Hogyan került Peresztegre 4000 tonna tevebőr?

Orrfacsaró a bűz. A hol vörös, hol lilásfekete vízből néhol gázbuborékok törnek fel. Több, mint 3 ezer tonna (későbbi cikkekben már 4000-ről szólt a fáma) rothadó tevebőrön járkálunk Pereszteg külterületén, a Vejkei-dülőben lévő egykori agyagbánya területén, amely ma veszélyeshulladék-tároló. A májusi esőzések miatt katasztrófahelyzet alakult ki. Hogyan került Peresztegre a tevebőr? Az 1983-ban vonattal érkezett áru címzettje megszűnt - írta a Kisalföld 1996. november 6-i számában A vörös vizű tó rejtélye című cikkében. 

Ismeretlen gombaspórák

A tevebőrt visszaküldeni nem tudták, mert nem találták a feladót. Sokak szerint a bomlásnak indult árutól hazánkban akartak megszabadulni. A soproni vámraktárban a rothadó bőrt 1983-ban kezdték elszállítani a téglagyár négyezer köbméteres agyaggödrébe, s letakarták földdel. Mivel a depó domboldalban volt, a vízszint emelkedésével fennállt a veszély, hogy a szennylé a védőgátat áttörve befolyik a Csörgető patakba, onnan az Ikvába, közvetlenül veszélyeztetve Pereszteget és a környékét. Egyes szakemberek szerint a bakterológiai fertőzés lehetősége sem volt kizárt, ismeretlen gombaspórát is kimutattak a bomló tevebőrökön, és nem tudták azt sem, mivel kezelték azokat.

Állami kármentesítés

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség akkori igazgatóhelyettese elmondta, hogy a terep megfelelő geológiai adottságú a hulladék elhelyezésére, ám a csapadék és a víz kioldották a sót és az oldható szerves anyagokat a bőrökből, ez okozza a bűzt is. A felügyelőség mérőkutakkal folyamatosan vizsgálta a csurgalékvizet, de talajvízre gyakorolt szennyező hatást nem állapítottak meg.

A környezetvédelmi felügyelőség javaslatára a peresztegi tárolót is bevették az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területek kármentesítésének programjába. A minisztérium akkori főtanácsosa végül azzal nyugtatta a peresztegieket: azt a megoldást, hogy veszélyeshulladék-égető műbe szállítsák a tevebőrt, elvetették, csak a helybeni, mozgatás nélküli ártalmatlanítást fogadták el. Ha hihetünk az ígéretnek, - írta a Kisalföld 1996 novemberében - a peresztegiek megnyugodhatnak, hamarosan eltűnik a vörös színű tó és a tevebőr is. 

Baktériumok ették meg a tevebőrt

Aztán eltelt hat év és a tevebőr még mindig téma volt. A Kisalföld 2002. február 19-i számában arról adott hírt, hogy a Pereszteg közelében lévő Vejkei-dűlőben befejezettnek tekinthető az egykori bányagödrökben évekkel ezelőtt lerakott 4 ezer tonna tevebőr ártalmatlanítása: mára mindössze a teveszőr maradt. Baktériumtörzsekkel etették fel a négyezer tonnányi szerves anyagot.

A Szovjetúnióból indult

A cikkből kiderült az is, hogy a bőrök egy — a volt Szovjetunióból induló — szállítmány részeként kerültek a Pereszteg melletti agyaggödrökbe. A négyezer tonna vasúton szállított bőrt nem engedték át a határon az osztrák hatóságok, mivel azokon már az oszlás jelei mutatkoztak. Ezért a GySEV Rt. segítségével kényszerből helyezték el azokat a Vejkei-dűlőben. Napokig, hetekig tartott, amíg a környék gödreit megtöltötték a hatalmas mennyiségű szerves anyaggal. A tárca végül a környezetvédelmi alapjából 

• 1998-ban 140 millió forintot fordított az ártalmatlanítására, 
• amit különleges baktériumtörzs beoltásával kezdtek. 
• Ehhez két nagy kiterjedésű gödörbe kellett átszállítani a rothadó bőröket. 

Harminc év az ártalmatlanságig

A beoltott baktériumok mára szinte teljesen eltüntették a fehérje- és zsírmaradványokat. A legutóbbi vizsgálatok szerint már csupán a szőr maradt meg az egykori tevebőrökből - írta lapunk 2002 februárjában. Eltűnt a mindent átható bűz, az egykori bányagödrökben megszűntek a bomlási folyamatok. Befüvesítették az egész térséget, így a rekultiváció szinte tökéletesnek volt mondható. A szakértői becslések akkor 30 évre tették, mire a teveszőrök is felbomlanak és teljesen ártalmatlanná válik a régi, átkos örökség. 

A tevebőr már a múlté, a jelenben a ragdós száj- és körömfájás fenyeget...