Mióta pusztul az ETO stadion Győrben?

Mivel az ETO szombaton az újpesti lila-fehéreket is két vállra fektette – hazai szinten jó meccsen, vitán felül megérdemelten –, ott tartunk, hogy a nemzetközi kupaszerepléstől pár lépésnyire vannak a győri zöld-fehérek. 180 fokos fordulat ez ahhoz képest, hogy a szezon első négy meccsét elbukta az ETO, s alig nyolc hónapja biztos kiesőjelöltnek tűnt. Az ETO stadion állapota azonban nem ad örömre okot.

ETO stadion - A romlás virágai

Az ETO tulajdonosa, Világi Oszkár kiváló érzékkel, a legjobb időpontban állt elő a farbával – csapata tizenhárom meccs óta őrzi a veretlenségét, erre a rosszmájúak is nehezen fanyalognak –: Győrben van az NB I legrosszabb stadionja. Nos, ha őszinték vagyunk, valószínűleg ez már közvetlenül a Tarsoly-éra után így volt. Újságíróként, ameddig eljutottunk a negyedik emeleti sajtószektorba, már hét-nyolc éve láttuk, rögzítettük a pusztulás látványos jeleit a győri stadionban. Önmagában érthetetlen, hogy a 21 éve átadott aréna keleti oldalát a mai napig nem sikerült vakolni, kvázi befejezetlenül vár jobb sorsára.

Nem teljesen világos számomra, hogyan lehet átlépni „ilyen apróságokon”, de azt még ennyire sem értem, hogy a győri önkormányzat jó tíz éve miért nem nyújtott segítő kezet az ETO-nak? Akkoriban volt a csúcson a négykarikás autógyár, az iparűzési adó dőlt a városházára, amiből bő évtizede legfeljebb jelentéktelen összeget vont el az állam. A stadion állapota, szükséges ráncfelvarrása mégsem került szóba a közbeszédben. Annak ellenére sem, hogy az ETO utolsó magyar bajnoki címét a 2012/2013-as szezonban szerezte meg. Az ETO öröksége olyan 121 esztendős érték a város életében, amelyre érdemes figyelni Győr mindenkori vezetésének. Szerencsére úgy tűnik, a csapat tulajdonosi köre már átlátja azt, hogy a vidéki klubok között a legértékesebb márka, a leggazdagabb hagyomány az ETO-é.