II. világháborús ereklyék a Mosonvármegyei Múzeumban - fotók

Csütörtökön nyílt meg és június 7-ig látogatható a "1945-2025 - 80 éve. II. világháború vége Magyarországon" című időszaki kiállítás a Mosonvármegyei Múzeumban. A Hansági Múzeum munkatársainak célja kifejezetten az volt a tárlattal, hogy a világháború helyi vonatkozásait feltárják és bemutassák a nagyközönségnek. Martinschich Balázs történész-muzeológus a Kisalföldnek hangsúlyozta: „Nyolcvan évvel a világháború lezárása után fontos emlékezni, hogy az mennyi tragédiával, áldozattal járt minden oldalról!"

Múzeumban a világháborúról, helyi vonatkozásokkal

A Hansági Múzeum időszaki kiállításán arra vállalkoztak, hogy a világégés helyi vonatkozásait feltárják. A múzeumi tárgyak mellett Gál Attila, Domonkos Bence, Szabó Martin helyi gyűjtők mellett a sopronkövesdi Kelemen Csaba Tamás járult hozzá nagyobb anyaggal a tárlathoz. Németh Alajos dokumentumokat, történeteket és fényképeket adományozott a célra, emellett számos környékbeli magánszemély is megosztotta féltve őrzött családi történeteit.

– Szeretnénk megemlékezni a hősi halottakról, a hazatértekről, a hadifoglyokról, a jeltelen sírokban eltemetettekről, akik a Moson- síkon vesztették életüket. 1945. március 28-án foglalták el Győrt a szovjet csapatok, melyek április 3-án érték el a Német Birodalom határát. A visszavonulás során az akkori Győr-Moson-Pozsony vármegyében 10-11 ezren estek fogságba. A csapatmozgásokat térképen ábrázoltuk március vége és április eleje közötti időszakban – emelte ki Martinschich Balázs.

A történész rámutatott: jelentősebb harci cselekmények egy-két helyszíntől eltekintve, kevésbé voltak a térségben. Az 1944. március 19-ei német megszállás harcok nélkül történt. A szovjetek előretörésével egy időben, jelentek meg a munkaszolgálatosok menetei. 1945-ben január-február hónapokban Mosonmagyaróváron és Mosonszentmiklóson is mészároltak le munkaszolgálatosokat és tömegsírokba hantolták el őket, nyilasok.

Tragikus húsvét 

– Feketeerdő és Bezenye között az úgynevezett Robbantott erdőben a székely hadosztály épített ki védvonalat, a II. ukrán front bal szárnyának megállítására. Egy védvonal épült Mosonmagyaróvár és a mai Jánossomorja között is, mely pár órára tudta feltartóztatni a III. ukrán front jobb szárnyának csapatait. Március 31-én robbantották fel a halászi hidat, április elsején pedig a Máriakálnokot- Mosonnal összekötő hidat. Szücs László írásaiból tudjuk, hogy Halászi elfoglalását követően, szovjet katonák helyi civileket köteleztek tankcsapdák elbontására, amiben több férfi is életét vesztette – mesélte a történész.

• A kiállításon megemlékeznek a ma már nem létező Nagydombokról, melyet még a lőporgyár létesítésekor emeltek, és 1943-ban légvédelmi megfigyelő bázisként szolgált. Itt Németh Antal volt a parancsnok, helyi katonák szolgálata mellett: az utolsó légiriadót 1945. április elsején, húsvétvasárnap adták ki innen, ám a mosoni templomban lévő rádióban már az oroszok vették az adást. 
• Martinschich Balázs még kiemelte: az orosz megszállás keveset emlegetett szelete, hogy lányok és asszonyok tömegeit erőszakolták meg a térségben is. Ugyan működött állami abortusz program, sokan ezzel nem éltek, és életük végéig hordozták e tragédia nyomait.
• A Hansági Múzeum kiállítása most kivételesen április 28-án, hétfőn is látogatható. Az érdeklődők megtekinthetik a múzeum udvarán Vitárius György és csapata jóvoltából a Hetzer rohamlöveg replikát valamint a BA-64B páncélautó replikát.