2025.05.21. 18:19
Isten Önnel, Piroska néni! – Győri gyógypedagógusok búcsúztatták el szeretett vezetőjüket
A győri Bárczi egykori és jelenlegi tanítói nagyon összetartó közösséget alkotnak, rendszeresen szerveznek találkozókat, kirándulásokat. Május 17-én azonban szomorú apropója volt annak, hogy összegyűltek az iskola tanári szobájában. Szeretett igazgatójuktól, vettek búcsút: Herbergerné Hegedűs Piroska a kezdetektől vezette az intézményt 1993-as nyugdíjazásáig.
Közel két tucatnyian gyűltek össze az értelmi és fizikai nehézségekkel küzdő gyerekek győri iskolájában, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium épületében. A nevelői közösség igencsak összetartó, sokan a kezdetektől, 1977-től dolgoznak együtt és rendszeresen tartják a kapcsolatot. Ezúttal azonban nem kirándulás vagy évfordulók miatt gyűltek egybe: Herbergerné Hegedűs Piroska, a szeretve tisztelt első igazgató temetése miatt ültek össze emlékezni.

Fotó: Molcsányi Máté
– Sajnos megint hiányzik valaki, de nem is akárki. Meghalt Herbergerné Hegedűs Piroska, gyógypedagógus, igazgatónő. Nehezen teszem ki a pontot a mondat végére és nyomában nagy csönd keletkezik – olvasták fel a Herbergernét követő igazgató, Borsfai László szavait, aki nem tudott jelen lenni az emlékezésen. – Nekem jutott, a közvetlen utódjának, a nem túl hálás feladat, hogy pár gondolattal megemlékezzek az intézmény alapító igazgatónőjéről. Így senki nem szólította őt, hiszen ő volt a „PIROSKA NÉNI”, csupa nagy betűvel, mindenki így ismerte és szerette. Valami vigasztalót, valami lélekemelőt kellene írnom és magasztalni pályafutását, tanári és vezetői tevékenységét, de csupa olyan dolog jut eszembe, ami nem a szigorú nekrológ kereteibe illik: vidám mosolygós arca a folyosókon a gyermekek és a kollégák között, hogy mindenkihez volt egy kedves szava vagy éppen szigorú tekintete, amit másnapra el is felejtett.

Fotó: Molcsányi Máté
Piroska néni kedves arca azon a fényképen tűnik fel, amelyet a tanári szoba asztalára helyeztek, köré seregnyi mécses került, mind-mind az emlékezés lángjaiként gyúltak fel. Emlékekből pedig akadt temérdek. A jelenlévők hálával a szívükben elevenítették fel legkedvesebb történeteiket Piroska néniről. Többen voltak, akiket ő terelt a gyógypedagógia felé, vagy buzdított arra, érdemes tovább képeznie magát ezen a területen.
Az intézmény elődje:
- A Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon 1977. március 7-én nyílt meg Győrött, a Gőcze Géza u. 2. szám alatt,
- három óvodai és négy iskolai csoporttal,
- amelyet Piroska néni 1993-ig vezetett,
- az intézmény időközben vette fel a Bárczi Gusztáv nevet.
– Körbe üljük ezt az asztal Piroska néni miatt, és biztos vagyok benne, hogy valahol ő is egy asztal mellett ül azokkal, akik innét hiányoznak – fogalmazta meg az egyik pedagógus a megemlékezésen és szinte vég nélkül sorolta a társaság azokat a tanárokat, akik egykoron a Bárcziban tanítottak, de már nem lehetnek köztünk.
A megemlékezés egyik szívszorító pillanata az a vers volt, amelyet egy korábban ott dolgozó pedagógus, Orbán Péter írt.
Angyaljárás
Az Égbe távozók
felemelik a lelkünk.
Hálára indítanak!
Csak
ezután szabad
tükörbe néznünk,
hogy arcunkon,
szívünkben
ne az ürességet,
a kínzó hiányt,
fájdalmat lássuk,
érezzük!
Hálára indítanak
az égbe távozók,
fölemelik a lelkünk!
Csak… szívünkben… érezzük!
Milyen ember volt Herbergerné Hegedűs Piroska? – "Piroska, szeretlek!" – részlet egy 1984-es Kisalföldből
A Kisalföld raktárából előkerestünk egy olyan számot, amelyben az akkori újságíró az értelmileg sérült gyerekek győri intézményébe látogatott el.
"Szemerkél az eső. Igazi vigasztalan, iskolaszagú a levegő, mintha az ég is a vakáció végét siratná. A győri Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon falai között azonban nyoma sincs szomorúságnak." – írta Pió Márta az 1984. szeptember elsején megjelent számban. A cikk írója hosszasan fejtegeti, micsoda munka, és utánajárás előzte meg azt, hogy az intézményben családias környezetben tanulhatnak, fejlődhetnek a gyerekek. Piroska nénit Pió Márta úgy írta le, mint fáradhatatlan és örökmozgó igazgatónőt, akit nemcsak a kollégái szeretnek és tisztelnek, hanem a gyerekek is.
"Egy teremben fényképeket válogatnak a gyerekek, őket ábrázolja ünnepségeken, s végtelenül büszkék is rá. Mint ahogy büszkék a maguk készítette tárgyakra, vagy a kapott jó szóra. „Piroska”, „Piroskanéni” kiabálja a gyereksereg amerre csak járunk. Piroska néni sokuknak anyjuk helyett anyjuk, hiszen 54 állami gondozottat is nevelnek" – emeli ki a cikkben az újságíró.
Piroska néni akkor úgy fogalmazott: a beteg gyerekeknek háromszorosan is meghálálják a jó szót.
"Azt hiszem, ez utóbbi különösen nagy erőt ad. Nincs nap, hogy oda ne jönnének. Piroska, szeretlek." – árulta el az 1984-es cikkben Piroska néni.