkal az 1945-ös temetésről, keresse meg a kutatókat!