Győrsövényházon jártunk: ahol a gólyák és az emberek is szeretnek élni

Győrsövényház keletkezését helyi monda úgy magyarázza, hogy a Lébény felőli faluvégen megtelepedett egy halászember. A vízparthoz közel cölöpöket vert le, közüket vesszővel körülfonta, majd betapasztotta. Mikor a víz megáradt, kimosta a sövénypalánk közeiből az agyagot, és a halász elölről kezdhette a műveletet. A javítgatásba mégsem fáradt bele, hiszen a szájhagyomány szerint ez volt a község első lakóépülete, ahonnan a falu a nevét is kapta. 

A történelem sodrában

A történelmi dokumentumok viszont másként vallanak. Győrsövényház első ízben 1396-ban szerepel egy oklevélben, „villa Suuenzad” alakban. Neve a XV. században még Sövényszád volt, amely feltehetően egy Sövény nevű vízfolyás vagy csatorna torkolatára utal.

A települést a Rákóczi-szabadságharc idején császári csapatok égették fel, így elnéptelenedett, emiatt az 1710-es években bajorországi németek költöztek be. A község lakossága a két világháború között is kétharmadrészt német, egyharmadrészt magyar volt, 1946-ban azonban mintegy félezer német lakost kitelepítettek Németországba, bár döntő többségüknek a korábbi borzalmakhoz nem volt köze. Helyükre közeli és távolabbi településekről költöztek magyarok.

A Kádár-korszakban Győrsövényház a két szomszédos falu, Bezi és Fehértó tanácsi székhelye lett. A község az önálló önkormányzatok megalakulásakor, 1990-ben körjegyzőségi központtá vált, egészen 2003-ig. Akkortól Kónnyal alkotott körjegyzőséget, de már nem volt székhelytelepülés, 2013-tól pedig az enesei közös hivatalhoz tartozik – összegezte röviden a falu múltját Hancz Gábor történész, a település alpolgármestere, a falu történetének elhivatott kutatója. 2014-ben jelent meg Győrsövényház 1840 és 1896 közötti történetét feldolgozó könyve, majd 2020-ban mutatták be Győrsövényház története 1897-től 1920-ig című kötetét.   

Termékeny időszak

– Jó időszakon vagyunk túl. Egy európai uniós pályázat révén megújult az iskolaépület, a Magyar falu Program keretében pedig több utcát tudtunk felújítani. Közel 200 milliós a település éves költségvetése, de sajnos az energiaköltség sokszorosára emelkedett. A hivatalon és az iskolán vannak már napelemek, jó lenne azonban még a közösségi házra is tenni – mondta el ezt már Hokstok Imre polgármester.

– Új, kinevezett doktornőnk látja el a vegyes háziorvosi körzetet február 1-től. Rövidesen megnyílik a településen egy fiókgyógyszertár is az önkormányzat épületében, ami a tervek szerint akkor lesz nyitva, amikor a háziorvos rendel, így azonnal ki lehet váltani a felírt recepteket, mivel egy épületben fognak működni. Tavalyelőtt novemberben megszűnt a posta a faluban, mert a postásunk sok ügyfelet megkárosított. Azonnal becsukták a hivatalt, s azután mozgó postával oldották meg a szolgáltatást. Azóta azon dolgoztunk, hogy ismét meg tudjuk nyitni a postahivatalt. Az volt a legnagyobb probléma, hogy pénzt feladni, levelet átvenni sem tudtak az itt élők, mert ha nem tudták a kézbesítőtől átvenni, Csornára kellett bemenni érte. Sikerült az önkormányzat fenntartásában visszahozni a postát, mint szolgáltatást. Március 7-e óta működik úgy, hogy az önkormányzat adja az épületet és a postán dolgozó ember négy órás munkabérét, a Posta pedig a kézbesítés idejére fizeti ugyanazt a személyt – sorolta a szolgáltatásokat a polgármester, amelyekkel komfortosabbá tehetők az itt élők mindennapjai.

Nem öregszik Győrsövényház

– Nagyon örülnek az emberek, hogy ismét van posta, mert nagyon hiányzott mindenkinek. Most már nem az épület előtt kell a postai ügyeiket intézni, be tudnak jönni a meleg épületbe, amit szépen felújított az önkormányzat, és hamarosan a külső homlokzatra is szín kerül – tudtuk meg  Molnár Nikoletta postavezetőtől, aki egyben a kézbesítői feladatokat is ellátja.

Győrsövényházon 820-on élnek, ebből a 18 év alatti és 60 év felettiek 20-20 százalékot tesznek ki, nem öregszik a falu. Ez annak is köszönhető, hogy az utóbbi öt évben sokan költöztek a településre. A falu új részén az önkormányzat által kialakított telkek elfogytak, rajtuk szépen épülnek már a házak. Van, amibe már beköltöztek, van ahol még csak az alapoknál tartanak. Az önkormányzat rendelkezik még további területtel, amit fejleszteni lehet. A tervek szerint utcát nyitnak az új utcával párhuzamosan, az ügyintézése már folyamatban van. Nem csak az emberek, a gólyák is szeretnek a faluban élni, hiszen a Rábca és a Keszeg-ér környéke finom falatokkal kecsegteti őket. Azt mondják a faluban, az idén elég későn érkeztek meg, de most már a polgármesteri hivatallal szemben is párosan fészkelték be magukat.

Örömtánc hetente egyszer

A település közösségi háza számos helyi civil szervezetnek otthont ad. A faluban működik az Egyesület Győrsövényházért, a polgárőr- és tűzoltó egyesület, sport- és horgászegyesület, egy airsoft egyesület, a nyugdíjasklub, a Vöröskereszt.

Hokstokné Varga Mária vezeti a nyugdíjas klubot, amelynek keretein belül  immár 7 éve járják a hölgyek az örömtáncot hetente egyszer. 

– Nem csak a nyugdíjasklub tagjai vehetnek rajta részt, jöhet bárki, szerencsére egyre többen vagyunk. Voltak fellépéseink, tánctáborokba járunk, 20-22-en táncolunk egy délután. Nem véletlen az örömtánc szlogenje: tánc, mozgás, agytorna. Ez a mozgásforma mind a testi, mind a lelki bajokra gyógyír. Szemmel látható a próbákon, milyen sokat jelent a mozgás, a tánc öröme mennyire feltölti az embereket. De nem csak ez, hanem a közösségépítő szerepe is fontos. Összehozta a tagokat, nagyon jó a közösség – szögezte le Mária, aki arról is beszélt, hogy a nyugdíjas klubba több mint ötvenen járnak. Havonta találkoznak, kirándulnak, farsangolnak, karácsonyoznak, kvíz és kártyaversenyekre és a testvérközségi eseményekre is járnak. A szlovákiai Királyrévvel nagyon jó Győrsövényház kapcsolata, a nyugdíjasklub április végén látogat a királyrévi nyugdíjasokhoz, ahol közös programok várják őket.

Jó testvértelepülési kapcsolat

Győrsövényház és a felvidéki Királyrév között 2019-ben egy Interreg-pályázatnak köszönhetően alakult ki kapcsolat, 2020-ban testvértelepülési megállapodást írt alá Hokstok Imre győrsövényházi és Agócs Gergely királyrévi polgármester. Azóta rendszeresen részt vesznek egymás programjain. Királyréven Révfesztet, valamint Alma- és Kacsafesztivált, Győrsövényházon falunapot és lecsópartit szerveznek, de ezenkívül is ellátogatnak egymás rendezvényeire, sőt személyes és családi barátságok alakultak ki az évek során. Azóta felfedezték, milyen sok közös vonás van a két település között. 

A Fekete kocsmában vidám a hangulat

Bár a falujáráson fotós kollégámmal nem szomjaztunk meg, azért egy kocsmát keresünk, ahol szót válthatunk a helyiekkel is. A keresett hely a hétköznap csendes főutcán alig észrevehető, csak a ház elé leállított biciklik árulkodnak arról, hogy ott bizony összejöttek az urak. Hangos ugatással fogadja az idegeneket a házigazda kutyája, csak akkor békél meg és kuporodik le a megszokott kanapéjára, amikor helyet foglalunk az asztaloknál. A 75 éves kocsmárosné, Eszti néni perdül elénk korát teljesen meghazudtoló frissességgel és tudakolja, mit innánk. Mi azonban inkább közénk ültetjük, s arról faggatjuk, milyen a forgalom, pályázik-e a nemrégen bejelentett kocsmatámogatásra. Van vendég, mondja, nem panaszkodik. Szeretnek idejárni az emberek. Törzsvendégei vannak, hiszen 45 éve működik a hely. Igen, már be is adta a pályázatot a könyvelője segítségével, mert szeretné kicserélni a nyílászárókat jól záródó, hőszigeteltekre. A légkör már most is meleg, viccelődnek, poénkodnak egymással az urak, akik egy-egy fröccsöt vagy sört fogyasztanak éppen, miközben Eszti néni derűsen terelgeti medrében a beszélgetésüket.

Néhány látnivaló a sokból:

• Allé és parkerdő

Az egykori Fricke-kastély – amelyben ma az iskola, az óvoda, a konyha, valamint a Waldorf-iskola és -óvoda működik – szép természeti környezete részben megmaradt. Az épülethez száz méter hosszú vadgesztenyefasor vezet, amelynek fáit 1910 körül ültethették. A kastély övező parkban sok értékes fa található, például egy szakértők által 150–170 évesre becsült tölgyfa. Az óvodaudvaron egy szintén koros magnólia (liliomfa) árnyékában játszhatnak a gyerekek, látogatásunkkor éppen virágzott.

• Keresztelő Szent János temploma

A jelenlegi templom építésének ideje pontosan nem ismert. A Magyar katolikus lexikon szerint 1750 után átépítették, rokokó stílusú mellékoltárokkal. Copfstílusú szószéke 1780 körül épült. Az orgona 1913-ban készült az Angster-gyárban. A nagyobb, 90 centiméter átmérőjű harangot 1924-ben Seltenhofer Frigyes fiai, a kisebb, 60 centimétereset 1947-ben Szlezák Ráfáel öntötte. A templom az elmúlt években kívül-belül megújult. Pár évvel ezelőtt adakozásból és pályázati pénzből csodás ólomüveg ablakokat kapott Fehér Hajnalka üvegművész jóvoltából.    

• Harangláb

Az 1925-ben épült harangláb a főutca mellett található. Két harang lakik benne, a kisebbiket ma is lélekharangnak használja a falu: akkor húzzák meg, ha valaki meghal Győrsövényházon. Az épület tűzoltószertárnak ad helyet.

• Betelepedési emlékmű

A győrsövényházi német önkormányzat 2012-ben emlékművet állított annak emlékére, hogy a németek három évszázaddal korábban betelepültek a faluba.                   

A szenior örömtánc közösséget formál és ezt videóban is megmutatjuk: